Netikett, az internet illemkódexe

Problémák és javaslatok

Készítők:

Béndek barbara

Burján Zoltán

Czifra Krisztina

Dobó Ágota

Filó Bence

Horváth Gergő

Kósa Júlia

Molnár Réka

Szilágyi Krisztián

Veszprém, 2013.03.26.

Alulírott Horváth Gergő nyilatkozom, hogy az itt beadott dolgozat teljes egészében a saját munkánk. Ahol forrásokra támaszkodtunk, a megfelelő hivatkozásokat a szövegben megtettük, és az irodalomjegyzéket csatoltuk. A dolgozat más tantárgy keretében sem a saját nevünkben, sem máséban nem került beadásra. Tudatában vagyunk, hogy plágium (más munkájának sajátunkként történő elismertetése) esetén a dolgozat elfogadhatatlan, és további szankciókat von maga után.

Bevezetés

Az internet megjelenésével gyakorlatilag egy új, globális kultúra jött létre, ami a legtöbb ember számára kikerülhetetlen. Természetesen mi is a részesei vagyunk ennek, ezért keltette fel az érdeklődésünket a téma. Akarva-akaratlanul is belebotlunk az online lehetőségekbe és csapdákba egyaránt, tehát fontos ismernünk az internet helyes használatán kívül azt is, milyen formai követelmények, illemszabályok léteznek erre vonatkozóan.

Jelen dolgozatban feltárjuk a legjellemzőbb problémákat a világhálón történő kommunikációval kapcsolatban és néhány létező megoldást ismertetünk.

A netikett az etikett, az illemszabályok gyűjteményének internetre vonatkozó megfelelője, más néven online vagy e-Etikett. Szabályok halmaza, amely tartalmazza a helyes viselkedési formákat, a kommunikációs megnyilvánulás megfelelő formáit, szokásokat. Ezeket érdemes követni, hogy ne sértsünk meg másokat és magunkról se alakítsunk ki rossz képet. Az interneten nem tudjuk alkalmazni a hangsúlyokat, hanglejtést, illetve a mimikát, a gesztikulációt és egyéb non-verbális jeleket – oda kell hát figyelni a közlés módjára.

Közösségi oldalak hátulütői

A közösségi oldalak a XXI. századtól fokozatosan igen népszerűvé váltak az internet-felhasználók körében. Eleinte csupán ismerőseink könnyű beazonosítás és az utána történő hatékony és gyors információcsere volt a célja. Ezt a fogalmat azonban pár éve egy újszerű közösségi portál hatalmas mértékben forradalmasította. Ide bárki regisztrálhat teljesen ingyenesen, és egy idő után általános trenddé is vált ez. A rendszerbe fényképeket tölthetünk fel, számunkra tetsző oldalak linkjeit oszthatjuk meg, és gyakorlatilag bárkit a világon megkereshetünk, aki tagja a közösségnek, és kapcsolatba is léphetünk vele. Ez mintegy 400 millió embert érint.

Nyílt titok, hogy a közösségi oldalakat a különböző titkosszolgálatok hozták létre személyek megfigyelésére. Érdemes elgondolkozni azon, hogy ez vajon sérti-e a személyiségi jogokat. Az is megemlítendő, hogy az oldalról letörölni nem tudjuk magunkat véglegesen, csak passzív állapotba tenni – tehát központi szervereken adott esetben továbbra is szerepelhetnek az általunk megadott adatok. A mi felelősségünk, hogy mit teszünk közszemlére. Ha nincsen az ellenkezője beállítva, akkor bármilyen fotón, ami felkerül rólunk a honlapra, azonosíthatnak minket a nevünk megadásával, és megint csak figyelmetlen beállítás következtében ezt bárki meg is nézheti. Kellemetlen helyzetbe kerülhet az illető, aki magát látja viszont egy képen, amiről esetleg nem is tudott. Csak olyan információkat, véleményeket szabad megosztani, amelyek senkinek a személyét nem sértik.

Rengeteg alkalmazás megtalálható a weboldalon (szintén követhető, mikor használjuk őket), amelyek gyakran nem felelnek meg a netikett szabályainak. Az alkalmazások telepítése és használta során a fejlesztői látják és felhasználják személyes adatainkat. Az is hátrány, hogy a portál fejlesztői gyakran nem közlik előre a változtatásokat és azok hatásait a biztonságra. A közösségi oldalak mára önkifejező eszközzé váltak, de igyekezzünk úgy megnyilvánulni, ahogy azt a való életben is tesszük, különben hamis képet alakítunk ki magunkról.

