A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, LinkedIn)

Milyen mértékben és milyen minőségben befolyásolják az irodai kommunikációt?

 

Mik azok a közösségi portálok?

A közösségi portálok szerepe, fontossága és az egész internetes kommunikáció kezd nagy ütemben átalakulni. Közösségi portálon olyan web2-es oldalakat értünk, ahol az emberek közösséget alkotnak. Ez nagyon sokrétű lehet. Van kifejezetten kisebb célközönségnek készült közösségi portál és természetesen kialakultak hatalmas tömegeket vonzó oldalak is. A portálokra általánosan jellemző, hogy saját profilt hozhatunk létre, képeket, információkat, videókat oszthatunk meg, ismerősöket gyűjthetünk. Manapság az internetes kommunikáció a Totális Internetes Jelenlét, a keresőmarketing egyre fontosabb eszközei.

 

Mi is az a Facebook?

  • Amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte működését.
  • Eredeti neve a Thefacebook volt
  • A világ egyik legnagyobb ismeretségi hálózata, 2011 februárjára már több, mint 637 millió regisztrált felhasználóval2008. november 26-án elindult a Facebook magyar változata, mely hamarosan rendkívül népszerűvé vált.
  • A fordítást magyar felhasználók végezték és ez a munka ma is folyik.
  • A Socialbakers adatai szerint 2011 márciusában az aktív felhasználók száma Magyarország területén elérte a 2.842.400 főt.

 

A Facebook használata az elmúlt időben ugrásszerűen megnőtt, köszönhetően számos előnyének. Nemzetközi, chat programjával könnyen tarthatjuk a kapcsolatot külföldi ismerőseinkkel és nem utolsó sorban az IWIW-el ellentétben engedi cégek jelenlétét, ezért az online kommunikációban és internetmarketingben nagyon hasznos, költséghatékony módszer. Ezen felül pedig a Googleanalytics is számításba veszi.

Közösségi portál, ahol bejelölhetjük ismerőseinket. Létre lehet hozni termékek, cégek számára oldalakat. Ezek nem, mint személy vannak a rendszerben, emiatt nem is lehetnek ismerőseik, de az emberek kifejezhetik szimpátiájukat, érdeklődésüket irántuk a „Tetszik” gomb használatával.

Mit kell tudni a Twitterről?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a Twitter nem más, mint egy chat oldal, ahol az emberek egymásnak írhatnak. Maximum 140 karakteres üzeneteket lehet küldeni, így eléggé informatív tud lenni.

Vannak úgynevezett követők, akik embereket követnek, azaz olvassák, hogy mit írnak. Ön is követhet bárkit (akár világsztárokat is) és olvashatja, hogy ők mit írnak. Ebből adódóan úgy érezheti, hogy benne van a beszélgetésben, mert akiket követ azokat olvashatja, hozzá szólhat bejegyzéseikhez.

Még gyerekcipőben jár a hazai Twitterezés de hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Facebook. Költséghatékony internetmarketing eszköz. Kicsit egyszerűbb, viszont ez által sokkal gyorsabban lehet hasznos információkhoz jutni.

 

LinkedIn:

A közösségi hálót 2002-ben alapította Reid Hoffmann, és mára az oldal 161 millió tagot tudhat magáénak a világ 200 országában. Ezzel a LinkedIn a világ legnagyobb szakmai hálózata az Interneten.

Összehasonlításképpen: a Twitter 300 millió regisztrált taggal rendelkezik, míg a Facebook 900 millióval. A jelenleg 17 nyelven elérhető közösségi oldal így igazán jelentős, világméretű szereplő (magyarul egyelőre nem kezelhető a LinkedIn).

 

A Facebook használata az irodában

Sok munkahelyen tiltják a Facebook és egyéb közösségi oldalak használatát munkaidőben, és munkahelyi gépeken. De ez nem akadályozza meg a dolgozókat, hogy saját készülékeiken, legyen az tablet vagy mobiltelefon, bejelentkezve maradjanak, és ott nézzék a hírfolyamukat.

