2014 - A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, LinkedIn, stb.)

március 13, 2015
0 Comments
Közösségi oldalak évközi

A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, LinkedIn, stb.) milyen mértékben és milyen minőséggel befolyásolják az irodai kommunikációt?

 

Rohamosan fejlődő világunkban az internet a mindennapok szerves részévé vált és szinte már el se tudjuk képzelni nélküle életünket. Az internet nem más, mint olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, mely embereket és felhasználókat köt össze egymással és megvalósítja olyan elosztott rendszerek működését, mint a World Wide Web.

Közösségi hálózatok története

Az életünket behálózó közösségi hálókat sokszor észre sem vesszük, azonban be kell ismernünk, hogy mindenütt jelen vannak. Az interneten belül az idő múlásával újabb és újabb közösségek ütik fel a fejüket, melyek tagjai idővel szorosabb-lazább hálózatot alkotnak. A közösségi oldalak használata az információk megosztásának és a különböző társadalmi csoportok életében történő aktív részvételnek egyre inkább a feltételévé válik.

Az első közösségi oldalak között 1995-ben ütötte fel a fejét a Classmates.com. Ezt újabb és újabb oldalak követték. Mára az egyik legelterjedtebb és csaknem a legnépszerűbb közösségi portálnak a facebookot tekintjük, mely 2004 februárjában kezdte meg működését eredetileg Thefacebook néven. A rendszer használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkül csatlakozni. A regisztrációt követően minden felhasználó létrehoz magának egy személyes profilt, majd ezt követően saját akarata szerint kapcsolódhat ismerőseihez, csoportokhoz rajongói oldalakhoz, üzeneteket küldhet és eseményeket szervezhet. Saját üzenőfalukon keresztül híreket, weboldalakat, információkat és videókat is megoszthatnak. Arról, hogy személyes adataikat és tevékenységeiket kik láthatják a felhasználók szabadon dönthetnek. A facebook mellett az iWiW is nagy ismeretségnek örvend. A közösségbe korábban új tag csak akkor léphetett be, ha a korábban regisztrált felhasználók közül valaki az iWiW rendszeréből meghívólevelet küldött neki, azonban jelenleg már meghívó nélkül is van lehetőség a regisztrációra. A myVip egy magyar ismeretségi hálózat, mely 2006-ban alakult. Regisztráció esetén a nevet és az email címet tárolja el a rendszer, de további személyes adatokat is meg lehet adni (születési dátum, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) A LinkedIn a világ legnagyobb üzleti közösségi honlapja, mely 2002-ben alapult és üzleti kapcsolatok létesítésére hozták létre. A közösségi oldalak palettája rendkívül széles, így bárki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb és legszimpatikusabb portált.

A felnőtt lakosságnak több, mint a fele dolgozik rész- vagy teljes munkaidőben és többségük rendelkezik munkahelyén internetes eléréssel. Egyes kutatások szerint ennek a lakosságnak a negyede nem látogatja a közösségi oldalakat, másik részük alkalmanként vagy akár naponta is rákeres ezekre a portálokra, míg akadnak olyanok is, akik egyáltalán nem, mivel a munkaadó letiltatta ezeket az oldalakat.

A Statista grafikonján azon amerikai dolgozók (rész vagy teljes munkaidős) aránya látható, akik munkaidejükben minden nap használják az adott közösségi oldalt.

Közösségi oldalak előnyei a munkahelyen

Idővel a közösségi oldalak rendeltetése is megváltozott. A kapcsolattartáson kívül megjelentek egyéb üzleti funkciók is (reklám, hirdetés). Ezzel a felhasználók köre túlhaladta a “természetes személyek” körét: csatlakoztak cégek és vállalkozások is.

A közösségi oldalak előnyeit igen hamar felismerték a cégek is. Állásokat, termékeket és szolgáltatásokat hirdetnek a közösségi oldalakon keresztül, és így nagyon rövid idő alatt sok emberhez juthatnak el.

