Karriert épít vagy karriert rombol a közös étkezés a munkahelyen? (2019)

A munkahelyi közös étkezések során tanúsított viselkedésünk, az étkezés kötetlen jellege miatt nagyon sok mindent elárulhat rólunk, olyan dolgokat is, amelyekre nem is gondolnánk – és ezek a dolgok, a karrierünk későbbi alakulására is meglepő hatással lehetnek.

Nem érdemes az íróasztalnál enni

A Jóbarátok című sorozat egyik epizódjában Rachel csak azért kezd el dohányozni, mert észreveszi, hogy egy sor dologban akkor születik döntés, amikor amikor a többiek együtt elvonulnak dohányozni. A közösségi terek, teakonyhák (dohányzópontok), a közös ebédre vonulások mindig is remek lehetőséget adnak, nemcsak a lazításra és a kikapcsolódásra, de egy kis kapcsolatépítésre is. Hiszen jobban megismerjük akár a közvetlen munkatársainkat, akár más területen dolgozókat, ami a későbbiek során is megkönnyíti az együttműködést.

Ez nem azt jelenti, hogy a társaság középpontjává kell válni, csak nem érdemes kimaradni az eseményekből. Ráadásul, ha valaki az ebédszünetét is mindig a gépe mellett tölti, a többiek (és sajnos a vezetője szemében is) nem olyannak tűnik, mint aki sokat dolgozik, hanem olyannak, aki rosszul szervezi a munkáját.

Ráadásul a kutatások szerint az olyan étkezések során, amikor megoszlik a figyelmünk az étkezés és más tevékenységek között (munka, autóvezetés, tv-nézés), hajlamosabbak vagyunk nagyobb adagokat fogyasztani.

A teakonyha jó ötlet

A teakonyha csalóka hely, mert csak látszólagos intimitást (szeparáltságot) biztosít. Nyitott ajtaján bármikor, bárki bekukkanthat, vagy egyszerűen csak kiszűrődnek a bent folytatott beszélgetések. Érdemes ezért fokozottan figyelnünk arra, milyen témákat tárgyalunk meg, illetve hogyan szólunk hozzá egy-egy témához. A tabutémákat – különösen a munkahelyen – érdemes csakugyan tabutémának tekinteni. Magánügyeinkről és mások magánéletét érintő kérdésekről ne beszélgessünk, se a teakonyhában, se máshol. Ahogy a vallás, a politika, a világnézet, a személyes pénzügyek, az egészségi állapot sem tartozik a munkatársakkal megbeszélendő kérdések közé, és azt se feledjük, hogy a szakmai, üzleti titkokat is érdemes nagyon diszkréten kezelni.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Noha a teakonyha közösségi tér, a tulajdonviszonyok és a „feladatok” nem mindig egyértelműek:

  • Nem vall empátiára: meghagyni az utolsó csepp kávét/teát a kiöntőben, hogy ne nekünk kelljen megfőzni a friss kávét a többieknek.
  • Mint ahogy súlyos félreértése a munkahelyi feladatmegosztásnak, ha valaki a később érkezőket arra kárhoztatja, hogy a morzsás asztalt ők takarítsák le, vagy kerülgessék és rakosgassák az általunk otthagyott mosatlan bögrét, edényt, evőeszközt. (Gyakori tévhit, hogy a mosogatás a takarítók feladata, ám a legtöbb munkahelyen nem szerződik a takarítószemélyzet „konyhai romeltkarításra”.)
  • Nem elegáns dézsmálgatni mások készletét.

Ha étkezdében vagy menzán eszünk

Az üzleti életben azért is szeretik az üzleti ebédeket, mert nemcsak kevésbé feszélyező a környezet, ahol beszélgetnek, de a kutatások szerint nyugodtabbak, nyitottabbak is leszünk.

Egy-egy üzleti étkezés alkalmával – üzleti ebéd vagy akár egy konferencia büféebédjén vagy gálavacsoráján való részvétel során – senki sem csak a saját bőrét viszi a vásárra, a céget is képviseli, és akkor már van tétje annak, mennyire jártas valaki az étkezési etikettben. Ismeri-e az evőeszköz-használat szabályait, hogyan boldogul a szalvétával, az étkezés-társalgás egyensúlyát megtalálja-e, tudja-e, hogy senkit nem hagyunk egyedül enni az asztalnál…

Néhány jellemző baki, melyeket érdemes kerülni, már a menzán való közös étkezések során is:

  • Nem telefonálunk az asztalnál.
  • Az asztalra nem rakjuk ki a személyes tárgyinkat (telefon, laptop, könyv stb.).
  • Az öltözékünket vagy sminkünket a mosdóban igazítjuk.
  • A könyökünk sosem érheti az asztalt.
  • A szalvéta használata kötelező (ám a szalvétával nem tisztogatjuk az evőeszközt – kérünk egy másikat).
  • Az asztal fölé görnyedni, „lapátolni” nem elegáns.
  • Az evőeszközzel nem rajzolunk és nem gesztikulálunk.
  • Az asztalnál nem használjuk a fogpiszkálót.
  • Nem fújjuk meg az ételt, megvárjuk, míg kihűl.
  • Csak azt követően sózzuk-borsozzuk az ételt, miután megkóstoltuk.
  • Nem csörömpölünk sem az evőeszközzel, sem az étkészlettel.
  • Nem toljuk el vagy tesszük félre a tányért, miután befejeztük az adott fogást.
  • Tilos a kávét, teát úgy inni, hogy a kanál a csészében.
  • A beszélgetés során kerüljük a tabutémákat és üzleti, szakmai, hivatali titkokat

és végül…

… a régi mondást mindenki ismeri: „Magyar ember evés közben nem beszél.” Kevesen hallották azonban, hogy a legenda szerint az eredeti mondás így hangzik:

„Magyar ember beszéd közben nem eszik!”

Az étkezési etikettben való jártasság nagyon könnyen kiviláglik a közös munkahelyi étkezések során. S ezek a balfogások lehetnek annyira feszélyezőek, hogy bizony nemcsak a közös étkezésekre való invitálások, de konferenciákra, üzleti reggelikre való „kiküldetések” maradhatnak el csendesen miattuk.

Szerző:

Erdős Zsuzsanna

üzleti etikett tanácsadó és coach