Infografika

Infografika

Az infografika olyan kép formátumú dokumentum, amely mondanivalónkat képekkel, grafikonokkal illusztrálva mutatja be. Az infografika mint kategória az elmúlt néhány évben kezdett el hódítani, terjedésének nagy lökést adott a Facebook és más közösségi oldalak fejlődése és általános használata. Az infografika legnagyobb előnye, hogy rendkívül szemléletesen kommunikálja a lényeget. A néző sokkal hamarabb jut hozzá az információhoz, mintha ugyanezt egy leírt szöveg olvasásával tenné. Az infografika a tartalommarketing egyik eszköze.

Hogyan lehet infografikát készíteni?

Az első pont annak kitalálása, hogy mit is akarunk infografikán ábrázolni. Kellenek

  • számok, statisztikák
  • folyamatok
  • hierarchiák
  • hálózatok
  • konklúziók
  • tények
  • idézetek
  • fotók vagy rajzok

és egy program, ami mindezt formába önti nekünk.

Infografika készítő programok

A Google számos találatot ad infografika készítő weboldalakra, és számos grafikai program is
természetesen alkalmas arra, hogy infografikát készítsünk vele. Az infografika készítő oldalak sablonokat
kínálnak, amelyeket kedvünkre és mondanivalónk szerint alakíthatunk – fizetős verzióban nagyobb
szabadságfokkal. Érdemes mindet kipróbálni, kinek mi válik be a legjobban.

  • Piktochart
  • Infogr.am
  • Vusual.ly
  • Prezi.com – bár elsősorban prezentációkat lehet vele készíteni, infografikai céljára is használható

Miért jó, ha van infografikánk?

  • időt spórolunk annak, akinek el akarjuk juttatni a szürkeállományába az információt – ezért kedvelni fog minket, ha potenciális megrendelőnk
  • az infografika könnyen megosztható közösségi oldalakon
  • a csatolt kép miatt nagyobb rákattintási arányt lehet elérni a közösségi megosztásokból
  • az emberek 65%-a vizuálisan tanul, az információ min. 75%-át látás útján fogadjuk be – az infografika ezt a folyamatot gyorsítja fel
  • az infografika a tartalommarketing egyik eszköze

 

Az infografika története és érdekességek

Bármilyen meglepő, az infografika csak a számítógéppel készített formájában tűnik újdonságnak, valójában első használata 1626-ra datálódik, amikor Christoph Scheiner a Nap mozgásával kapcsolatos kutatásainak eredményét szemléltette vele (legalábbis a Wikipedia szerint ő volt az első). 1857-ben Florence Nightingale nővér infografika segítségével győzte meg Victoria királynőt arról, hogy fejleszteni kell a katonai kórházat, bemutatva a krími háborúban sérültek számának alakulását. Charles Joseph Minard grafikus 1861-ben készített több változó használatával infografikát Napóleon moszkvai hadjáratáról. A változók között szerepelt a csapatok előrenyomulása, a csapatok mérete, az elhalálozások száma és a hőmérséklet is.

10 dolog, amire az infografikát használhatjuk

Néhány ötlet, hogy mikre használhatjuk az infografikát:

1. kutatási eredmények bemutatása
2. bonyolult folyamatok egyszerűsített bemutatása
3. működés bemutatása
4. összehasonlítás
5. érdekes tények
6. nehezen körülírható kifejezések magyarázata képekkel
7. figyelem felkeltése
8. fogyasztók tájékoztatása
9. különleges szezonális üzenetek (pl. karácsonyi, nyaralási)
10. munkatársak toborzása, karrierlehetőség bemutatása

 

Forrás:

http://thenextweb.com/dd/2013/10/16/10-ways-use-infographics/1/

 

Pannon Egyetem Beiskolázás

Felvételi eljárás:

0.)Nyílt napok: A Pannon Egyetemen minden évben minimum két nyílt nap (egy novemberben, egy pedig
februárban) biztosítja azt, hogy a diákok megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz jussanak, az őket
érdeklő karokról és ezen belül akár a szakokról.