A tiltás oka egyszerű: a munkáltatók szerint a Facebook elvonja a munkáról a figyelmet, ezzel csökkentve a dolgozók hatékonyságát, munkájuk minőségét.

A közösségi oldalaknak azonban több hasznuk van, mint káruk. A Facebook lehetőséget ad cégek regisztrációjára, ezáltal a kapcsolatépítés könnyű, ráadásul ingyenes, amivel újabb ügyfeleket is elérhetnek. Minél több követője lesz egy céges oldalnak, annál könnyebben érheti el a célközönségét a vállalat, akár egyetlen bejegyzéssel is. A Facebook nemzetköziségével kiterjeszthetik a cégek az információáramlást. Hogy még hatékonyabban alkalmazhassák a Facebook-ot a vállalatok az online megnyilvánulásra, használhatják a Facebook Page Manager alkalmazást, ami segíti a különféle írásbeli vagy képi anyagok felöltését a közösségi hálóra, és azonnali statisztikai adatokat jelez vissza például a látogatottságról. Az ilyen és ehhez hasonló alkalmazások megjelenése arra enged következtetni, hogy a cégen belüli közösségi oldal használat egyre nagyobb szerepet fog kapni a vállalatok életében.

Megállapítható, hogy egyéb internetes oldalak, például szórakoztató felületek (9gag, YouTube) több időt vesznek el a munkával töltött időből, mint a közösségi oldalak végig pörgetése, amíg a számunkra fontos tájékoztatásokat megszerezzük. Továbbá, a munkahelyi internethozzáférés korlátozása hatással van az alkalmazottak munkakedvére, így munkájuk eredményére is.

Facebook at Work

Amikor az okostelefonok és a közösségi oldalak egyre nagyobb teret hódítanak, a tiltás alkalmazása helyett ellenstratégiaként inkább pont ezen eszközök használatát kellene népszerűsíteni a munkahelyi környezetben is, természetesen moderált keretek között. Ilyen lehetőség a Facebook at Work alkalmazás, ami egy új kezdeményezés a munkahelyi kapcsolatok összefogására, belső ismeretek egyszerű közzétételére. Az alkalmazás egyelőre tesztfázisban van, és csak a Facebook néhány partnercége alkalmazza, de sok reményt fűznek az elterjedéséhez. Olyan vállalatok csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, ahol egyszerre több mint 100 ember tudja tesztelni a felületet. A jövőbeli elképzelések szerint olyan cégeknek lesz hasznára az alkalmazás, ahol a munkahelyi kapcsolattartáshoz szükség van még egy online felületre, vagy még nincs is ilyen felülete a vállalatnak, esetleg az újítás a cél. Fontos kiemelni, hogy ezen alkalmazás használata kézenfekvő lenne, mivel az alkalmazottak így olyan felületet használhatnának a munkahelyi kapcsolattartásra is, amit már ismernek.

Le kell szögezni, hogy a Facebook at Work nem jeleníti meg a személyes üzeneteket, tehát a személyes és a munkahelyi profil elhatárolódik, mégis lehetőség van a közösségi oldal használatára.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Facebook már több előnnyel jár, mint hátránnyal, az irodai és vállalati munkát figyelembe véve. A közösségi oldal megfelelő alkalmazásával a munka hatékonyabbá tehető, és elkerülhető, hogy az esetleges internetes oldalak korlátozása miatt az alkalmazottak munkakedve csökkenjen, ami csak a munka minőségének romlásával járna. Ez pont az ellentéte annak, amit a munkaadók várnak a munkahelyi internetkorlátozással, tehát a megoldás a moderált és vállalati keretek között működő közösségi oldal használat.

