Hallgatói notebook szerepe az előadásokon
(csoportos beadandóhoz készített tanulmány)
Ma már, különösen a felsőoktatásban, de sokszor a középiskolában is, elengedhetetlen egy számítógép és internet-hozzáférés. Az egyetemek, főiskolák túlnyomó többségében a tantárgyfelvétel, a vizsgákra jelentkezés online felületen történik, és nem ritka, hogy a jobb óra- vagy vizsgaidőpontért aukciós portálokat megszégyenítő kattintó-versengés zajlik, olykor az éjszaka közepén is. De nemcsak a tanulmányok szervezéséhez, hanem a tananyag elsajátításához is hasznos lehet, sőt elengedhetetlen az internet, elég a csak online hozzáférhető jegyzetekre, kötelező olvasmányokra gondolni. Középiskolában némileg árnyaltabb a kép, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy az érettségi előtt sem haszontalan az internet elérése, amelyhez minden esetben számítógépre van szükség. Ez pedig ma a legtöbb esetben egy noteszgép. Egyre több család dönt úgy, hogy a nagy, sok helyet elfoglaló, sok áramot fogyasztó, zajos, porosodó számítógépház, monitor, billentyűzet, egér együttest egy könnyen, kényelmesebben kezelhető, sokkal kisebb helyet foglaló noteszgépre cseréli. Az sem ritka, hogy az otthoni hálózat központjává válik a régi desktop, és beköltözik a kamrába, az új notebook pedig sok esetben átveszi a multimédiás szórakoztatóközpont szerepét a nappaliban. Ezen tanulmányban kitérünk az iskolában betöltött szerepére, és a hallgatók életében felmerülő funkcióira is. A továbbiakban részletezzük a noteszgép fontosságát, előnyeit hátrányaival szemben, s végül betekintést nyerhettek hallgatói felmérésünk eredményeibe, ami tükrözi egyetemünk hozzáállását e fontos témában.
A felsőoktatási intézményekben a hallgatók általában már online intézik az ügyeiket, amihez egy hordozható számítógép szinte elengedhetetlen. Fontos, hogy a hallgató, a nap bármely szakaszában el tudja érni az ehhez szükséges rendszereket, így az internet hozzáférés és egy hordozható számítógép szinte már létszükséglet számára.
A Neptun az ország egyetemein használatos rendszer, amely egyszerűsíti az ügyintézést, segíti a hallgatóknak a tantárgy felvételét s leadását, a vizsgajelentkezésüket, kérvényeik benyújtását. Ezen kívül megtalálható a leckekönyv is, amelyben a jegyek és a kreditek száma, valamint a kreditindex található. A kollégiumi díjfizetést, és az ismétlővizsga díjának befizetését is el lehet vele intézni anélkül, hogy a gazdasági irodába belépnénk. Megkönnyíti a hallgatók helyzetét, de mint minden jó dolognak, ennek is megvannak a maga hátulütői… Mivel minden hallgató ezt a rendszert használja, gyakran előforduló probléma, hogy a rendszer túlterhelődik, és letiltja a bejelentkezést. Ennek kiküszöbölése végett… Amennyiben a bejelentkezett hallgató 5 percnél tovább tétlen az oldalon, automatikusan ledobja a túlterheltség elkerülése végett.
A másik hallgatókat segítő rendszer a Moodle. Egyetemünkön karonként van ilyen tanulmányi rendszer, ahol elérhetőek a felvett kurzusok fontos információi, zárthelyi eredmények, előadások diái, tananyagok, stb. Egyes vizsgák és/vagy ZH-k a Moodle rendszerben kerülnek megírásra. Ezen dolgozatokra nem elég a Neptunon jelentkezni, külön kell csinálni egy Moodle-s regisztrációt, valamint az adott kurzusnak is tagjának kell lenni.
