Az internet mindenhol behálóz
A közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Linkedin) milyen mértékben és milyen minőséggel befolyásolják az irodai kommunikációt?
Készítették:
- Baumann Helga
- Csiszár Mariann Mónika
- Eigner Barbara
- Gubinecz Kristóf
- Kádár Réka
- Kálmán Barbara
- Kiss Eszter
- Kovács Dóra
- Szegszárdi Alexandra
- Szarka Eszter
- Takács Renáta
- Talabér Ágnes
- Tóth Judit
- Kirr Dániel
Tartalomjegyzék
Kommunikáció az iroda világában.. 2
A közösségi oldalak előnyei és hátrányai. 5
Kommunikáció az iroda világában
A XXI. században a közösségi hálók megjelenésével egy új kommunikációs csatorna nyílt meg mindenki számára és ennek lehetőségei egyre csak bővülnek. Az online kapcsolattartás, információközlés és megosztás olyan előnyökkel bír, melyekkel a tradicionális médiaeszközök nem képesek felvenni a versenyt, hiszen milliókat mozgat meg naponta. A közösségi oldalak olyan nagy változásokat hoztak az emberek szociális életébe, melyek átértékelik a személyes kapcsolatok meglétét és fontosságát. Az internetezők 62 százaléka van fent valamelyik közösségi oldalon, illetve fórumokba vagy blogokba ír. A magyar netes társadalom az átlagosnál aktívabb e tekintetben is, 70 százalékuk felkeresi és használja a közösségi szájtokat.
Éppen ezért nagy fejtörést okoz mind a hazai, mind pedig a külföldi vállaltok számára a közösségi oldalak engedélyezésének, illetve betiltásának kérdése.
A vállalton belül különböző kommunikációs csatornák vannak használatban, melyek elősegítik a munkatársak közötti információáramlást. Ennek egyik típusa a szóbeli kommunikáció, amelybe beletartoznak a vezetői értekezletek, a közép-és felsővezetői szintű megbeszélések, a vezetők és beosztottak alkalomszerű gyűlései, illetve a felső-és középvezetők értekezletei. A megbeszélések jelentős szerepet töltenek be a vállalat életében, melyeknek több célja is lehet. Lehetővé teszi, hogy az emberek döntéseket hozzanak, ötleteket generáljanak, együttműködjenek és információkat cseréljenek.
A kommunikáció egy másik típusa az írásbeli kommunikáció, melyet a vállalatok a céges újságon, a levelezésen és az információs táblákon keresztül valósítanak meg. Ezek közvetlen és gyors információt jelentenek azon dolgozók számára is, akik nem feltétlenül állnak szoros kapcsolatban a vezetőkkel és nem kapják meg azonnal a kellő tájékoztatást.
Magán- és irodai beszélgetések az irodákban asztali vezetékes vagy SIM- kártyás telefonnal történnek. A legtöbb cég azonban már az intranet segítségével kommunikál vállalaton belül. Az intranet olyan számítógép-hálózat, amely az internet-protokollt használja, de a külvilág (az internet) felé zárt, vagy csak egy átjárón illetve tűzfalon keresztül érhető el, amely az intranet külső kapcsolatait szabályozza. Tulajdonképpen egy belső internet. A tűzfal biztosít védelmet a belső rendszereknek és a vállalati információknak. Ilyen intranet hálózat pl.: Lotus Notes.
A világ internetezőinek nagy többsége az elektronikus levelezést használja az ismerősökkel való kapcsolattartásra, ám sehol sem annyira népszerű ez a kommunikációs forma, mint hazánkban. A magyar netezők 94 százaléka küld rendszeresen e-maileket.
Az e-mail minden országban elterjedt, általában 80 százalék feletti arányban jellemzi a világháló használóit.
A közösségi oldalak
| Előnyök | Hátrányok | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iwiw |
|
|
| Google+ |
|
|
Az elmúlt hónapokban komoly fejlesztések történtek a Twitter és a Google+ háza táján, érezhetően igyekeznek felvenni a versenyt a közösségi média óriással, a Facebook-kal. Mindhárom platform üzleti oldalának használhatósága attól függ, hogy valójában a cégeknek mire van szüksége. Csapatunkkal összeállítottunk egy pro-kontra listát annak fényében, hogy melyik felület milyen lehetőségeket nyújt az üzlet számára!
Mark Zuckerberg és barátai a Facebook-ot még a Harvard egyetem fiatal diákjaiként hozták létre, néhány hónap alatt egyre népszerűbbé vált, s mára már több mint 500 millió felhasználója van a világ minden tájáról. A közösségi oldal felhasználószáma mára már átlépte az egymilliárd embert. A rendszerben több mint egybillió lájk található, fotókból 219 milliárdnyit töltöttek fel a közösségi oldalra.Az átlagos facebookozó 22 éves, és a számítógép mellett mobilon is használja a közösségi oldalt. A lélektani határ átlépése alkalmából kiadott rövid facebookos statisztikából azt is meg lehet tudni, hogy a lájkolás 2009. februári bevezetése után több mint egybillió lájk született. Ez valószínűleg a közösségi oldal használóinak kedvenc funkciója.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy mindenki szabadon dönthet arról, csatlakozik-e a Facebook felhasználók népes táborához vagy sem. Így aztán, noha az oldal sértheti a személyiségi jogokat, mindenki saját maga dönt arról, mit oszt meg a többiekkel és mit nem. Fontos tudni, és el is kell fogadni, hogy a Facebook-ra feltöltött adatok nyilvánosak, és mindenki által hozzáférhetők, megtekinthetők, kivéve, ha használod a biztonsági beállításokat.
A Facebook egyértelműen a legalkalmasabb arra, hogy megfelelőképp „adjuk el” magunkat és a cégünket, ha a célközönség a fogyasztó. Szervezhetünk nyereményjátékokat és reklámkampányokat, de ami még fontosabb: érdemben kommunikálhatunk a közönségünkkel, amit sem a Twitteren, sem a G+-on nem lehet megtenni ilyen könnyedén.
Iwiw
2006 és 2010 vége között a leglátogatottabb magyar weboldal, elérte a négymillió főt a felhasználók körében. A Facebook fokozatos térnyerésével 2010 decemberére az iWiW alulmaradt a magyarországi felhasználókért vívott küzdelemben. Azonban a látogatók száma alapján az iWiW továbbra is az ötödik leglátogatottabb magyar internetes oldal.
Az iWiW rendszerébe egészen a közelmúltig csak meghívóval lehetett belépni. Ma már bizonyára a Facebook generálta verseny miatt a meghívásos rendszert törölték az üzemeltetők, és gyakorlatilag bárki csatlakozhat a közösséghez.
Bár a regisztrált felhasználók szinte példátlan száma, a közösségi portál működési elvei és interaktivitása tálcán kínálta a lehetőséget a marketingeseknek, a vállalkozások és for-profit szervezetek számára sokáig tiltott terület volt az iWiW. A vállalkozások sokáig csupán hirdetőként, a bannerjeikkel lehettek jelen a közösségi portálon.
A közösségi médiában rejlő marketinglehetőségeket felismerve 2007 után engedték a portál üzemeltetői, hogy vállalkozások is tagjai lehessenek az ország legnagyobb on-line közösségének. Szigorú feltételek kiszabásával hagyták csak jóvá üzleti klubok indítását, és a klubhoz csatlakozott tagok révén direktmarketing-tevékenységek folytatását.
Bár az iWiW saját adatai szerint a legnagyobb közösségi portálon ma már 120 ezer különböző klub működik, ezek többsége továbbra is non-profit jellegű. A Debrecen Plaza régóta meglévő iWiW-klubjának 68 fős tagsága is jelzi, hogy az iWiW – bár a látogatottságban bekövetkezett visszaesés ellenére is bőven van benne marketingpotenciál nem igazán váltotta be az üzleti szféra marketinges reményeit, szemben a Facebookkal, amely sokkal használhatóbbnak bizonyult a vállalkozók számára a kommunikációban. Nem véletlen, hogy a Debrecen Plaza csaknem 17-szer annyi, összesen 1152 követőt tudott eddig toborozni a Facebookon, mint a magyar iWiW-en.
A közösségi hálót 2002-ben alapította meg Reid Hoffmann. Álláskeresésre, kapcsolatépítésre, munkaerő keresésére, céges kommunikációra és tanulásra is használható.
A felhasználók száma meghaladta a 200 millió főt. Magyarországon is egyre népszerűbb a közösségi oldal, a regisztráltak száma meghaladta a 300 ezret. 2013. március 19-én a LinkedIn aktuális értéke 18,26 milliárd amerikai dollár volt. Tavalyi bevétele 972,31 millió dollár volt, ami részvényekre leosztva 9,24 dollárt tesz ki. Ennek negyedéves növekedési rátája az előző évi hasonló időszakhoz képest 81%.
A LinkedIn minőségi, kipróbált, bevált szakmai kapcsolatokból álló, megbízható hálózat.
A többi közösségi oldalhoz hasonlóan itt is van a felhasználóknak saját profiljuk, ahol munkatapasztalatokat vagy szakmabeli képességeket oszthatnak meg magukról. A többi hálózattal ellentétben itt viszont fontos, hogy minél jobban és szakszerűbben adjuk meg az információkat különösen akkor, ha munkakeresésre használjuk a LiknedInt.
A közhiedelemmel ellentétben azonban LinkedIn nem álláskereső hálózat. Érdemes a régi iskolatársakat felkeresni, a hajdani munkatársakkal a kapcsolatot felvenni, az azonos érdeklődésű emberekkel információt cserélni és új üzleti kapcsolatokat keresni/teremteni. Az iskolai kapcsolatok felújítására számos, erre szakosodott hálózat jött létre, mégis hasznos lehet a hajdani osztály-, csoport-, évfolyam- és iskolatársak felkutatása a LinkedInen. Itt a kapcsolatrendszerek kölcsönösen előnyös kiaknázása a lényeg. Az iskolatársak becserkészése különösen fontos azok számára, akik még csak kevés munkatapasztalattal, ebből kifolyólag kevés munkahelyi ismeretséggel, illetve nem túl széleskörű, munkahelyen kívüli szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.
A LinkedIn csoportok olyan felületek, ahol szakemberek és tudományos kollégák tartalmakat oszthatnak meg, kérdezhetnek egymástól, üzenhetnek, posztolhatnak vagy munkát kereshetnek.
A vállalatoknak is lehet személyes profiljuk a LinkedIn-en. A vállalati oldalak olyan általános információkat szolgáltatnak, mint az üzleti áttekintés, foglalkoztatottak listája, PR megjelenések. Sok vállalat álláshirdetéseit is közzé teszi az oldalon. Különböző bejelentéseket is feltüntetnek, mint például beszerzések, álláshirdetések, irányelvek frissítése.
A nagy kérdés az, hogy merrefelé tud még az oldal tovább növekedni? Bár a LinkedIn még a minőség feláldozása nélkül is növelheti felhasználóinak számát, láthatóan nem akar beleesni a Facebook csapdájába (először növekedni és utána ki találni, hogy mit csináljanak.) Minden jel (elemzés, nyilatkozat) azt mutatja, hogy a következő időszak egyik fő motorja a tartalom lesz.
Valamiért éppen mostanra tudatosodott, hogy eredeti tartalom nélkül nemcsak a média, hanem a marketing sem működhet.
A közösségi oldalak előnyei és hátrányai
Előnyök:
A közösségi oldalak által igen könnyű a kapcsolattartás. Mivel használatuk ingyenes, ennek köszönhetően költséghatékonyan lehet őket alkalmazni és működtetni. Egyszerű és mindennapi használatuk gyors információ cserét biztosít. Ma már bármilyen okos telefonról elérhetőek, így kényelmes megoldást biztosítanak a felhasználók részére. Népszerűségüknek hála, széles nézőközönséghez és hallgatósághoz el tudunk velük jutni. Ahhoz hogy optimálisak és népszerűek legyenek ezek az oldalak, fontos a marketing és PR tevékenység. Például kapcsolatfelvétel a fogyasztókkal, információgyűjtés, javaslatok tétele, ötletek megosztása. Ezek mind segítik a termékek és szolgáltatások fejlesztését, illetve hozzájárulnak a fogyasztói hűség és márkahűség kialakításához.
Hátránya, hogy munkaidőben az alkalmazottak egyre többet szörfözgetnek a közösségi oldalakon, ahelyett hogy a munkájukat végeznék. Ez nem csak a vállalatoknak jelent hatalmas kiesést, de a gazdaságot is nagymértékben megviseli.
Ennek megoldásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak olyan cégek, ahol a bevételkiesés miatt már betiltották a közösségi oldalakat. Egy másik megoldás, mondhatni arany középút az lenne, ha a munkaidő után az alkalmazottak csak bizonyos számítógépeken férhetnének hozzá olyan weboldalakhoz, amik nem szükségesek a feladataik elvégzéséhez. Hiszen munkaidőben ilyet nem engedhetne meg magának egyetlen munkavállaló sem.
Ez az adatcsere veszélyeket és akadályokat is hordoz magában, mivel a vállalatok sokkal kisebb mértékben tudják felügyelni és ellenőrizni a kommunikációs folyamatot.
Egyes munkáltatók előszeretettel használják fel a közösségi oldalakat. Sőt, egyes országokban nagy felháborodást váltott ki, hogy a HR-esek az állásinterjún elkérik a jelentkezők közösségi profijuk kódját, így közvetlenül jutnak bizalmas és személyes információkhoz. Ez a gyakorlat itthon még nem honos. Viszont itthon is keringenek olyan pletykák, miszerint a főnökök (vagy HR-munkatársak) ellenőrzik előzetesen leendő alkalmazottaikat. Itt azonban etikai akadályba ütközünk: a munkáltató csak a személyiségi jogot nem sértő és a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat kérhet, tehát csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
Ettől függetlenül azért nem árt óvatosnak lennünk, hiszen hallani lehet olyan híreket, hogy valaki a Facebook miatt veszítette el az állását. Minden embernek alapvető joga van ehhez, azonban ezek az emberek a munkahelyüket, főnöküket szidalmazták vagy pozíciójuknak nem megfelelő képeket és bejegyzéseket hagytak az üzenő falukon.
Tapasztalat: Többen közölünk tavaly nyáron dolgoztak és a következőket tapasztalták: az egyik multinacionális cégnél az oktatáson kikötötték, hogy munkaidőben tilos bármiféle közösségi oldal használata és ezt ellenőrzik is! Az utolsó munkanapján viszont látta, hogy egy másik diák munkaidő alatt facebookozott és a körülbelül 20-22 fős irodából senki sem szólt érte. Akkor, hogy is van ez?
A könyvelői irodában például semmi féle kikötés nem volt, míg akadt olyan vállalat, ahol le is volt tiltva a közösségi oldalakhoz való hozzáférés.
Konklúzió
Amint az a fentiekből is kiderül, a közösségi oldal nem más, mint kétélű kard, melynek az előnyei lehetnek a hátrányai is. Mindenesetre a döntés, hogy csatlakozunk-e, a MI kezünkben van. Még abban az esetben is, ha már tagjai vagyunk a közösségnek, nem árt tudni, hogy nem kell mindig mindent megosztanunk a többiekkel. Akárcsak az internet, a Facebook is csak akkor válik zavaróvá, ha engedjük, hogy az legyen!
Ellenőrző kérdések:
- Sorolja fel a közösségi oldalak 3 előnyét és 3 hátrányát!
- Mi pontosan a LinkedIn? Válaszoljon egy mondatban!
- Igaz-e, hogy a Facebook-ra feltöltött adatok nyilvánosak, és mindenki által hozzáférhetők, megtekinthetők, kivéve, ha használod a biztonsági beállításokat?