 

A Twitter

Hasonlóan a Facebookhoz, általában a Twitter is egy tiltott tartalom munkaidőben. A Facebookkal ellentétben, a munkáltatóknak kevésbé kell tartani attól, hogy a dolgozók órákat töltenének a munkaidejükből Twitterezéssel, ugyanis egyrészt a Twitter hazánkban nem túl elterjedt dolog (világszerte 300 millió felhasználó – összehasonlításképpen a Facebook tulajdonában lévő Instagramnak is már több mint 400 milliós tábora van), másrészt a Twitter struktúrájából adódóan rövid, tömör, gyors üzenetváltásra és hírközlésre lett kitalálva. A Twitter látogatottságának és a regisztrált felhasználók számának növekedése a 2016-os felmérés alapján jelentősen lassult, éppen ezért a Twitter folyamatos újításokon dolgozik, hogy minél több felhasználót csábítson a közösségi oldalra. Ilyen újítás lenne a 140 karakterben maximalizált üzenet határ eltörlése is, ami megosztja a közvéleményt, ugyanis sokan ezt a szolgáltatás védjegyének tekintik. A jövőre tekintve egyelőre nem tudni mi lesz a Twitter sorsa, de a jelen piaci adatok alapján úgy tűnik még sok ideig (talán sosem) lesz érdembeli versenytársa a Facebooknak, hazánkban legalábbis biztosan nem.

A Twitter magyar népszerűtlenségének okairól Joanelli Tamás a Be Social ügyvezetője így nyilatkozott:

“Alapvetően teljesen más céllal használják az emberek a két közösségi oldalt. Ameddig a Twitter esetében 140 karakterben van lehetőségük megosztani a gondolataikat a követőikkel, addig a Facebook ennél több lehetőséget kínál a személyes profilok esetében és cégeknek is.

A Twitteren gyakorlatilag bárkit követhetünk, akire kíváncsiak vagyunk, Facebookon a személyes profilok esetében csak megerősítés után lehetünk `barátok´. Emellett természetesen bármikor követhetünk egy-egy Facebook oldalt is”

A hazai népszerűtlenségéből adódóan viszonylag kevés magyar cég használja a Twittert reklám céljából. Jóval kevesebb emberhez jut el a hirdetés, mintha azt a Facebookon tették volna közzé.

 

Kapcsolatteremtés a világhálón, avagy mi az a LinkedIn:

Minden ember, aki az üzleti életben dolgozik, tisztában van vele, hogy a kapcsolati tőke mindennél fontosabb. A Linkedin nevű közösségi portál erre a nyilvánvaló tézisre épít, és ezt kihasználva lesz egyre népszerűbb. A 14 éve alapított szakmai közösségi oldal hazánkban is egyre nagyobb teret hódít, egyre több magánszemély és vállalat képviselteti magát rajt.
Az oldal elsődleges funkcióját tekintve kapcsolatteremtő feladatokat lát el. Egyszerűen lehet vele kapcsolatokat kialakítani. Ha egy pályakezdő esetét vesszük figyelembe, nagyon jó kiinduló pont lehet egy Linkedin profil létrehozása, mivel így az eddig megismert egyetemi csoporttársakat és esetleges szakmai gyakorlatos munkaadókat lehet felkutatni, akik segíthetnek a kezdeti lépéseknél.

Vállalati oldalról nézve, a cégek profiljai nagyszerű tájékoztatást nyújtanak a leendő munkavállalóknak átfogó képet tudnak nyújtani magáról az intézményről, annak tevékenységéről, az alkalmazottak listájáról és akár az eddig elért kitüntetésekről is. Természetesen az oldalon sok álláshirdetés is megtalálható, külön tudunk keresni kulcsszavakra, cégekre illetve munkákra is.

Ennek a közösségi oldalnak nincs akkora hatása a mindennapi irodai kommunikációra, mint például a Facebooknak, de mégis elengedhetetlenné vált manapság egy vállalat életében. Az oldallal kapcsolatban érdekes kérdés lehet még, hogy mennyire tud megújulni. Lehet, hogy kiaknázta már az összes benne rejlő lehetőséget és megmarad ezen a szinten, de lehet, hogy képes olyan változást eszközölni, ami még előrébb mozdítja piaci helyzetében. Magyar nyelven egyelőre nem érhető el, de ha ilyen ütemben nő az itthoni felhasználók száma minden bizonnyal pár éven belül saját nyelvünkön is olvashatjuk ismerőseink munkatapasztalatait.

 

Konklúzió

Ezen közösségi oldalak segítségével könnyebb a kapcsolattartás távolabb élő rokonainkkal, barátainkkal, néhány esetben munkahelyi dolgok megvitatására is alkalmas lehet. Tökéletesen alkalmas céges érdekek, célok megvalósítására, mint például ha egy cég megfelelő számú követéssel rendelkezik egy közösségi hálón, háttere annál nagyobb lesz, sok emberhez eljut a híre.

Ezeknek a hálóknak az irodai szerepvállalása azonban nagyon kétélű dolog: egyrészről vannak olyan cégek, amelyek engedélyezik a használatát, mondván céges ügyek megoldására is alkalmasak lehetnek, másrészről akadnak olyan vállalatok is, melyek nem engedélyezik használatukat, mivel elvonja a figyelmet az aktuális napi teendőkről, problémákról.

Megfelelő lehet még arra, is hogy első kézből értesüljünk, a világban zajló dolgokról, hírekről, az aktuális napi problémákról. Alkalmas élmények, képek, videók, megosztására, illetve események szervezésére is.  A pozitív oldal mellett azonban ennek is van árnyoldala, ugyanis az már nem egészséges, ha két személy az 5m-re lévő két szobából is Facebookon, Twitteren beszéli meg az ügyes-bajos problémáit. Az sem feltétlenül előnyös dolog, hogy ezeknek az oldalaknak köszönhetően az emberi kapcsolatokból a személyes kommunikáció kezd kiveszni, és minden megvitatásra szoruló dolog virtuálisan kerül megbeszélésre.

 

Ellenőrző kérdések:

  1. Kiknek lesz hasznára a Facebook at Work alkalmazás?

Olyan cégeknek, ahol a kapcsolattartáshoz szükség van még egy online felületre, esetleg ki kell alakítani egyet, vagy újítani akarnak.

  1. Milyen újítást tervez a Twitter?

A 140 karakterben maximalizált üzenethatár eltörlését.

  1. Miért hasznos a pályakezdőknek a LinkedIn?

Mert segíthet az egyetemi csoporttársak, ismerősök, szakmai gyakorlati munkáltatók felkeresésében, akik segíthetnek a pályakezdőnek a kezdeti lépéseknél.

 

Források:

http://kozossegiinternetezok.network.hu/blog/kozossegi_internetezok_klub_hirei/kozossegi-oldalak-facebook-twitter-network-melyiken-mit-tegyek

http://www.ich.hu/kozossegi-portal-szotar.html

http://kozossegikalandozasok.hu/2012/05/30/linkedin-hogyan-hasznaljuk-az-uzleti-kozossegi-oldalt/

http://marketingmorzsak.hu/itt-van-a-munkahelyi-facebook/

http://psgirodahazak.blog.hu/2015/09/06/a_10_legjobb_uzleti_alkalmazas_iphone-ra

http://www.hrportal.hu/hr/a-munkahelyi-facebookbol-ki-kell-venni-mindent-ami-eltereli-a-figyelmet-20150325.html

http://www.inteliart.hu/munkahely-facebook-tiltott.html

http://index.hu/tech/2016/01/06/eltunhet_a_karakterlimit_a_twitterrol/

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/csip-csirip_miert_nepszerutlen_a_twitter_magyarorszagon/2420722/

 

Készítette: Fekete Bence, Holczbauer Flórián, Kondics Rebeka, Szijgyártó Péter, Szilágyi Kitti