Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a 25 tagú Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság októberben a kormány elé terjeszti a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A MITS nem kisebb feladatra hivatott, minthogy Magyarországból néhány év leforgása alatt tudásalapú információs társadalmat faragjon.
Az informatikai tárca kérésére a MITS-ben érintett minisztériumok elkészítették saját részstratégiáikat, a következőkben ezeket mutatjuk be minisztériumok, illetve intézmények szerinti bontásban. Az intézményi stratégiákon kívül a MITS további ágazati stratégiákat is tartalmaz, mint aze-aláírás, az e-esély, az e-kártya és az e-önkormányzatstratégiák. A teljes, részletes tervezetek letölthetők a bizottság honlapjáról .
Informatikai és Hírközlési Minisztérium
A Magyar Információs Társadalom Stratégia koordinációs és szerezési feladatait az IHM és az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) látja el, egy most készülő jogszabály szerint a technikai végrehajtás az IHM, a döntéselőkészítés az ITKTB, a döntés pedig az informatikai miniszter feladata lesz. A MITS pénzügyi forrásai a központi költségvetés és EU-támogatások lesznek, a tárca saját költségvetésének jelentős hányadát fordítja a MITS megvalósítására, ezenkívül a társminisztériumok költségvetésében is szerepelnek a stratégia egyes elemeire fordítandó összegek.
Az IHM az életminőség javítása mellett hat fő feladatot jelölt meg, ezek a társadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása, a humán erőforrás felkészítése az információs társadalom kihívásaira, az e-gazdaság fejlesztése, a közszféra további demokratizálása és hatékonyságának növelése, az információs társadalom infrastrukturális alapjainak megteremtése és a társadalmi innovációs tevékenység ösztönzése.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
A program sokkal többet jelent annál, mint hogy számítógépet tegyünk minden orvos asztalára – hangzott el az ESZCSM stratégiának ismertetésén. Az ágazati stratégiát a minisztérium munkacsoportja dolgozta ki. A kiemelt feladatok közé tartozik az egységes elektronikus szabványok és adattárolási módszerek kidolgozása, az egészségügyi és szociális célokkal kapcsolatos közérdekű információk és szakmai ismeretek előállítása, elektronikus információszolgáltatás a szakmai és a nagyközönség számára. Fejleszteni kell az ágazaton belül az informatikai oktatást és a szakképzést, valamint az egészségügyi szolgáltatásokat vizsgáló monitoringrendszert kell kialakítani.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A közlekedési ágazati stratégia kidolgozására kiírt pályázatot a MÁV Informatika Kft. nyerte el, a cég képviseletében Szűcs Lajos, a szolgáltatási üzletág igazgatója számolt be. Az ágazaton belül különösen a személyszállításra jellemző, hogy elektronikus felületen csak alapinformációk állnak az utasok rendelkezésére, a szolgáltatások nem interaktívak, pilot projektek szép számmal működnek az országban, a működő e-szolgáltatások azonban hiányoznak.
A GKM huszonegy pontban foglalta össze a feladatokat, ezek közül a legfontosabbak az egységes és elektronikus fizetési rendszer megteremtése a személyi közlekedésben, ebusiness-megoldások kialakítása a közlekedési szolgáltatóknál, integrált hatósági közlekedési felügyelet rendszer és egy közúti forgalmi információgyűjtő-rendszer kiépítése. Ez utóbbi a forgalmi adatok folyamatos elemzésével segíti a közlekedési hatóságokat a dugók kiküszöbölésében. Szűcs Lajos szerint a MITS legfontosabb erénye, hogy összefogja, rendszerezi és ösztönzi az egyes ágazati elképzeléseket.
Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium
Az agráriumban meglepően sok informatikai alkalmazás működik, mint például a térinformatikára épülő parcella-nyilvántartó rendszer. Az ágazat legfontosabb feladata, hogy az érintetteknek eljutassa a támogatások megszerzéséhez és a versenyképesség fejlesztéséhez szükséges információkat, köztük az árakkal, a hazai és európai nagybani piacokkal, cégekkel kapcsolatos adatokat, agrárgazdasági elemzéseket és sajtómegjelenéseket.
Kiemelt feladat az adatbázisok tartalomfejlesztése, ezen belül a papíron tárolt dokumentumok digitalizálása és tartalomvásárlás adatszolgáltatóktól, de a tartalomfejlesztést szolgálják a munkafolyamatok elektronizálása révén keletkező tartalmak és a már létező adatbázisok integrálása is. A fejlesztés kiterjed a legkülönfélébb agrár-adatbázisokra, név- és címjegyzékekre is.
