A mai, telekommunikáció által átszőtt világban nap mint nap hatalmas mennyiségű információ ér minket. Ebben a kaotikus környezetben fontos, hogy megértessük az emberekkel mondanivalónkat. Ezt a célt szolgálja az infografika, ami nem más, mint az információ grafikus eszközökkel történő megjelenítése, mely lehetővé teszi összetett fogalmak és adathalmazok gyors, érthető áttekintését és befogadását.
Az infografika sok mindenre használható. Jól alkalmazható kutatási eredmények bemutatására, tömegközlekedési hálózatok ábrázolására. Segítheti a bonyolultabb fogalmak egyszerűbb magyarázatát, továbbá hasznos lehet figyelemfelkeltés céljából is. Ezen kívül pl. rendezvények népszerűsítésére és toborzásra alkalmas marketingeszköz Összehasonlításokra illetve egyes folyamatok működésének bemutatására is kiváló választás lehet.
Az infografika története egészen az újkorra tekint vissza, de elemei már az időszámításunk előtti korszakokban is megjelentek – gondoljunk csak arra, ahogyan az őskori barlangrajzok és az egyiptomi szövegek grafikus formában fogalmaznak meg eseményeket, valamint ahogyan a csillag- és térképek fizikai objektumokat írnak le vizuálisan. A modern infografika megteremtését a statisztika, a felmérési módszerek, és a térképészet fejlődése a XVII. század végére tette lehetővé. A XVIII. században feltalálták az alapvető vonal-, sor-, oszlop- és területdiagramokat, melyeket William Playfair 1786-ban megjelent „The Commercial and Political Atlas” című műve ismertetett meg a világgal. A következő században számos újítást vezettek be, pl. kördiagram, idősoros diagram, buborékdiagram, 3D-s diagramok, folyamatábrák, kontúros és színskálás térképek stb. 1857-ben Florence Nightingale, angol ápolónő poláris diagramon segítségével győzte meg az angol királynőt a katonai korházak állapotának javításáról. Ábrájáról könnyen leolvasható volt, hogy a krími háború alatt többször annyi katona halt meg fertőzéses megbetegedéstől, mint harci sebesüléstől. 1861-ben Charles Joseph Minard elkészítette minden idők talán leghíresebb infografikáját, melyen Napóleon oroszországi hadjáratát szemléltette egy kétdimenziós ábrán 6 szempontot figyelembe véve.
A XX. században megjelent az infografika gyakorlatiasabb használata: többek között 1917-ben elkészült az első Gantt-tábla, és 1933-ban megjelent Harry Beck London metróhálózati térképe, mely a földrajzi pontosság helyett az átláthatóságot helyezte előtérbe. Az 1972-es müncheni olimpiára Otl Aicher megalkotta az egyszerű, pálcikaemberes piktogramokat, ezzel megalapozva egy, a mai napig használt nyelvek feletti kommunikációs formát. Az infografika a médiában csak a század második felében terjedt el a nyomtatott sajtó révén. Fejlődésében új lendületet adott a ’90-es évek végén előretörő számítógépes adat vizualizáció – a grafikus megjelenítésnek már csak a képzelőerő szabhat határt. Elterjedésében az ezredforduló után tömegessé váló internet-hozzáférés jelentett hatalmas löketet, majd a közösségi média megjelenése, melyeknek köszönhetően megosztásokon keresztül futótűzként terjed. Megjelentek új formák is pl. interaktív-, animált- és a videó-infografikák. Az infografika mára az internet szinte minden területén fellelhető – annak egyik meghatározó tartalomtípusává vált
Az infografika sikere az ember vizuális gondolkodásának köszönhető. Összes érzékszervünk közül a szem szolgáltatja az idegrendszer számára a legtöbb hírt – az agy által befogadott információk csaknem 90%-a vizuális, és az idegrostok 40%-a a retinában végződik. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a képi jeleket sokkal gyorsabban dolgozzuk fel, mint az írott szöveget. Az átlag felnőtt egy perc alatt valamivel több, mint 200 angol szót, míg 1 másodperc alatt akár 10, vagyis 1 perc alatt csaknem 600 vizuális objektumot képes
feldolgozni. Ezek után nem meglepő, hogy az emberek 65%-a vizuális beállítottságú. A képiségnek a tanulásban is jelentős szerepe van, hiszen sokkal könnyebb bemutatni akár egy egyszerű fogalmat vagy folyamatot is, mint megmagyarázni azt.
„… szavaink, fogalmaink, gondolataink, hacsak nem kapcsolódnak rá egy képre, bemennek az egyik fülön, átvitorlázzák az agyat, és kimennek a másik fülön. A szavakat a rövid távú memóriánk dolgozza fel, ahol csak körülbelül 7 (plusz/mínusz 2) darabnyi információt tudunk megőrizni. Ez az oka annak, hogy 7-jegyű telefonszámaink vannak. A képek, ezzel ellentétben közvetlenül a hosszú távú memóriába kerülnek, ahová kitörölhetetlen módon bekarcolódnak. A képek, amiket megosztunk a diákokkal, örökké velük maradnak – nem csak a dolgozat erejéig.” 1 – Dr. Lynell Burmark, oktató
Az átlag internet-felhasználó kb. 10-20 másodperc alatt dönti el, hogy elhagyjon-e egy weboldalt. Ez idő alatt alig pár tucatnyi szót tud elolvasni. Ha az interneten nézünk utána valaminek, gyors válaszokat akarunk, ezért fontos, hogy fel tudjuk kelteni a látogatók figyelmét és megtartsuk azt, miközben kielégítő választ adunk kérdéseire. Mindez egy jól elkészített infografikával elérhető.
Az infografika alapvetően 3 elemből tevődik össze: látvány, tartalom és ismeret. A látvány egyrészt színekből, másrészt grafikákból, melyek témára és referenciagrafikára osztható. A téma az adatok vizuális reprezentációját határozza meg. A referenciagrafikák általában ikonok, melyek egy bizonyos adatra mutatnak, nem kötelező, hanem opcionális elemek. A látvány megtervezésével az információ-dizájn foglalkozik. Az infografika tartalmát általában statisztikák, tények, folyamatok és hálózatok alkotják, forrásuk lehet pl. valamilyen kutatás eredménye, tudósítás stb. Az infografika egyik legfontosabb aspektusa, hogy betekintést nyújt az ábrázolt adatok mögé – ez alkotja az ismeret részét.
Kapcsolódó irodalom:
Edward R. Tufte: The Visual Display of Quantitative Information, Graphics Press, 1983
Edward R. Tufte: Envisioning Information, Graphics Press, 1990
Peter Sullivan: Informaiton Graphics in Colour, IFRA, 1993
Edward R. Tufte: Visual Explanations: Images and Quantities, Evidence and Narrative, Graphics Press, 1997
David McCandless: Information is Beautiful, Collins, 2009
1 Dr. Lynell Burmark: Why Visual Literacy? http://tcpd.org/Burmark/Handouts/WhyVisualLit.html
1. ábra: “Hol találkozhatsz a PE-GTK-val?”, saját szerkesztés, teljes felbontásban megtekinthető: https://drive.google.com/open?id=0BzqmowDTdKKIUmRKYUctMWhRTkk
2. ábra: “Az adattárolás fejlődésének története”, saját szerkesztés, teljes felbontásban megtekinthető: https://drive.google.com/open?id=0BzqmowDTdKKIeGFyd3Q5cU9BTnM
Készült a 2016-2017 tanév II. félévében a Pannon Egyetem Bürötika és irodakultúra tárgy évközi feladat részeként.
Készítették:
Dávid Tamás, gazdaságinformatikus BSc
Gyenei Orsolya Ildikó, vezetés és szervezés MA
Molnár Gábor, vezetés és szervezés MA
Velczenbach Martin, gazdaságinformatikus BSc
Ellenőrző kérdések, válaszok:
1. Mi az infografika?
Az információ grafikus eszközökkel történő megjelenítése.
2. Mi a legfontosabb tulajdonsága?
Lehetővé teszi összetett fogalmak és adathalmazok gyors, érthető áttekintését és befogadását.
3. Mely 3 elemből tevődik össze az infografika?
Látvány, tartalom és ismeret.