Manapság gyakran rendelkezik egy-egy honlap saját fórummal, de ilyen céllal létrejött oldalak is létrejönnek. Itt általában bárki szabadon felteheti a kérdéseit és akárki válaszolhat rá, aki regisztrált. Azonban nagyon fontos, hogy ne használjuk ki a személytelenséget és egy fórum nem arra való, hogy pocskondiázzunk.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a digitális együttélésnek szabályai vannak, épp úgy, mint a szemtől szembeni érintkezésnek. Attól, hogy nem vagyunk egy légtérben, városban, országban, kontinensen, nem hagyhatjuk figyelmen kívül embertársainkat. Ehhez a gondolathoz néhány instrukció:

A közösségi média olyan, mint a “safe sex”. Élj vele élvezettel, de légy tisztában a kockázataival.
Tartsd szem előtt, hogy a közösségi oldalakon fent lehet leendő főnököd, tanárod, anyósod is.
Ne „szemetelj” a virtuális térben! Válogass! Különösen igaz ez barátaid üzenő falára.
A közösségi felületeken sokszor nem csak ismerőseidhez, hanem az egész világhoz szólsz.
Nem csak azért vagy felelős, amit magadról írsz, hanem azért is, amit másokról megtudsz.
Névvel vállald a közösségi oldalakon a jelenlétedet, ne élj vissza az anonimitással a weben.
Ha egyszer láttál valakit az utcán, az nem ok arra, hogy bejelöld a Facebookon.

Rövidítések használata

A hivatalos hangvételű levelezésektől, on-line beszélgetésektől és médiától eltekintve, szinte elkerülhetetlen, hogy különböző rövidítésekkel találkozzunk. A szavak, sőt sokszor mondatrészek, mondatok rövidítése nem csupán az e-mailek körében, de a személyes hangvételű oldalakon, blogokon, fórumokon és talán a chat oldalakon a legelterjedtebb.

A széleskörű elterjedésnek több oka is lehet, így például a számítógépes, LAN-ban (hálózatban) játszható játékok elterjedése, ahol a játékosok a lehető legkevesebb idő alatt és a legrövidebben szerették volna megosztani üzeneteiket a többiekkel. Ezeket a rövidítéseket elsősorban a fiatalabb generációk terjesztették el, akik nap, mint nap, sokszor egyszerre több szálon futó beszélgetéseket folytatnak a világhálón keresztül, aminek megkönnyítése, leegyszerűsítése érdekében ésszerűen tömöríteni kezdték mondanivalójukat.

A rövidítésekkel párhuzamosan igen gyorsan elterjedt a hangulatjelek használata, ami nagyban megkönnyíti az érzelmek kifejezhetőségét és nem utolsó sorban az üzenet hangvételének megértését. A hangulatjeleket – smileykat – speciális karaktersorozatok formájában illeszthetjük a szövegbe, előfordulhat, hogy egy-két szoftver felismeri és automatikusan ikonná, képpé alakítja, ilyen szoftver például a Gmail.

Annak ellenére, hogy a rövidítések és hangulatjelek a legtöbb esetben megkönnyítik a kommunikációt, érdemes ügyelni használatukra, hiszen nem mindenki ismeri a betűszavakat és smileykat – meg kell tanulniuk – illetve túlzott használatuk inkább megnehezíti az üzenetek fogadását és zavaró.

Visszaélések, adathalászat

Én is tapasztaltam, hogy néhányan úgynevezett fake, azaz hamis, nem létező adatokkal, és a netről lopott képekkel regisztrálnak fel közösségi oldalakra. Fiatal lányoknak írnak, fotókat csalnak ki belőlük, kérdezgetik, majd különböző módon zaklatják őket. Pár hete még felkapott volt Amanda Todd esete, aki az internet áldozatául esett. Olyan képeket küldött számára ismeretlen embernek, amiket nem lett volna szabad. De nem csak az ismeretlen zaklatta emiatt, hanem osztálytársai is, akik ezt megtudták. Egy idő után már nem voltak barátai, rengetek gyűlöletben volt része, teljesen kilátástalannak látta az életét, ezért öngyilkos lett.

Nyilván ez az eset nem tipikus, és azért, mert ilyet tett valaki, még nem kell elítélni a facebook használatát. De fontos, hogy nem kell egyedül hagyni azt, aki bajba kerül. Inkább figyelni és támogatni kellene nekünk egymást.

A másik dolog, hogy ha valakiben megbízunk, és megadjuk neki a jelszavunkat – akár ha barátunk is az illető, – bármikor elolvashatja üzeneteinket, magánbeszélgetéseinket. Az élet viszont sokszor bebizonyította már, hogy a jó barátok is összeveszhetnek. Ő pedig tudja a fiókunk jelszavát, könnyen rossz célra használhatja fel őket.