A notebookok másik előnye, hogy az órákon mindig naprakészek lehetünk, hála az oktatók által feltöltött segédleteknek és előadásanyagoknak. Vegyük viszont figyelembe, hogy az előadók általában az ajánlott irodalmat vázlatosan dolgozzák fel, és csak a főbb pontokat emelik ki, amikre az előadást építik. Segítségükkel azonban könnyen követhetjük az előadást, valamint nem szükséges mindent lejegyzetelni, csak az előadásanyagban nem szereplő, fontosabb összefüggéseket, ábrákat.
Mindenkivel előfordult már, hogy olyan idegen kifejezés találkozott egy adott témával kapcsolatban, aminek jelentése számára ismeretlen. Ilyenkor számtalan egynyelvű, vagy kétnyelvű szótárhoz fordulhatunk segítségért. Ezen segédeszközöket a notebook segítségével az óra közben is tudjuk használni (pl. sztaki szótár), de ha nincs ilyen program feltelepítve, akkor sincsen probléma, mivel rengeteg ingyenes on-line szótár található a weben. Azonban érdemes vigyázni, mert előfordulhatnak elírások, hibák, vagy téves fordítások. A notebooknak köszönhetően másodpercek alatt megtudhatjuk az adott szó jelentését. Elterjedt segédeszközöknek számítanak még az e-bookok és a jegyzetek is. Korábbi tanulók feltölthetnek általuk készített jegyzeteket, amik segítenek a diákoknak a tárgy jobb megértésében, elsajátításában. Találhatók kidolgozott feladatok és tételek is, viszont a feltöltők mindig kihangsúlyozzák, hogy nem vállalnak felelősséget az esetleges hibákért, tehát mindenki csak saját felelősséggel használja. Az e-bookok nyomtatott társaikkal ellentétben kis helyen is elférnek (pl.: egy pendrive-on), és a keresett kifejezést vagy fogalmat hamarabb megtalálhatjuk a programon belüli kereséssel, mintha a könyvben kézzel lapoznánk fel őket. Mivel digitális, a lapok nem szakadnak el, és idővel nem sárgulnak meg. A betűk nagyításával/kicsinyítésével elérhetjük a kívánt és megfelelő betűméretet. Hasznos funkció még a digitális könyvjelző, így mindig tudhatjuk, hol tartottunk az adott műben, mint a hagyományos könyveknél.
Az órai jegyzetelésnek több formája is létezik. Manapság egyre jobban kezd hódítani az úgynevezett digitális jegyzetelés. Főleg az egyetemeken rájöttek a diákok, hogy ha notebookjukon jegyzetelnek, akkor sokkal rendezettebb és esztétikusabb lehet a végeredmény, mint egy kézírással körmölt lapkupac. Sokkal egyszerűbb a jegyzetek későbbi cseréje is, mert nem kell az egyedi írás megfejtésével bajlódni. Továbbá a személyes találkozást sem kell mindig egyeztetni, mert e-mailben pillanatok alatt meg lehet oldani.
Mint mindennek, ennek is van negatív oldala. Például ha órán a diák előtt ott a bekapcsolt notebook általában nem csak jegyzetelés miatt van ott. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy valaki lelkesen kezdi el az írogatást, majd miután kezd elege lenni az anyagból, más szórakozás után néz, mint például a flash-játékok, csevegő programok vagy a napi hírek olvasása. Mindemellett, a kézírás folyamatos használatának hiánya miatt az illető írásképe jelentősen romlik. Így éles helyzetben (pl. zh-n) nem lesz képes gyorsan és olvashatóan kifejezni magát.
Az órák közti hasznos időtöltés is részese lett az egyre népesebb notebook-felhasználók táborának. Ilyenkor az órán készített jegyzetek, feljegyzések, esetleges forráskutatás során talált anyagok gazdát cserélhetnek, illetve az előadáson elhangzott dolgok gyakorlati alkalmazása is megvalósulhat (pl. programozás). Bár sokan vannak, akik ezeket a kisebb-nagyobb szüneteket nem tudják tanulmányaik hasznára fordítani. Ők azok, akik általában órán sem jegyzetelnek a számítógépen, hanem csak bontják a rendet a teremben, s elvonják több hallgató figyelmét is.
