Napjaink legfontosabb exodusa: az irodák, gyárak fokozatos háttérbe szorulása – a dolgozók „hazamennek”, egyre jobban terjed az otthoni munkavégzés. Mi várható 2018-ig, milyen tényezők gyorsítják, mely meglepetés-forgatókönyvek lassíthatják a folyamatot?
Az angol Chartered Management Institute (CMI) nemrég tette közzé tizenhét lehetséges forgatókönyvön alapuló beszámolóját a munka világának 2018-as állapotáról. Jelenlegi trendekből, a közelmúlt példáiból és különböző területek (gazdaság, tudományok, technológia, stb.) szakértőinek véleményéből indultak ki. A tanulmány célja, hogy főként az Egyesült Királyság üzleti életének szereplőit segítse a mai szükségletek jobb megértésében, s egyben a jövőre való felkészülésben. Olyan eshetőségeket is figyelembe kell venniük, mint a világháló elleni támadások szaporodása, a hologram útján történő kommunikáció, vagy éppen az alkalmazottak hatékony ellenőrzése, teljesítményük növelése agyba ültetett mikrochipekkel. Utóbbit azonban csak a megkérdezettek tizenkét százaléka tartja tíz éven belül kivitelezhetőnek, míg a hologramos megoldást harminckettő.
Otthon, édes otthon
A hagyományos munkahelyekről történő hazavándorlást főként környezetvédelmi és demográfiai okokkal magyarázzák: a légszennyezés csökkentése, illetve a lakosság elöregedése egyértelművé teszi, hogy, amit otthon is elvégezhetünk, valóban végezzük el otthon. Előbbi szempont másik gazdasági/ipari és szabályozási következménye, hogy a termékeket elve hosszabb életciklusra gyártják majd.
A klasszikus értelemben vett munkahelyek eltűnésével párhuzamosan egyre több – hagyományos irodahelyiségekkel nem rendelkező, tevékenységét szinte csak a világhálón bonyolító – virtuális vállalat jelenik meg. Míg a futurológusok régebben munka és élet egyensúlyáról, addig manapság a kettő integrációjáról beszélnek. A dolgozók nem csak egy, hanem több cégnél is lehetnek alkalmazottak, tevékenységük mind speciálisabb ismereteket követel meg, így munkájuk projekt-alapúvá válik. Kommunikációjuk a sávszélesség folyamatos (már-már korlátlanná) növekedése támogatja. A megbeszéléseken legtöbbször nem fizikai mivoltukban, hanem – ugyan nem hologramként, de – valamilyen virtuális formában vesznek részt. Mindeközben folytatódik a rutinfeladatok automatizálása. (Egy-egy esetben valóra válhat az alkalmazottak által irányított vállalat kissé utópisztikusnak és naivnak tűnő modellje.)
Forgatókönyvek
A lokális erők térhódítása mellett a globális méretű korporációk – gyakran a kormányok rovására – változatlanul növelik befolyásukat, míg Brazília, Oroszország, Kína és India a mainál is fontosabb tényezővé válnak.
Mary Chapman az intézet egyik vezetője szerint a jövő sikeres vállalatainak többet kell tenniük annál, hogy alkalmazkodnak a változásokhoz – előrejelzésükkel és azonosításukkal mozgatóerőikké kell válniuk. Ehhez azonban a mostaninál nagyobb empátia, érzelmi intelligencia, a munkavállalók reakcióinak jobb megértése, átérzése szükséges.
A meglepetés-forgatókönyvek közül a cyberterrorizmus és a „robotok által irányított világ” a legizgalmasabbak.
Az első esetben terroristák támadják meg a világhálót és a különböző rendszereket. Hatástalanok a tűzfalak és más biztonsági megoldások. A vírusok a vállalatok adatbázisainak nagy részét megsemmisítik. Mi a teendő ilyenkor, hogyan előzhető meg a digitális Armageddon? Mert sajnos erre az eshetőségre is alaposan fel kell készülnünk.
A másik forgatókönyvben komoly – mennyire komoly? – mesterséges intelligenciával rendelkező, nem feltétlenül humanoid robotok vállalatvezetői pozíciókba kerülnek. A kiváltó ok, hogy a pénzügyi szektorban ma is használt szoftveres döntéshozás széleskörű elterjedésével még jobban felértékelődik a számítógépes rendszerek jelentősége.
Agent Portál 2008.03.24.
