Bár egyes források szerint vészesen fogynak a véges erőforrásnak számító hárombetűs kifejezések, napjainkban mégis terjedőben van egy új, hármas betűkombinációval jelzett architektúra, a SOA (Service Oriented Architecture). Egyre többet lehet hallani a nagyvállalati szektorban az IT-rendszerek átalakítása, a működés és a későbbi gyors továbbfejlesztések optimalizálása kapcsán e módszerről. Hogy mit is takar a három betű, arról az IIR Hungary által rendezett e heti kétnapos SOA Fórumon lehetett átfogó képet kapni.
A SOA meghatározására és az eddigi szemléletmódhoz való viszonyának leírására több lehetőséggel is szolgáltak a meghívott szakértők. A legrövidebben talán úgy lehetne meghatározni a lényeget, hogy a SOA az EAI (Enterprise Application Integration) következő lépcsőfoka, amely MOM (Message-Oriented Middleware) szemléleten alapul, XML (Extensible Markup Language) üzeneteket használ, illetve ki van egészítve az első és második generációs WS-* (Web Services) szabványok alapján működő, lazán csatolt szolgáltatásokkal, amelyeket gyakran egy ESB (Enterprise Service Bus) köztesrétegen keresztül lehet elérni. Másképpen megfogalmazva: a SOA szabványos, strukturált üzeneteket fogadó és küldő, pontosan meghatározott interfészeken keresztül kommunikáló szolgáltatások, modulok halmaza, amelyeket jelenleg a Web Service szabványok valósítanak meg, de más megoldások is működhetnek e szemléletmód alapján.
A SOA Fórumon hallhattuk a Gartner piackutató elemzőjétől, Ninausz Pétertől, hogy a technológia túl van már a kezdeti fellángoláson, és 2-5 éven belül juthat el ez a technológia a teljes érettségig. Hangsúlyozta, hogy első körben vélhetőleg a banki és a távközlési szektor fog váltani (ez egyébként látszott a konferencia résztvevőinek összetételén is), de az elektronikus kormányzati megoldásoknál, fejlesztéseknél is érdemes lesz ezeket az elveket szem előtt tartani. Az e-kormányzati rendszerek és az ezekhez kapcsolódó SOA alkalmazásokról Bátorfi Péter, a Microsoft Hungary szakértője beszélt részletesen, bemutatva azokat az országokat, ahol valamilyen szinten már működnek az elveknek megfelelő megoldások. Kiemelte, hogy a sok ellenérdekelt fél miatt a változások csak erős, felülről érkező központi támogatással tudnak megvalósulni – Angliában, Bulgáriában például a miniszterelnök maga intézkedett projektek indítására.
A szakértők abban egyetértettek, hogy a SOA szemléletmódra való átállás egy hosszú folyamat, ahol csak kis lépésekben lehet előremenni, a megvalósított elemeknél pedig ügyelni kell, hogy a későbbi fejlesztéseknél is következetesen kitartsanak a módszertan mellett. Erre hívta fel a figyelmet Keszei Attila és Király László, az MKB Zrt. két szakértője is, akik első lépésként az üzenetalapú interfészeket, az üzenetek egységesítését és az XML nyelven történő megvalósítását végezték el házon belül.
A SOA révén, illetve az irányelvek betartása esetén valósulhat meg leginkább az a cél, hogy moduláris felépítéssel és könnyen újrahasznosítható szolgáltatásokkal gyorsan megvalósuljanak a vezetők ötletei, viszonylag egyszerűen testreszabhatók olyan folyamatok, mint a tarifák kezelése vagy a számlázás; rövidíteni lehet az elgondolástól a piaci bevezetésig tartó időt, az ún. “time-to-market” hosszát – mondta Erdélyi Erzsébet, a Magyar Telekom szakértője előadásában.
Agárdi Györgyi (ERSTE Bank) arra is felhívta a hallgatóság figyelmét: bár a fejlesztések gyorsíthatók, a költségcsökkentés is fontos, mert ha ugyanazt a modult nem kell megírni több alkalmazáshoz is, hanem újra felhasználásra kerül, hatékonyabb lesz a fejlesztés. Igaz, a tesztelésekre akár 40 százalékkal is több időt kell szánni, illetve az üzemeltetés is több erőforrást igényelhet, az eredmény még így is kimutatható.
Takács Márk, az Accenture Kft. szakértője az éles projekteknél a SOA hátterében meghúzódó szabványok szerepére is kitért néhány gondolat erejéig. Aki figyelemmel követte a Web Service technológia fejlődését a W3C és OASIS szabványosító szervezeteknél, az láthatta, hogy az első generációs szabványok, az XML nyelven leírt, HTTP-protokoll felett utazó SOAP üzenetek, WSDL-leírások a szolgáltatásokról és UDDI adatbázis-felületek megszületése óta sok új, második generációs szabvány is napvilágot látott, amelyeket csak egyszerűen a WS-* megkülönböztető jelzéssel láttak el. Ezek között szép számmal akad olyan, amelyen még most is dolgoznak – a képlékeny állapot miatt a webszolgáltatások építését elősegítő termékek is még folyamatosan módosulnak, változnak. A sok szabvány kicsit átláthatatlanná teszi a helyzetet, azonban hasznos tudni, hogy ezek között néhány olyan is van, amely már kiforrott és valóban szükséges a SOA bevezetéséhez (például a szolgáltatásokon alapuló munkafolyamatok leírását segítő BPEL szabvány). Több esetben azonban csak a finomhangolásokat segítik, ezért nem biztos, hogy mindig szükség van rájuk egy, egyébként jól működő rendszer megvalósításánál. A szabványok rendszerezéséhez a Sun oldaláról származó ábra ad részletes áttekintést.
Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is voltak az IIR Hungary rendezvényén, ezek során sok szó esett előnyökről, hátrányokról, a SOA különböző modellekhez való viszonyulásáról, a tanácsadó cégek éles projektjei során felmerült kérdésekről, problémákról, hozzásegítve az illetékes vezetőket a bevezetésről szóló döntések megalapozásában.
Szabó Áron 2006.10.08.