Egy másik hasznos funkciója, a leendő munkavállaló állásinterjú előtti megismerése. Ezt nem csak a közösségi oldalon hirdetők alkalmazzák. Gyakorlatilag bármely munkáltató, amely rendelkezik a közösségi oldalon hozzáféréssel, rákereshet az álláshirdetésére jelentkező személyre, hogy róla – még az állásinterjú előtt – személyes információkat szerezzen be.

Szoros összefüggés van tehát a közösségi oldalon létrehozott adatlapunkon megosztott információk, képek és a munkalehetőségeink között – ugyanis profilunkkal gyakran tudtunkon kívül is pontos képet adunk idegeneknek saját személyiségünkről.

Előnynek tekinthető az is, hogy egy munkahelyén aktívan netező szokásaival ellentétben a közösségi oldalak kevesebb időt is “rabolnak”. A különálló fórumok, híroldalak, chat és képmegosztó oldalak, továbbá a folyamatosan továbbított humoros e-mailek megtekintése hatványozottan több időt vesznek igénybe, mint naponta fellépni a közösségi oldalra és pillanatok alatt informálódni a számunkra fontos, friss hírekről.

Továbbá a közösségi média lényege a többirányú kommunikáció, ami rengeteg lehetőséget kínál a vállalatok számára. Ezt ma még csak nagyon kevesen képesek kihasználni. A legtöbben csak hagyományos marketing csatornáik meghosszabbítására használják, céges információkat, hirdetéseket tesznek közzé, és ezzel már ki is merült a Facebookon történő kommunikációjuk.

Azonban a cégek belső kommunikációja szempontjából hasznos lenne egy zárt, belső közösségi hálózat, melynek segítségével valóban megvalósulna a többirányú kommunikáció. Ma ez még nagyon ritka. Alapvetően mégis a vállalati kultúrától függ, hogy milyen mélységig és irányban tudják használni egyes cégek a közösségi oldalakat.

Közösségi oldalak hátrányai a munkahelyen

Mint már láthattuk rettentő sok pozitív érv áll a közösségi oldalak mellett és első hallásra óriási és nagyszerű technikai újításnak tűnik, de hátrányokkal is rendelkezik, sőt akár még veszélyesnek is mondható.

Veszélyes, hiszen ha nem vagyunk elég óvatosak, visszaélhetnek személyiségünkkel, adatainkkal, fényképeinkkel. A visszaélések mellett a zaklatások, a kínos dolgok napvilágra kerülése, melyek azután hihetetlenül gyorsan terjednek szét a világhálón, szintén okozhatnak kellemetlenséget.

Negatívumok közé sorolható a nyelv rombolása is. A Facebook jelenleg 170 országban 37 különböző nyelven érhető el, s mindenhol meghonosodtak a rendszer által megkövetelt szavak, fogalmak és kifejezések. Az angol like igéből kialakult például a magyar „lájkolni” szavunk, mely rövid idő alatt nyelvünk szerves részévé vált.

A hátrányok közé sorolható a függőség is. Egyesek ugyanis a rendszer függőjévé válhatnak, mely több dologban is megmutatkozhat. Néhányan a mindennapi tevékenységeiket facebookozáshoz igazítják, s ingerültek lesznek, ha adott esetben valamiért nem tudják megnézni a profiljukat. A függők esetében a rendszer megszüntetheti az egyének valós kapcsolatát a külvilággal.

A saját tulajdonságok, értékek olykor felülíródnak, mert mindenki az előnyös oldalát szeretné megmutatni. Ezek azonban nem minden esetben tükrözik a valóságot, és előfordulhat, hogy személyiségtorzulás alakul ki a felhasználónál.