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
A tárca ágazati stratégiája az esélyteremtés, az érték- és hagyományőrzés, illetve az új értékek teremtése köré szerveződik. Esélyteremtő lépés minden olyan kulturális fejlesztés, amely csökkenti a társadalom egyes rétegei között tátongó kulturális szakadékot, de ide tartozik a kultúrát közvetítő intézményrendszer eróziójának megállítása, illetve fejlesztése is. Az NKÖM szerint a populáris kultúra nem szorul segítségre, az új generációk szubkultúrából táplálkozó kezdeményezései viszont megérdemlik a támogatást.
A tárcának meg kell találnia a kultúra közvetítésének új csatornáit, ez lényegében az országban fellelhető kulturális értékek összegyűjtését, katalogizálását és digitális bemutatását jelenti, beleértve a magángyűjteményeket is – mondta Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára. Ezt a feladatot a Nemzeti Digitális Adattár fogja ellátni.
Oktatási Minisztérium
A minisztérium tervei szerint a hagyományos informatikai oktatást a digitális írástudást elősegítő képzés váltaná fel, amely mindenkinek megfelelő készségeket biztosít, hogy otthonosan mozogjon a digitális adattárakban. Az internetnek mint információforrásnak köszönhető, hogy az oktatás az információk átadása helyett egyfajta mentori tevékenységgé alakuljon át.
A folyamat egyik első eleme, hogy Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban az oktatási és informatikai tárca támogatásával megalakult az ország első digitális tagozata. Itt főleg hátrányos helyzetű tanulók ismerkedhetnek a számítógép és az internet használatával, és a hagyományos tantárgyak oktatását is számítógép és digitális tananyagok segítik. Ma Magyarországon az oktatási anyagok 90 százaléka tankönyvekre, 7 százaléka CD-n vagy DVD-n megjelent tananyagokra, 3 százaléka pedig internetes információkra épül.
A tárca szerint a fejlődés kulcsa a hardver- és szoftverellátottság javítása, az internetelérések kiépítése, az infokommunikációs képességek fejlesztése és a vonzó tartalomszolgáltatások működtetése.
Igazságügyi Minisztérium
A minisztérium fő feladata a MITS végrehajtását segítő jogi keretek kialakítása mellett az elektronikus aláírás, ügyintézés és fizetési rendszer kialakítása, a mérleg-feldolgozási folyamat elektronizálása és az e-biztonság fejlesztése, valamint a tárca saját weboldalának fejlesztése. A parlament már tárgyalja az elektronikus cégeljárásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok elektronikus úton intézhessék meghatározott cégügyeiket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az Igazságügyi Minisztériummal karöltve készítette el a projektjavaslatát a cégbíróság informatikai fejlesztéséről, amely az információs társadalom kialakításának meghatározó eleme lehet – áll a tervezetben.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
A minisztériumnak biztosítania kell, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétege könnyen és gyorsan hozzáférjen a rendelkezésre álló környezeti információkhoz a vízügy, a környezet- és természetvédelem, valamint a meteorológia területéről. Monitoringrendszert kell kialakítani az ár- és belvízvédelem, a vízminőségi kárelhárítás és a vízi környezet ellenőrzésére, és ki kell alakítani a szomszédos államok vízügyi és környezetvédelmi szerveivel való hatékony együttműködés feltételeit. A tárca részstratégiája a szakterületi feladatok közül példaként említi a Magyarországi Vizek Állapotértékelési Információs Rendszere és Honlapja kialakítását, amelynek köszönhetően a nagyközönség rendszeres tájékoztatást kap a hazai vizek állapotáról.
Adatbázisokat alakítanak ki a levegőszennyezettség és zajterhelési adatok, a hulladékgazdálkodás, a települési szennyvizek kezelése és a szennyezőanyag-kibocsátás területén. Az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat például saját közönségtájékoztató rendszerrel fog üzemelni. Létrehozzák az FVM-ben alkalmazott parcella-azonosító rendszerhez hasonló elven működő természetvédelmi térinformatikai nyilvántartást is. A tárca tervei szerint felhasználóbarát meteorológiai információs szolgáltatások indulnak; és megvizsgálnák, majd a nagyközönségnek is bemutatnák, milyen regionális változásokat hozhat a globális éghajlatváltozás.
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
A GYISM részstratégiájának kiemelt céljai, hogy a fiatalok egyenlő eséllyel férjenek hozzá a versenyképes tudást biztosító eszköz- és intézményrendszerhez, hogy a fogyatékkal élők és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben levők kiemelt támogatást kapjanak, és hogy a határon túli magyar fiatalok aktív szerepvállalását segítő programok induljanak el.