A laptopok segítségével órán a hallgatók a tanáron kívül társaik tudására is hagyatkozhatnak. Nem csak az információszerzés, és a forráskutatás fázisaiban, de a feladat megoldásában is nagyobb sikerrel veszi az akadályt. A hallgató, ha társaival összefogva egyfajta kommunát alkotva törekedhetnek az azonos célok elérésére. Ilyen helyzetekben érdemes egyfajta vezetőt választani, aki kisebb munkák esetében lehet az aktuális vitafórum vezetője, de jobb csapatmunkát igényelő feladatoknál, már érdemesebb a legrátermettebbet választani.
A notebookok használatával nem csak az éppen elérhető tanulókat, hanem a távollévőket is be lehet vonni a munkába, jegyzetek elküldésével, közös feladatok kiadásával. Így nincs lemaradás, és ha van is, az utólagos pótlás is egyszerűbb, így a „közös tudat” is bővíthető. Ehhez a fajta munkához persze, szükség van technikai háttérre is. Az azonnali üzenetküldő programok, mint MSN live messenger, vagy a SkyPe bőven elég is az alapfokú feladatok elvégzésére. A csoportos beszélgetés lehetősége elősegíti a jó csapatmunkát mind az órán, mind azon kívül is. Egymással való információ csere nagyban megkönnyíti a különböző jegyzetek keresését, feldolgozását. Sajnos ez hátrány is lehet, mert a kevésbé szorgalmas tanulók a közösségi társalgást könnyen változtathatják szórakoztató csevegéssé, ezzel is rontva az órán való figyelmet. Az igazán jól összedolgozó „team”-eknek érdemesebb már egy közös tárhelyet is létrehozni, hogy feladataikat ilyen módon megosztva, egymást segítsék. Lehet ez egy egyszerű MSN csoport közös skydrive-al, vagy akár egy csoportosan bérelt FTP szerver, aminek hatékonyságára most nem térnénk ki.
Sajnos a közös órai munka sok hátránnyal is bír. Az alapvető hiba az emberek eltérésein, és munkamoráljuk közti különbségeken alapszik. Így, ha egy „dolgozó” késik a feladat megoldásával, az egész csoport munkája belassul, így nem csak magának árt a hallgató, hanem szorgalmasabb társai munkáját is lassítja.
A másik ilyen probléma az adatvesztés. Ami ugyan a gép-gép közötti kommunikációs hiba okán ritkán fordulhat elő, de megeshet. Már gyakrabban előforduló hiba, hogy az emberek közti különbségek miatti félreértelmezés, félreolvasás miatt esetleges vita alakulhat ki. Megoldás lehet ilyen problémákra, a nagyobb csoportok használata, ahol az embereknek egymás ellenőrzésére is van némi lehetőségük. A másik ám spontán nehezen kivitelezhető dolog ez ellen, a jól összeszokott csapatok használata.
A legnagyobb hátrány, a csalás lehetősége, például az egyénekre kiszabott feladatok közös megoldása, ami inkább a hallgató saját kárára mehet, így ezt egy szorgalmasabb diák elkerüli, a saját boldogulása érdekében.
Kicsit így áttekintve az előnyeit, és hátrányait arra következtethetünk, hogy a csoportos munka csak akkor igazán kifizetődő, ha „munkás” aláveti magát a közösség akaratának, és a munkáját legjobb tudása szerint csinálja.