Igaz, hogy ma már az állásinterjút szinte kötelezően kiegészíti a jelentkező profiljának, valamint üzenőfalának ellenőrzése, de előfordul, hogy a munkáltató tudatosan megfigyeli a munkavállaló közösségi oldalakon tett publikus bejegyzéseit, ezáltal információhoz jut akár a munkavállaló magánéletével, akár a munkavégzésével kapcsolatban. A munkáltatónak ugyan joga van a munkavállaló munkavégzését ellenőrizni, azonban ez a jogosultsága nem korlátlan.

A munkajogi oldal szerint a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartást ellenőrizheti, amely nem feltétlenül esik egybe a munkaidő tartamával. A munkaidőn kívül kiposztolt munkavállalói véleményeket, fényképeket kizárólag szűk körben, indokolt esetben és az adott körülményeket figyelembe véve ellenőrizheti a munkáltató.

A munkavállaló magánéletének ellenőrzése pedig szigorúan tilos. A munkáltató ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Azt azonban, hogy hol húzódik a határ a magánélet sérthetetlensége és a munkáltatói ellenőrzés között, a bírói gyakorlat fogja eldönteni. (www.munkajog.hu)

Szabályozható akár az is hogy egy-egy felhasználó milyen tevékenységet végezhessen ezeken az oldalakon, és meghatározható az is, hogy milyen időintervallumban teheti ezt. Egyes eszközök arra is alkalmasak, hogy hozzáférési sávszélességet határozzunk meg a közösségi oldalakkal történő kommunikációra.

Mint általában mindennel kapcsolatban, ez esetben is megállapíthatjuk, hogy a közösségi oldalak rengeteg előnnyel és rengeteg hátránnyal rendelkeznek, s itt is a legnagyobb hangsúly a mértékletességre helyeződik. Ha kellőképpen körültekintőek vagyunk, és nem visszük túlzásba a „posztolást”, „lájkolást” és „megosztást”, akkor nyugodt szívvel élvezhetjük a rendszer nyújtotta előnyöket.

Felmérések:

  • A munkahelyükön interneteléréssel rendelkezők negyede nem nézi meg a közösségi oldalakat munkahelyén, mert nem érdekli őket, vagy korlátozták a hozzáférést à44% Azok aránya, akik alkalmankéntà29%, illetve akik napontaà 26%
  • A korcsoportok szerinti bontáskor megfigyelhető egy trend, mely szerint minél fiatalabb a munkavállaló, annál intenzívebben nézi meg ezeket az oldalakat. Továbbá megkülönböztethetjük a teljes vagy részmunkaidőben dolgozó nők illetve férfiak munkahelyi internetelérésének arányát.

Összegzésül a két végletet különböztethetjük meg a munkahelyi közösségi oldalak használatával. Egyrészt a munkavállalók többsége használja/használhatja az internetet munkaidőben nem a munkájához szükséges tartalmak keresésére, másrészt a munkáltatók igyekeznek a munkahelyeken korlátozni ezeknek a közösségi oldalaknak látogatását. Sok helyen letiltják ezeket a portálokat, arra hivatkozva, hogy elvonja a figyelmet a munkáról.

Kérdések:

  1. Milyen típusú közösségi oldal a LinkedIn?
  2. Milyen előnyei vannak a közösségi oldalaknak a munkahelyen?
  3. Miért nem preferálják a munkáltatók a közösségi oldalak használatát?

Válaszok:

  1. A világ legnagyobb üzleti közösségi honlapja.
  2. Állásokat, termékeket és szolgáltatásokat hirdetnek, munkavállaló állásinterjú előtti megismerése, a többirányú kommunikáció.
  3. Sok időt elvesz a munkaidőből, Személyiségtorzulás alakulhat ki a munkavállalónál.

Készítette:

  • Császár Anita Krisztina
  • Huszár Kitti
  • Maurer Regina
  • Récsei Richárd
  • Török Dorina
  • Varga Brigitta
  1. március. 12

Források:

gaadmin
gaadmin
Related Posts
április 20, 2016
A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, LinkedIn)
március 29, 2016
Közösségi oldalak
március 13, 2015
2012 – A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Linkedin, stb.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük