Lassan elborít bennünket az elektronikai hulladék (2015)

Az ENSZ jelentése szerint 2014-ben közel 42 millió tonna e-hulladékot “termeltünk”. A trendeket tekintve néhány év múlva ez akár az 50 millió tonnát is elérheti, ami környezetvédelmi szempontból súlyos problémákat okozhat. Mit lehet kezdeni ezzel a rengeteg szeméttel?

 

Minden olyan eszköz és berendezés idővel elektronikai hulladékká válik, amely vagy hálózati árammal, vagy elemmel, akkumulátorral működik. Méret szempontjából az egyik véglet a mobiltelefonok és mp3-lejátszók, a másik pedig a szoba méretű telefonközpontok – mondta el a Kossuth Rádió Közelről című műsorában Tihanyi Ervin, egy csepeli cég elektronikaihulladék-üzletági vezetője.

A hulladékok több mint felét régi mikrohullámú sütők, mosógépek, mosogatógépek, illetve más háztartási berendezések, irodai eszközök teszik ki. És hogy melyik ország termeli a legtöbb e-hulladékot a világon? Az elmúlt évi adatok alapján az Egyesült Államok lakossága áll a sor elején, Kínáé és Japáné követi, az európai országok közül pedig Nagy-Britannia a legnagyobb e-hulladéktermelő.

De mi a helyzet Magyarországon? A becsélések szerint 120 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik itthon. Körülbelül 40-45 ezer tonna hulladék kerül visszagyűjtésre és megfelelő kezelésre. A már nem működő eszközöknek tehát kevesebb, mint a fele kerül a megfelelő helyre Magyarországon, holott nem veszélytelen tárgyakról van szó. A szeméthegyek mérgező anyagokat is tartalmazhatnak.

Az elektronikai berendezésekben a periódusos rendszer elemeinek fele benne van. A környezetre veszélyes anyagok elsősorban a nehézfémek, amelyek az elemekben, akkumulátorokban vannak. Korábban készítettek olyan eszközöket is, amelyekben higanyt használtak föl. A tévék vagy számítógépek képernyőjének üvegében ólom található, amely, ha lomtalanításkor eső hatására kimosódik, és bekerül a talajba, talajvízbe, az emberekre is veszélyes lehet – magyarázta Tihanyi Ervin.

Az e-hulladékok mennyisége egyébként az országok gazdasági helyzetével is összefüggésben van. Egy “lassúbb”, visszafogottabb gazdaságban az emberek ritkábban cserélik le a berendezéseiket – tette hozzá.

Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője is úgy látja, a mennyiség a következő években tovább nő majd. A problémára van azért megoldás.

A gyártók ugyan arra törekednek, hogy minél kevesebb anyagot használjanak fel a termékekhez, de a fejlődő országok családjai most szerelik majd fel háztartásaikat nagyobb mennyiségű elektronikai berendezéssel. A megoldás abban rejlik, hogy a használat után tudatos fogyasztóként vissza kell juttatni az anyagforgalomba az eszközöket, így az ipar újra és újra fel tudja dolgozni őket, kímélve az eredeti primer erőforrásokat. Ennek komoly záloga az újrahasznosítás – emelte ki Farkas Hilda.

Forrás: Kossuth Rádió/Közelről  / hirado.hu

 

http://hirek.prim.hu/cikk/112384/