A munkahelyen velünk szemben támasztott követelmények ugyanúgy nőnek, mint az iratkupacok az asztalunkon. Jobban járunk, ha rendet csinálunk, mert így a fejünkben is csökken a káosz.
Pszichológusok szerint a papírhegy az asztalon és a rendetlen munkahely a belső összevisszaságunk külső tünete. A legtöbben úgy gondolják, ha jobban be tudnák osztani az idejüket, bizonyára az íróasztalukon uralkodó káosszal is könnyedén elbánnának. Pedig pont a fordítottja igaz: sokkal könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb a munka, ha rendezett az asztalunk.
Lépésről lépésre rakjunk tehát rendet, és maradjunk következetesek. Először az asztal tetején selejtezzünk, illetve csoportosítsuk az elintéznivalókat. Jó szolgálatot tehet néhány papírdoboz és irattartó a különböző dokumentumok és a szemét elkülönítésére. Dobjuk ki azokat az újságokat, katalógusokat, leveleket, amelyek már aktualitásukat vesztették.
Tegyük külön dossziéba a sürgős elintéznivalókat. Rendezzünk mindent mappákba és dobozokba, ehhez azonban már szortírozás közben határozott döntéseket kell hozni. Osszul a feladatokat csoportokra. Utána pedig rendezzünk mindent időrendbe. Címkézzük fel a mappákat, az első oldalukra pedig készítsünk rövid tartalomjegyzéket. Ha van valami, amit nem tudunk egyetlen meglévő mappába sem betenni, nyissunk másikat – ne adjunk esélyt újabb iratkupacok kialakulásának.
Feljegyzéseinkből vezessük át a határidőnaplóba a fontos teendőket, neveket, telefonszámokat. Ez után már a szemétkosárba dobható a sok-sok papír és füzet. Csatatérben képtelenség dolgozni, a napi teendőket ellátni. Nem beszélve arról, hogy ezzel a kollégák munkáját is zavarhatjuk.
Fontos, hogy a későbbiekben is mindent a helyére tegyünk, mert könnyebb a rendre vigyázni, mint megteremteni. Az asztalon ezentúl csak az aktuális feladatok várakozzanak. Legalább két-három havonta tartsunk újabb szemlét. Amennyiben évekre megőrzendő akták gyűlnek öszsze, vigyük azokat a raktárba.
A rendrakás után jön a fellélegzés. Az asztalon, az irodában összegyűlt kacatok ugyanis rengeteg energiát kötöttek le, gyengítve koncentrálási képességet. A pszichológusok szerint ugyanis hiába próbálunk tudatosan átsiklani a lomok felett, tudat alatt sokat foglalkozunk velük, mert a káosz növeli az ember elodázási hajlamát.
Íróasztal és jellem
Angol kutatók szerint egy íróasztalról fontos következtetéseket vonhatunk le tulajdonosának személyiségéről. Nem véletlen, hogy egyesek rendet tartanak, míg mások káoszban érzik jól magukat. A szakértők az íróasztalok öt típusát különböztetik meg.
Kacatokkal zsúfolt: gazdája minden apróságot gyűjt. Asztalát telepakolja csecsebecsékkel, műanyag figurákkal, állatkákkal. Ezzel szeretne kilépni a technika rideg világából, és létrehozni egyfajta érzelmi kötődést.
Szigorú rend: csakis nélkülözhetetlen eszközök: számítógép, telefon, iratok sorakoznak az íróasztalon, semmi személyes tárgy. Az ilyen asztalnál ülő képes teljesen elválasztani a hivatali és a magánéletet.
Dzsungelhangulat: legalább három-négy szobanövény díszíti az íróasztalt. Tulajdonosa nyugodt, kiegyensúlyozott ember, akire mindig lehet számítani, és vállalja a tetteiért a felelősséget.
Totális zűrzavar: papírfecniktől az uzsonnamaradványig szinte minden megtalálható az asztalon. Tulajdonosának valószínűleg gyorsan vág az esze, és hamar meglátja a dolgok lényegét.
Családias meghittség: ez a fajta íróasztal tele van a gyerekek, családtagok, háziállatok fényképeivel. Tulajdonosa érzékeny ember, aki kerüli a vitákat. Munkahelyét második otthonának tekinti, fontos neki
a közösség.