A Google figyel minket

Mint azt mindannyian tudjuk, a böngészőkben egyénileg ki lehet törölni az előzményeinket, hogy mások számára ne legyen látható, korábban mikre keresetünk rá, ill. inkognitó módban is internetezhetünk. Ezen módszerek használata könnyen abba a tévhitbe ejthet minket, hogy minden nyomot el tudunk törölni arról, hogy milyen oldalakon böngésztünk, milyen videókat, képeket néztünk meg stb.

Azonban jó tisztában lennünk azzal, hogy a Google szinte mindent tud rólunk, ha Gmail-fiókunkba mindig be vagyunk jelentkezve, és kihasználjuk a rendszer rendelkezésre álló szolgáltatásait.

Először is a nevünket és az e-mail címünket (ez a két adat szükséges ahhoz, hogy lehessen saját fiókunk). Ha van saját weboldalunk, akkor a Google annak forgalmát, látogatottságát is rögzíti, hogy melyik IP címről, hányszor, melyik körzetből léptek be. A Google naptár használatával fény derülhet arra is, hogy ki, mikor, kivel, és hol találkozott, merre járt, milyen esemény történt stb.

A fent említetteken kívül a böngésző számon tartja a kontaktjainkat (kapcsolatainkat), a feltöltött dokumentumainkat, leggyakrabban nézett videóinkat, ezek irányultságát. A Google algoritmusokkal folyamatosan figyeli a leveleinket, és ezek elemzése után jeleníti meg a Gmail szélén is látható, személyünkre szabott hirdetést. Egy mesterséges intelligenciával rendelkező program a képeinket is átnézi.

Összekapcsolva a Google szolgáltatásait, a Google szinte mindent megtud rólunk. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy mindig és mindenütt tudatos felhasználók legyünk, mindig gondoljuk végig, hogy bejegyzéseink, üzeneteink, feltöltéseink milyen hatással lehetnek másokra, ill. a saját jövőnkre. Legyünk tehát óvatosak, a Google figyel minket!

Vállalati nethasználat és az e-mailezés

A világháló illemtana általánosságban szól a felhasználókhoz. Nyilvánvaló, hogy szervezeteknek, cégeknek megvan a saját szabályzata a levelek és az állományok tulajdonságáról, arról, hogy mit helyes postázni és küldeni, hogy miképpen viselkedjünk a hálózaton.

Munkaidőbe csak a céges munkákhoz kötődő web oldalakat használjuk, nem illik egyéb oldalakon saját szórakozásunk végett szörfözni. Ma az egyik legnagyobb hiba a cégeknél a helytelen, pontatlan, hiányos, a rossz vagy nem megfelelő eszköz használata az információk átadására.
Elektronikus levelezés során érdemes ugyanazokat az illemszabályokat, viselkedési normákat, szokásokat alkalmazni, mint amiket a mindennapi közvetlen kapcsolatokban használunk. Az Interneten keresztüli kommunikáció nagyrészt írásban történik, ezért hiányzik az élő beszédet kísérő testbeszéd, mimika és hangszín.

Az elektronikus levelezés egyik legfőbb előnye a gyorsaság, ezért törekednünk kell a mihamarabbi válaszadásra. Fontos, hogy a levél tárgya tükrözze a levél tartalmát, ennek érdekében a pontos, tömör megfogalmazást kell szem előtt tartanunk. Fontos a megfelelő megszólítás. Az illem szintén megköveteli, hogy előzetesen kérjük a feladó engedélyét, ha továbbítani szeretnénk egy személyes levelet, azonban ennek tartalmát az eredeti formában kell meghagynunk. Amennyiben a levél tartalma hosszú (100 sor fölött), érdemes előre jeleznünk a címzett felé, hogy tudja, sok időt vesz igénybe az elolvasása. Nem etikus nagyméretű (1MB-nál nagyobb) elektronikus levelet, csatolt dokumentumot küldeni a címzett előzetes megkérdezése nélkül. Levelünkben mellőzzük a csupa nagybetű használatát, mivel ez olyan hatást kelt mintha ordítanánk, és ez sértő lehet a címzettel szemben, továbbá kerülnünk kell az illetlen kifejezések, indulatos szavak használatát. Az ilyen provokáló levelekre (flame) a legjobb megoldás, ha nem adunk választ. A hangszínt úgynevezett mosolygókkal (smiley) szemléltethetjük, mely akár képes megváltoztatni a mondat jelentés, azonban alkalmazásukkal óvatosan kell eljárnunk.:) Nyomatékosításra, kiemelésre _aláhúzást_ használhatunk. A levél végén illik elköszönni illetve megadhatjuk nevünket, elérhetőségeinket, melynek hossza legfeljebb 4 soros legyen. Nem illik, sőt sok helyen tilos is kéretlen információkat és hirdetéseket küldeni e-mailben (spam), mivel hálózati sávszélességbe, lemezhelybe és CPU időbe is kerül.