A GYISM stratégiája hat pont köré szerveződik. A Parainesis fantázianevű program a skandináv országokra jellemző, pozitív, értékközpontú ifjúságpolitikát takar, míg az “Ezer virág” lényege:” a színvonalas szabadidős gyermek- és ifjúsági program, a szakkör-, rendezvény-, játszó-, foglalkoztató- és tábor-világ, mozgalmak kiterjesztése, hatókörének célzott, több éves projektekkel történő megnövelése.” A “Netizen” a digitális írástudásról, a “Polis” pedig a közéleti és üzleti szerepvállalásra ösztönzi a fiatalokat, hogy “2015-re az innováció, a kockázatvállalás, a kezdeményezés kultúrája váltsa fel a jelenlegi depressziós közhangulatot, öntudatos fiatal állampolgárokkal, akik támogató mintákat látnak és kapnak, akik jogi segítségre számíthatnak, ha ezirányú kiteljesedésük akadályba ütközik”. A Scientia a globális tudástőkéhez való hozzáférést teszi lehetővé, egyben segíti a fiatalokat abban, hogy ezt a tudást képességé alakítsák. A “Hétszínvirág” a digitális esélyegyenlőséget szolgálja, tekintettel arra, hogy hazánkban 577 ezer értelmi- és érzékszervi, látás-, hallás-, beszéd- vagy mozgásszervi fogyatékos él.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
A munkaügyi tárca pontos, a várható költségeket és hatásokat is taglaló ágazati részstratégiája kilenc pontba foglalta össze a legfontosabb feladatokat. A stratégia kiemelt feladata egy Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozása és működtetése, a regionális képzőközpontok informatikai fejlesztése, illetve az intézményrendszer átalakítása oly módon, hogy az segítse és ösztönözze az egész életen át tartó tanulást. Az FMM szerint a munkanélküliség csökkentésének nélkülözhetetlen eszköze az informatikai ismeretek és készségek fejlesztésére, különös tekintettel arra, hogy a távmunka a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a foglalkoztatásban. Fejleszteni kell a munka- és pályainformációs rendszereket, valamint a munkaközvetítés hatékonyságát, de hasonló előrelépésekre van szükség a nők, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők munkaerő-piaci helyzetének terén is. Fejlesztésre szorul a felnőttképzési rendszer, a 2002 októberében indult kísérleti távmunkaprojekt azonban a tervek szerint már 2003-ben lezárulhat. Az FMM kibővítené az idén létrehozott munkaügyi portált is.
Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Helyettes Államtitkárság
A kormány területfejlesztési munkáját segítő kutatási eredményeket egységes rendszerbe kell foglalni, mert felhasználásuk esetleges – derül ki az államtitkárság tervezetéből. A helyi lakosságot jobban bevonnák a területfejlesztési kezdeményezésekbe, erősítenék a vállalkozói és az önkormányzati szféra kapcsolatát. Apró, ám annál sürgetőbb feladat, hogy a kistérségi megbízottakat informatikai eszközökkel – például hordozható számítógépekkel – lássák el.
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Az ONYF az ország egyik legnagyobb informatikai rendszerét üzemelteti, stratégiai célja, hogy növelje a rendkívül hosszú időintervallumra kiterjedő szolgáltatások stabilitását, biztonságát és pontosságát, hogy megőrizze működőképességét, hiszen egyes szolgáltatások időtartama elérheti a 120 évet is. Az igazgatóság legnagyobb feladata, hogy folyamatosan korszerűsítse a már működő szolgáltatásokat, és megfelelően előkészítse a régieket leváltó új informatikai szolgáltatások bevezetését.
Magyar Tudományos Akadémia
Az Akadémia az ágazati stratégiában kiemelt szerepet szán az úgynevezett GRID rendszerek fejlesztésének. A GRID lényege, hogy az egymással hálózati kapcsolatban álló számítógépek egy-egy nagy számítási teljesítményt igénylő feladatot egymás közt elosztva oldanak meg. Léteznek olyan GRID rendszerek is, amelyekhez akár egy otthoni PC-vel is lehet csatlakozni, a gép pedig a holtidőt kihasználva végzi el a GRID által kiutalt feladatokat. Szintén prioritást élvez az internet-biztonság fejlesztése, a számítógépes hálózatok és rendszerek biztonsági kockázatainak felmérése. Az MTA a stratégia részeként nyilvános, multimédiával támogatott adatbázisokban tenné közzé kutatóintézetének eredményeit.