1.)Jelentkezés: a jelentkezés elektronikus vagy postai úton történik, a jelentkező egyszerre legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe adhatja be jelentkezését. A magyar felsőoktatási intézmények minden olyan jelentkező befogadására és képzésére nyitottak és képesek, akik megfelelő felkészültség birtokában jelentkeznek és elérik a jogszabályban meghatározott minimum 280 pontot. A korábbi tanulmányaik alapján a legkiválóbb teljesítményt bizonyító jelentkezők számára az állam lehetőség biztosít arra, hogy állami ösztöndíjasként, térítés mentesen tanuljanak az egyetemeken és főiskolákon. Akik nem érik el azt a teljesítmény szintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50%- át az állam fedezi. Akik felsőoktatási tanulmányaik során vállalják a költségviselést akár részösztöndíjas, akár önköltséges formában, azok számára a kormány megteremtette a kamattámogatott diákhitel felvételének a lehetőségét.

2.)Pontszámítás: A maximum elérhető pontszám 500, de 2015-ben minimum 280 pont szükséges ahhoz, hogy valakit felsőoktatási intézménybe felvegyenek. A maximum megszerezhető 500 pont három részre oszlik. Vannak tanulmányi, érettségi és többletpontok is. A tanulmányi pontoknál a 11. és 12. osztály év végi eredményeket kell összeadni, majd duplázni, az érettségi pontok pedig az eredmények százalékos átlagaként határozhatóak meg. A tanulmányi pontszám és az érettségi pontszám is maximum 200 lehet. Többletpontokat lehet elérni például emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, vagy OKTV-s versenyen való eredményes szerepléssel. A többletpontok száma maximum 100 lehet, így ezek összege adja a maximum elérhető 500 pontot.

HA FELVETTEK:

1.)Az egyetem hivatalosan is értesít a felvételi sikerességéről.

2.)Beiratkozás folyamata: A beiratkozáshoz különböző iratokra van szükség. Mindenképpen kellenek: a középiskolás bizonyítvány másolatai, az érettségi bizonyítvány másolatai, igazolványok(személyigazolvány, születési anyakönyvi kivonat) másolatai, valamint minimum két darab igazolványkép.

A felsőoktatási törvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzés esetében a beiratkozás előfeltétele a hallgatói szerződés megkötése. A hallgatói szerződést a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg.

A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítését. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató főbb kötelezettségei:

  • meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet,
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal
    folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló
    munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló
    egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni
    (a továbbiakban: hazai munkaviszony), vagy
  • átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami
    ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban
    meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal
    támogatott képzésben az oklevelet

Támogatott – költséges:
A felsőoktatási intézményekben folyó képzés lehet állami ösztöndíjjal támogatott, vagy állami részösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges képzés. Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit 50%-ban az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató viseli. Az önköltség összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg a Kormány által megadott keretek közt. Állami ösztöndíjjal, illetve állami részösztöndíjjal támogatott képzésben nem mindenki jogosult részt venni, a jogosultságot elsősorban az állampolgárság, illetve az ehhez kapcsolódó menekültügyi, bevándorlásügyi státusz, valamint az esetlegesen a felsőoktatásban korábban, államilag támogatott képzésben folytatott tanulmányok befolyásolhatják.

A felsőoktatási törvény szerint egy személy – állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott felsőoktatási szak-, alap-, valamint mesterképzésben – 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt csak önköltséges képzési formában folytathatja. A 12 félévbe beleértendő a felsőoktatási szakképzés (a korábban, tanulói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzés nem!), alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés keretében folytatott tanulmányok. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév lehet.

Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 féléves képzési idejű állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag önköltséges formában folytathatja tanulmányait.

Ellenőrző kérdések:

1. Mi az infografika?
Az infografika olyan kép formátumú dokumentum, amely mondanivalónkat képekkel,
grafikonokkal illusztrálva mutatja be.

2. Mire lehet használni az infografikát és milyen programokat ismer?
Néhány ötlet, hogy mikre használhatjuk az infografikát:

1. kutatási eredmények bemutatása
2. bonyolult folyamatok egyszerűsített bemutatása
3. működés bemutatása
4. összehasonlítás
5. érdekes tények
6. nehezen körülírható kifejezések magyarázata képekkel
7. figyelem felkeltése
8. fogyasztók tájékoztatása
9. különleges szezonális üzenetek (pl. karácsonyi, nyaralási)
10. munkatársak toborzása, karrierlehetőség bemutatása

3. Milyen pontjai vannak a felvételi eljárásnak? Sorolja fel őket.

 

  0.)Nyílt napok

  1.)Jelentkezés

  2.)Pontszámítás

Készítette: Péter Martina, Szabó Vivien, Varga Nicolett, Kovács Ádám