Az internetes levelezés számtalan veszélyforrást hordozhat magában főként akkor, ha nem használunk rejtjelező eszközt, így kerüljük az olyan információk közlését, amelyet egy levelezőlapon nem küldenénk és vegyük figyelembe,hogy az elektronikus levelezés is hamísítható.

Spam

A spammerek egyre hatékonyabban és egyre rafináltabb trükkökkel keserítik meg az életünket. Nap, mint nap szembesülhetünk ezzel, miközben a postaládánkba eljuttatott levélszemetet törölgetjük. A következőkben bemutatásra kerül: milyen módszerekkel szerzik a címlistákat a hackerek, miként érdemes védekezni ellene.

Amíg az internet egy viszonylag szűkebb, szakértői réteg játszótere volt, nem is okozott különösebb gondot a spam jelenség. Az utóbbi években azonban, mióta az internet divatba jött, és naponta milliónyi új felhasználó csatlakozik rá, milliókkal nő a spam üzenetek potenciális, jóhiszemű áldozatainak száma – a spam pedig világméretű problémává nőtte ki magát.

A spammerek olyan, meglehetősen gátlástalan figurák, akik meg akarnak gazdagodni rajtunk. Akár úgy, hogy eladnak nekünk illegális, féllegális vagy legalábbis gyanús dolgokat, akár úgy, hogy megszerzik a személyes adatainkat (hitelkártyaszám), és egyszerűen ellopják a pénzünket, akár úgy, hogy belerángatnak valamilyen nagyszabású átverésbe, aminek a pénzünk (jobb esetben csak az…) bánja a kárát (piramisjátékok és egyebek).
És egyáltalán, honnan tudják az e-mail címünket?

A potenciális áldozatok címeinek beszerzésére a szótáralapú támadás a legegyszerűbb módszer. A spammer egy létező e-mail címből kiindulva, és a gyakoribb neveket, szavakat kombinálva próba szerencse alapon küldözgeti a leveleket.
Jóval direktebb megoldás egyszerűen feltörni egy internetszolgáltató szerverét, és egy az egyben ellopni az ügyfelek teljes címlistáját.
A spammer különleges programokkal fésültet át a neten olyan oldalakat, ahol vélhetően sok e-mail cím található (pl.: fórumok). A szoftver innen kigyűjti a gyanúsan e-mail címre emlékeztető szövegrészeket és máris megvan az adatbázis.
Ma már sokkal népszerűbb a hamis oldalak és kérdőívek módszere. Egy népszerű, látogatócsalogatónak tűnő oldalon valamilyen ügyes fogással (például nyereményjátékok, reklámajándékok megcsillantása) ráveszik az áldozatot, hogy adja meg az adatait – ez a leghatékonyabb módszer.

Hogyan védekezhetünk a spam ellen?

Legfontosabb szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad a spam levélre válaszolni vagy ráklikkelni bármilyen, benne szereplő linkre.
Legyünk mindig naprakészek a víruskereső és antispyware programokkal, illetve a levelezőprogramunk, operációs rendszerünk biztonsági réseinek befoltozásával!
Használjunk spamszűrőt! Rengeteg ingyenes, illetve kereskedelmi forgalomban kapható szoftver létezik, amely a spamet hivatott kiszűrni a napi levélforgalmunkból.
Fontos lépés még, hogy nehezítsük meg az e-mail címünket megszerezni vágyók munkáját: ne adjuk meg a címünket mindenféle oldalaknak.

Összegzés

Rövid beszámolónkban bemutattuk a netikett néhány alapvető szabályát, amit minden körülmények között illik betartani. Fontos, hogy az interneten is úgy nyilvánuljunk meg, ahogy azt a hivatali és magánéletben tesszük. Kifejtettük a világháló leggyakoribb veszélyeit és csapdáit, illetve utaltunk arra, hogyan lehet ezeket elkerülni.
Az egyes altémákat a csoport különböző tagjai dolgozták ki és a folyamat végén összegeztük tudásunkat. A munka során mindenki egyenlő arányban vette ki a részét. Mindannyian tanultunk valamit és ezentúl jobban odafigyelünk a netezési szokásainkra.

Ellenőrző kérdések

Mi a netikett (akár saját szavakkal)?

Milyen alapvető szabályai vannak az elektronikus levelezésnek?

Mihamarabbi válaszadás; jelezzük, ha nagyon hosszú lesz a levél;a tárgy tükrözze a tartalmat; megfelelő megszólítás; tömör, rövid megfogalmazás; mellőzzük a csupa nagybetű használatát; elköszönés.

Hangulatjelek használatának előnyei, hátrányai?

Előnyök: Megkönnyíti az érzelmek kifejezését és az üzenet hangvételének megértését.
Hátrányok: Túlzott használata megnehezíti az üzenet fogadását és zavaró, ill. a vevő esetleg nem ismeri.