Úgy tűnik, az adattárolók értékesítése jó üzlet marad a jövőben is, az emberiség által termelt digitális információmennyiség növekedése ugyanis exponenciális pályán mozog — legalábbis ezt állítja a IDC legfrissebb kutatása, melyet az EMC finanszírozott. A tárolók ugyanakkor egyre kevésbé a hardverről, sokkal inkább a szoftverről szólnak, véli Ákos György, az EMC hazai képviseletének vezetője, a növekvő adatmennyiség ellen pedig nem csak kapacitással, hanem ésszel is kell küzdeni.
A kedvezőtlen magyar makrogazdasági mutatók és pesszimista hangulat ellenére az EMC Magyarország a tavalyinál sokkal magasabb növekedési ütemet tervez, pedig a 2007-ben elért 26 százalékkal sem kell szégyenkeznie a cégnek. A vállalat a növekedés érdekében kétszeresére bővítette hazai csapatát, és Ákos elmondása szerint jó úton haladnak a negyedéves terv teljesítésével, mely a kitűzött éves árbevétel 18-20 százalékát képezi — a negyedik negyedév hagyományosan rendkívül erős, a teljes forgalom több mint egyharmadát hozza. A hazai piac vezető szereplői közé tartozik még a HP és IBM.
Bár a külső tárolórendszerek piacának növekedése nem nevezhető szélsebesnek — Magyarországon 2006-ban például 8,9 százalékkal 23 milliárd forintra bővült az IVSZ felmérése alapján, mely nem tartalmazza az önálló termékekként értékesített tároló- és dokumentumkezelési szoftverek több milliárdos piacát –, a hosszú távú bővülés szinte garantáltnak tekinthető. Az IDC becslése szerint tavaly egyértelműen meghaladta már az emberiség által létrehozott új információtömeg a új adattárolók kapacitását — nincs szó anomáliáról, az információk egy részét csak átmenetileg tároljuk, és nagy tömegben törlésre kerülnek korábbi adatok is, továbbá a meglévő tárolóeszközökön is rendelkezésre áll szabad kapacitás.
Ez a tendencia a jövőben erősödni fog, vélik az IDC-nél. Miközben 2007-ben világszerte 264 exabájt (milliárd gigabájt) új tárterület állt rendelkezésre és a produkált adattömeg 281 exabájtra rúgott, addig ez a szakadék 2011-ben kétszeresére duzzad a piackutató cég szerint, mikoris mintegy 1800 exabájt digitális információ keletkezik, miközben a leszállított kapacitás 900 exabájt körül alakul. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy Magyarország tárolóipari hatalom, az IVSZ adatai alapján 2006-ban 341 milliárd forint értékben exportáltunk csak külső tárolókat, az IBM mellett az EMC, a HP és a Sun egyes termékei is itthon készülnek.
Forrás: IDC
A hagyományos bölcsességgel szemben nem az IT-rendszerek legjobb vevői, a telkók és bankok gerjesztik majd a legnagyobb keresletet tárolók iránt, hanem a médiaipar és egészségügy, ahol az informatizáltság növekedésével hatalmas tömegű adat válik digitálissá. Ákos példaként megemlítette, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen havonta 3 terabájt adat képződik — egyetlen CT-felvétel például 30 megabájtra rúg, és egy vizsgálatkor több tucatnyi felvétel készül. A Sun Microsystems a napokban jelentette be, hogy az RTL Klub egy 724 terabájtig bővíthető szalagkönyvtárat vásárolt archiválás céllal.
Bár rengeteg adatot igen rövid ideig tárolnak a berendezések (hálózati berendezések, biztonsági videofelvételek) és saját adatainkat egy jelentős részét mi magunk is csak átmenetileg őrizzük meg (rontott vagy feleslegessé vált fotók, videók, dokumentumokr megunt zenék), a tendencia jól jelzi a növekvő kapacitáséhséget, mely az adattömeg növekedésével egyúttal a menedzselhetőség iránt is erősödő igényt gerjeszt. Érdekesség, hogy miközben az IDC becslése szerint az adattömeg 70 százalékát egyének hozzák létre, addig 85 százalékát vállalatok kezelik. Gyors matematikával kikalkulálható, hogy e szerint személyes adattömegünk 80 százalékát cégek kezelik majd — gondoljunk az olyan hostolt alkalmazások terjedésére, mint az e-mail, dokumentumkezelés, video- és képmegosztás.
Bizó Dániel 2008.03.21.
