A Forbes magazin ismét közzétette a világ dollármilliárdosainak listáját, amely idén rekordszámú, 691 tagot számlál, szemben a tavalyi 587, vagy a 2003-as 476 fővel. A Forbes 2005-ös névsorában szereplő milliárdosok összesített vagyona 2200 milliárd dollárt tesz ki, amely összeg 300 illetve 800 millióval haladja meg a tavalyi illetve tavalyelőtti lista mérlegét.
Mindössze három évvel ezelőtt a dotkom buborék kidurranását követően és a lagymatag világgazdasági helyzet következtében még csökkent a lajstrom hossza, az átlagos és összesített vagyonnal egyetemben. A következőkben az első 300-ból próbáltuk meg az IT-ipart meghatározó személyeket összegyűjteni, akik szerencsecsillaga az információs robbanás korszakában ragyogott fel.
A sort még mindig a Microsoftot meghatározó Bill Gates (49), teljes nevén III. William Gates vezeti, vagyona 46,5 milliárd dollárt tett ki a lista lezárásakor, de a részvényárfolyam ingadozása miatt napról napra változik. Gates gazdagsága a 1999-ben tetőzött, az akkori lista szerint 90 milliárd dollár felett rendelkezett. A világszerte vegyes érzéseket kiváltó üzletember, Microsoft-függőségének csökkentése céljából negyedévről negyedévre nagyjából 20 millió részvényt ad el, hogy nem-technológiai vállalatokba fektesse. Gates továbbá a világ legnagyobb jótékonykodója is: a Bill & Melinda Gates Alapítványon keresztül eddig mintegy 27 milliárd dollárt fordított jótékony célokra, mint például hepatitisszel vagy HIV-vel fertőzött emberek kezelésére, ellenszerek kifejlesztésére vagy az iskolázottság támogatására. Gatesnek nincs diplomája.
A Forbes listáján még mindig hetedik Paul Allen (52), a Microsoft társalapítója, vagyona jelenleg 21 milliárd dollárra tehető, de az utóbbi évek során jelentősen csökkent, 2001-ben még a 30 milliárdot is meghaladta, amivel akkor még a harmadik volt. A világ ma legnagyobb szoftvervállalatától már 1983-ban megvált, részesedését folyamatosan csökkenti. Azóta más befektetéseivel bíbelődik, mint például a FlipStart ultraszemélyi számítógép fejlesztését folytató Vulcannal. Gateshez hasonlóan ő is jelentős összegeket adományoz jótékonysági feladatokra, kifejezetten az oktatás, művészet és tudomány területén. Allen támogatta pénzügyileg a világ első magánűrrepülését is, a SpaceShipOne projektet. Gateshez hasonlóan Allennek sincs felsőfokú végzettsége.
Kilencedikként van még az első tízben az IT-ipar fenegyereke, Larry Ellison (60). Ellison 1977-ben alapította az Oracle-t adatbáziskezelő fejlesztése céljából, két évvel a Microsoft megalakulását követően. A Gates-t és vállalatát sokszor igen kemény szavakkal illető, és Steve Jobsszal jó kapcsolatokat ápoló Ellison kincsestára 18,4 milliárd dollárt tesz ki. Legutóbbi fegyvertényként az Oracle bekebelezte a kisebbik rivális PeopleSoftot, amitől azt reméli, eredményesebben veheti fel a harcot a behemót német SAP ellen, valamint felkészülhet a Microsoft benyomulására is a nagyvállalati szoftverek piacára. Ellisonnak szintén nincs papírja arról, mennyi esze van, igaz, évről évre csúszik is vissza a listán, miközben vagyona is olvad.
Hárommilliárddal 16 milliárd dollárra növelte vagyonát, de ez ismét “csak” a tizennyolcadik helyre volt elég Michael Dellnek (40), aki a világ legnagyobb PC-gyártójának alapítója. Dell közvetlen értékesítési modelljével, a Toyota által kifejlesztett just-in-time termelési rendszer átültetésével — amely alapelvei között szerepel a készletek és ebből kifolyólag a gyártási folyamatban való fennakadások minimális szinten tartása –, és a kutatás-fejlesztési kiadások lehető legalacsonyabban tartásával alapjaiban rázta meg az addig mamutok által uralt PC-piacot. A számítógéppiacon a költség a király, a költségek királya pedig a Dell — míg nem jön a kínai Lenovo. Dell a texasi austini egyetemet nem végezte el, inkább sikeres lett.
A Microsoft elnök-vezérigazgatója, Steve Ballmer (49) vagyona 12,1 milliárd dollárra rúg. Gates volt harvardi csoporttársaként Ballmer 1980-ban ült fel a Microsoft szekerére, majd 1998-ban megragadta a gyeplőt is. A karizmatikus, erőteljese karakterrel rendelkező vezér sokat formált, finomított a vállalat magatartásán, egyik fő feladatának tekintette az elburjánzó jogi viszályokat, antitröszt pereket lezárni. Ballmer vezetése alatt a Microsoft jelentősen diverzifikálta tevékenységét, erőteljes, meghatározó szereplő lett az üzleti- és szerverszoftverek terén, preventív lépésként belépett a játékgépek piacára hogy megmérkőzzön a Sonyval.
A vezető legnagyobb kihívása azonban a vállalati kultúra átformálása. Ballmer vezetése alatt a Microsoft igazi óriássá, a világ második legértékesebb vállalatává nőtte ki magát. Egy ilyen méretű szervezet már képtelen a korábbi ütemben növekedni, a világmegváltó küldetés helyett a hatékony végrehajtás, akár a költségcsökkentés kerül előtérbe. Ballmer feladata, hogy a költséghatékonyság mellett fenntartsa az alkalmazottakban a kreativitás szellemét, az innovációra sarkalló légkört. Ballmer már igazi vezető, egy-egy harvardi és stanfordi diplomával, ez azonban idén csak a 24. helyre volt elég, a tavalyi 19-es és a 2003-as 16-os sorszámot követően.
Kevésbé ismert Pierre Omidyar (37) neve, annál inkább úttörő vállalata, az eBay online aukciós portál, pontosabban mára portálhálózat. Az eBay, amely egyszerű ötletre alapulva forradalmasította az online adás-vétel intézményét, ma a világ legértékesebb dotkom vállalata, piaci kapitalizációja ugyanis meghaladja az 51 milliárd dollárt (csak összehasonlításképp, Magyarország legértékesebb vállalatának, az OTP értéke 10,65 milliárd dollár jelenleg). Omidyar vagyona 9,9 milliárdot ért a lista összeállításakor, ami a 35. pozíciót jelenti. Az 1995-ben alapított eBayt Omidyar 1998-ban vitte tőzsdére, a dotkom lufi kipukkanását követően gazdagságának növekedése ellenben megbicsaklott, és az 1999-es 7,8 milliárdot követően 2001-re 4,5 milliárdra zsugorodott. Vállalatának értéke azóta azonban ismét növekedésnek indult és tavaly már túlszárnyalta az aranykor teljesítményét is: a 2004-es 8,5 milliárd már a 38. helyezést jelentette, szemben például a 2003-as 58-as pozícióval. Hiába, Omidyar is lediplomázott. Az eBay másik üdvöskéje a vállalat első elnöke, Jeffrey Skoll, akinek 5 milliárdot fialt eddig a dotkom éra, amivel a 94. a sorban.
