Egy felmérés szerint a férfiak 21 százaléka, míg a nők 16 százaléka nehezen tudja elkülöníteni a munkaidőt és a magánéletet. A megfelelő egyensúly felborulása komoly negatív stressz forrást jelent, ez pedig életünk mindkét területére nagy hatással van.
Sokan a szabadidejükben is dolgoznak
Az elmúlt két évtizedben radikális változás ment végbe a munkaerő piacon. A hagyományos egykeresős családmodellt felváltotta a kétkeresős, az egyedülállók aránya egyre pedig egyre magasabb. A technikai eszközök fejlődésével egyre általánosabb elvárássá vált a rugalmas és állandó elérhetőséget igénylő 24/7 munkavégzés. Egy korábbi, az európai munkakörülményeket vizsgáló felmérés szerint
A munkavállalók mintegy ötöde azt állítja, hogy életében nincs egyensúlyban a munka és a magánélet, ez legnagyobb arányban a gyermekes, 35-49 év közötti férfiak számárra okoz problémát. A nők közül a 35 év alatti és a 35-49 éves korosztály 17 százaléka állította, hogy a munkával töltött órák számát túlsúlyban érzi a családdal vagy társas kapcsolatokkal töltött idővel szemben – derül ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közleményéből.
Kik dolgoznak a legtöbbet?
Elsősorban a gyermekes munkavállalókat érinti a munka és a magánéleti egyensúly felborulásának problémája. A legtöbbet a párkapcsolatban lévő, és az egyedülálló gyermekes nők dolgoznak: átlagosan heti 34 órájuk telik fizetett, 32 óra fizetetlen munkavégzéssel (házimunka, eltartottakkal törődés, képzéseken való részvétel, önkéntes aktivitások, vagyis a fizetett munkán kívüli más, a társadalom számára hasznos tevékenység). A férfiak esetében az egyedülálló szülők a leginkább leterheltek: ők átlagban 42 órát töltenek munkahelyi elfoglaltsággal, és 27 órát fizetetlen munkavégzéssel.
A munka-magánélet egyensúlyának megszűnése nagyobb leterheltséget okoz, és az időbeosztás felborulásához, valamint viselkedésbeli változás miatti konfliktusokhoz is vezethet a családban és a munkahelyen egyaránt. Ezek a konfliktusok alapvető kihatással vannak a családi és társas életre, valamint a munkahelyi teljesítőképességre, ezért az egyénnek és a munkáltatónak egyaránt érdeke a munka és szabadidő egyensúlyának fenntartása.
Munkahelyi stressz Magyarországon
Magyarországon évente több mint 10 millió keresőképtelen nap a negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza.
Itthon a megkérdezettek 52 százaléka állítja, hogy gyakori, nagyon gyakori a stressz a munkahelyén. A stressz pedig nem az egyén hibája, hanem a szervezet problémája. Akkor alakul ki, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a munkahelyi elvárásokkal. Ennek okai például:
- Időhiány
- A képességnek és a képzettségnek nem megfelelő elvárások
- Munkahelyi erőszak, zaklatás
- A munka nem megfelelő kialakítása, szervezése és irányítása
