| Állandóan arról beszélünk, hogy aggasztóan korán halnak meg a magyarok, minden nemzetközi összehasonlítást figyelembe véve számtalan betegségben első helyen vagyunk. A hír így nem igaz. Annál inkább igaz, hogy a magyar férfiak korábban halnak az átlagnál és még inkább, hogy a tanulatlan magyar férfiak megdöbbentő arányban halnak meg viszonylag fiatalon. |
| Az még megdöbbentőbb, hogy a rendszerváltás óta 9 évre nőtt a különbség a képzett és a képzetlen férfiak várható élettartama tekintetében. Erről szól egy tanulmány. Egy másikból viszont azt tudjuk meg, hogy a depresszió az a népbetegség, amely miatt a reményvesztett emberek életüket is vesztik.
– Kutatások azt is bizonyítják, hogy a stressznek egy igen jelentős eredete például maga a munka, vagy a munkával kapcsolatos problémák – mondta Kovács Katalin, a KSH Népességtudományi Intézet munkatársa. Ha abba belegondolunk, hogy kinek van munkával kapcsolatos problémája – nyilván mindenkinek. De ennél azért nagyobb stressz az, amikor valaki nem tud dolgozni. Azt is igazolják a kutatások, hogy ha tud dolgozni, akkor is általában, minél alacsonyabb a képzettsége, annál nagyobb esélye lesz arra, hogy olyan munkát végezzen, amiben neki nincs különösebben sok beleszólása, amiben őt irányítják, amiben nincs autonómiája. Egy függő, bizonytalan helyzet, ami a stressznek egy egyenes forrása. Ha semmi mást nem nézünk, mint a munkaerőpiaci pozíciót, akkor talán érthető az, hogy miért van az alacsonyabb végzettségűek között sokkal több stressz. Ezzel kapcsolatban meg is védeném az orvoskollégákat, mert azt gondolom, hogy a mi stresszeink eredete lényegében össztársadalmi eredetű, és az orvosok általában arra vannak kiképezve, hogy egyéni problémákat kezeljenek. Ebből következően azt gondolom, hogy a stresszel társadalmi szinten kellene tudnunk bánni, ami után jöhetnének az egyéni kezelési módszerek. – Mit akarnak egyéni tréningekkel elérni, hogy ha a makroklíma rossz, ha az adott társadalmi miliőben nem tud másképp, csak stresszesen élni az adott ember? – Reménykedünk abban, hogy bölcsen meghallják a politikusok is azokat a kijelentéseket és javaslatokat, amelyek benne szerepelnek a mi gondolkodásunkban és stressz-kezelő ügyeinkben – mondta Beöthy-Molnár András, a SOTE Magatartáskutató Intézet munkatársa. A politikusok is mindannyian egyetértenek abban, hogy a prevenció lenne a legnagyobb költségmegtakarító tényező az egészségügyben. De ez olyan hosszú távon térül csak meg, hogy pillanatnyilag nagyon nehezen jut rá elegendő forrás. – A prevenció a munkahely-teremtés lenne ebben az esetben. – Igazi prevenció például a gazdaságnak a jó fölfutása lenne, a biztonságos munkahely-teremtés, tehát amikor valaki ki tudja számítani a jövőjét, mert ebben az esetben rögtön csökken a stressz szintje. Nagyon érdekes évfordulónak vagyunk most a részesei: 100 éve született Selye János, aki a stressz fogalmát bedobta a világ tudományos közéletébe. Az ő kutatásai arról szóltak, hogy állatok, ha krónikus stressznek vannak kitéve, akkor összeomlik az immunrendszerük és meghalnak. Ugyanígy van ez az emberrel is. Ha megnézzük a kutatási adatokat, amelyeket a Semmelweis Egyetemen a Magatartástudományi Intézetben Kopp Mária vezetésével összegyűjtöttünk az elmúlt 15 év alatt, akkor azt látjuk, hogy bizony a krónikus stressz megöli a férfiakat. – De miért nem öli meg a nőket? A nők jobban tűrik a stresszt? – Ez egy nagyon izgalmas kérdés. Ennek nyomában jár a kutatás jelen pillanatban. – Egyetértek azzal, hogy szó van stresszről, de szó van szegénységről is valójában. A két dolog nem igazán szeparálható. A prevenció egyik oldala az, hogy adunk az embereknek annyi pénzt, amiből képesek lesznek megfelelő táplálékot vásárolni, és prevenció kapcsán megtanítjuk őket olyasfajta eljárásmódokra, amitől aztán az ő szervezetük olyan jó állapotban marad, hogy később ne kelljen mondjuk kardiovaszkuláris betegségekben meghalniuk – mondta Kovács Katalin. Ha a magyar halálozási mintát nézzük, akkor a halálozások fele kardiovaszkuláris, vagyis szív-, agy- és érrendszeri betegségek nyomán következik be. Lényegében arról van szó, hogy a szociális és életmód tényezőknek – belekalkulálva a pszichoszociális tényezőket – borzasztó nagy szerepe van. Ez az a betegségcsoport, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek a legnagyobbak a halálozásban. – A nők jobb stressz-tűrő képességűek? – Valamennyire igen. Azt szokás erre mondani, hogy a nők a munkaerőpiachoz nem kötődő szerepeik kapcsán tudnak egyensúlyozni. Ők általában arra is koncentrálhatnak, hogy a gyermekeiket neveljék, a családjukat összetartsák, és ebben általában jutnak olyan sikerélményhez, amely segíti őket abban, hogy az egyéb területeken elszenvedett stresszeket valamiképpen mérsékeljék. Ez általában véve a nőkre érvényes. – Nagyon izgalmas ez a terület, mert éppen az elmúlt másfél-két év eredményei között szerepel az a megállapítás, hogy a férfiak és a nők stressz-tűrése közötti különbség miből ered. A férfiaknak az egyik nagy rizikótényezője az, hogy mekkora a túlmunkájuk: halálra dolgozzák, hajszolják magukat. A másik, ami ennek az előidézője: az elvárás-szintjüknek a nagyon magas volta, amit a társak kielégítésének az igénye vezet. A nőknél pedig a természetes kommunikációs közeg, a család, a kapcsolatok, a gyerekekről való gondoskodás kifejezett védőfaktor, tehát egészségesebb – tette hozzá Beöthy-Molnár András.
Farkas Erika – 2007.03.08. |