A notebook használatnak sajnos több környezetre és egészségre káros hatása van, mint gondolnánk. A számítástechnikai alkatrészek a veszélyes hulladékok közé tartoznak, mivel a forrasztóanyagok ón-ólom, az elemek és akkumulátorok pedig higany és kandium tartalmúak. Mindezek mellet a műanyag égése közben mérgező gázok szabadulhatnak fel. Természetesen az előbb felsorolt környezetre káros hatások nem igazán érintik közvetlenül a hallgatókat, viszont a túlzott notebook használat során fellépő egészségügyi hatások annál inkább megfigyelhetők. A helytelen egérhasználat ortopédiai rendellenességeket idézhet elő (pl.: ínhüvelygyulladás). A termek nem megfelelően kialakított fényviszonyai következtében a monitorok visszatükröződése rontja a képernyő látási viszonyait, és így nagymértékben rongálja a szemet. A notebook e káros hatásai miatt is beláthatjuk, hogy talán célszerűbb mégis a hagyományos órai jegyzetelés eszközét, a papírt választanunk. Ez azonban nem egészen igaz, mert a notebook használat viszont számos pozitív tulajdonsággal is rendelkezik a papírral szemben. Az órai jegyzet áttekinthetőbbé, esztétikusabbá tehető a számítógép használatával ellentétben a papír alapú jegyzetekkel. Amik legtöbbször áttekinthetetlenek, helyesírási hibákat tartalmaznak, és olykor nagyon nehéz megtalálni rajta a keresendő kifejezést.
Mindezek mellet meg kell említeni, hogy a számítástechnikai cégek egyre inkább igyekszenek úgynevezett „zöld PC-ket” gyártani, amik újrahasznosítható elemekből készülnek és energiatakarékos üzemmóddal is rendelkeznek. Előtérbe kerültek az ergonomikusan kialakított billentyűzetek, egerek is.
A Veszprémi Egyetem (jelenleg Pannon Egyetem) 2002-ben létrejött Etikai Kódexének tárgyköre és célja az egyetem legfontosabb tevékenységeivel, a tanulással és a tanulás segítésével, továbbá a kutatási, igazgatásszervezési és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb erkölcsi alapelvek összessége.
Fontos szerepet kell kapniuk olyan értékeknek, melyek az egyetem legfontosabb tevékenységeihez, a tanuláshoz és annak segítéséhez, valamint kutatáshoz kapcsolódnak: a tudásnak, a minőségnek, a kreativitásnak és az alkotásnak. Ezért is fontos a notebook használhatóság az előadásokon, mivel a hallgató első kézből kapja az információkat, forrásokat.
Az egyetem polgárainak erkölcsi kötelessége részt vállalni az egyetemi hagyományok és szokások ápolásában, új hagyományok létrehozásában. Az informatika szintén beletartozik ebbe a tárgykörbe. A számítástechnikai infrastruktúra célja a cégnél/szervezetnél található számítástechnikai infrastruktúra létének elsődleges/kizárólagos célja a munkavégzés biztosítása. Ezért ezen eszközök, a rajtuk zajló folyamatok, a felhasználó által kifejtett aktivitás és a tárolt adatok a munkáltató által bármikor ellenőrizhetőek és rögzíthetőek függetlenül attól, hogy a magáncélú használat engedélyezett-e valamely felhasználó számára vagy sem.
A felhasználó jogosult az egyetemi szabályzatok megismerésére, a munkavégzéséhez szükséges informatikai infrastruktúrához való hozzáférésre. A felhasználó jogosult az esetlegesen engedélyezett magáncélú felhasználás során keletkezett anyagainak elkülönítésére.
Az egyetem polgárai előnyt élvezhetnek a szoftverek ingyenes letöltése, használata terén. Például az MSDN előfizetés kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára kialakított változata. Az MSDNAA lehetővé teszi, hogy a Microsoft közel összes szoftverét (lényegében az Office csomag és játékok kivételével) a programban résztvevő egyetemi karok, azok oktatói és hallgatói tetszőleges számú példányban felhasználják oktatási és kutatási célra. Ez nemcsak a kész szoftvereket jelenti, hanem a béta és RC (kiadásra jelölt) tesztváltozatokat, a szoftverfejlesztő készleteket (SDK), információs anyagokat és dokumentációkat is.
Notebook használata esetén a hallgató nem köteles az általánosan elfogadott informatikai szabályzatoknak eleget tenni, melyek a géptermi számítógépek használatára feltétlenül vonatkoznak, hiszen saját tulajdona, amivel az érintett személy rendelkezik. Ellenben a fent említett felhasználók is kénytelenek bizonyos szabályokat betartani:
Tilos olyan anyag továbbítása, letöltése vagy közzététele az interneten, amely a magyar törvényeket sérti. Tilos a cég/szervezet belső informatikai rendszerén kívüli helyszínen/helyszínről elérni vagy megpróbálni elérni a rendszert. Tilos külső személy számára információt adni a rendszer valamely hibájáról, sebezhető pontjáról. 300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el.
Összefoglalva a hordozható számítógépek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a felsőoktatási intézményekben. Sok hazai egyetem támogatja az e fajta globalizációt, külön szabályzatuk van a notebook használatra ― a Pannon Egyetemen ez alól kivétel. A hallgatóság többségének is érdeke a digitalizálódás, mivel több hasznot látnak benne, mint hátrányt. Elmondhatjuk, hogy a XXI. század elején a notebook nemcsak egy eszköz, hanem már egyfajta trendként van jelen életünkben.
Végül szeretnénk bemutatni a Pannon Egyetem hallgatói között kitöltött kérdőív eredményeit, amiből sok következtetést vonhatunk le. Kiderült, hogy a hallgatók többsége rendelkezik hordozható számítógéppel, s az előadásokon nem zavarja, ha társuk használja a sajátját. A tanulók 10%-a már a notebookon való jegyzetelés preferálja jobban a füzettel szemben, ami azt jelenti, hogy egyetemünkön is nagymértékben jelen van a digitalizálódás ― világszerte növekvő a tendencia. További, részletes eredményt itt olvashattok:
Kitöltők száma: 521 fő
Évfolyamok közötti eloszlás:
- évfolyam: 148 fő (28%)
- évfolyam: 129 fő (25%)
- évfolyam: 119 fő (23%)
- évfolyam: 59 fő (11%)
- évfolyam: 66 fő (13%)
Karok közötti eloszlás:
Műszaki Informatikai Kar: 60 fő (12%)
Gazdaságtudományi Kar: 317 fő (61%)
Mérnöki Kar: 68 fő (13%)
Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 76 fő (11%)
Geogikon Kar: 0 fő (0%)
- kérdés: Van hordozható számítógéped?
Igen: 404 fő (78%)
Nincsen: 117 fő (22%)
- kérdés: Ha van, akkor mire használod az alábbiak közül? (több válasz is megengedett)
Jegyzetelés: 111 fő (27%)
Játék: 176 fő (43%)
Forráskutatás: 345 fő (84%)
Zenehallgatás: 325 fő (79%)
Előadás anyagának követése: 269 fő (66%)
Videó nézés: 286 fő (70%)
Egyéb: 69 fő (17%)
- kérdés: Mit gondolsz, mennyire hasznos a notebook használata az előadásokon?
5 – Hasznos: 46 fő (9%)
4 – Általában: 88 fő (17%)
3 – Közepesen: 167 fő (32%)
2 – Részben: 130 fő (25%)
1 – Egyáltalán nem: 90 fő (17%)
- kérdés: Szerinted a notebook használat zavaró-e az előadásokon?
5 – Egyáltalán nem: 100 fő (19%)
4 – Néha: 173 fő (33%)
3 – Közepesen: 124 fő (24%)
2 – Általában: 82 fő (16%)
1 – Mindig: 42 fő (8%)
- kérdés: Melyiket preferálod jobban?
Notebookon való jegyzetelés: 54 fő (10%)
Füzetbe való jegyzetelés: 467 fő (90%)
Felhasznált irodalom és segédlet:
- Török Ákos: Felhasználói szabályzat az informatikai eszközök használatáról
- Veszprémi Egyetem Etikai Kódexe (2002)
- internet, Google docs
Készítette:
Báder Anna
Dózsa István
Haás Ramóna
Kirr Dániel
Németh Róbert
Skadra Zsuzsanna
Zolván Tamás
