A dolgozók többsége naponta 12 percet tölt magáncélú internetezéssel, tizedük viszont napi egy órát is elszörfözget. A nagyobb vállalatok ezt igyekeznek megakadályozni.
A háromszáz dolgozónál többet foglalkoztató magyar vállalatok fele semmilyen módon nem szabályozza a munkahelyi internethasználatot – derült ki a BellResearch felméréséből. Az ennél kisebb méretű cégek esetében pedig már kétharmadra becsülhető azoknak az aránya, ahol a vezetők egyáltalán nem törődnek azzal, hogy az alkalmazottak mikor, miért és mennyi időt töltenek el a világhálón. Magyarországon általában csak a fejlettebb informatikai kultúrával rendelkező nagyvállalatok vagy multinacionális cégek szabályozzák az internethasználatot írásos dokumentumban megfogalmazott elvek alapján.
A magyarországival egy időben készült felmérés szerint Amerikában a munkavállalók kevesebb mint fele fér hozzá a világhálóhoz, és az alkalmazottak 37 százaléka legalább havi rendszerességgel használja számítógépét interneztezésre – derül ki az eMarketer év eleji kutatásából. Nagy különbség a magyar helyzethez képest, hogy tíz amerikaiból kilenc a munkából hazatérve, otthon is folytatja a nezetést. Ezzel szemben nálunk az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok gazdasági vezetői közül tízből csak kettő fér hozzá a világhálóhoz otthonában is.
Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon a cégek döntő többsége még engedékeny a magáncélú szörfözéssel kapcsolatban. Gond csak akkor lehet, ha a munkatársak teljesítményének visszaesése egyértelművé válik, és annak az internetezés az oka. Sok hr-vezető azon a véleményen van: a cégnek elnézőbbnek kell lennie, ha fenn akarja tartani az alkalmazottak motivációját, és hagynia kell, hogy a dolgozók munkahelyükön a gépük előtt ülve intézhessék banki átutalásaikat, átnézzék a hétvégi moziműsort vagy ebédet rendeljenek.
Eközben egyre több cég használ olyan intelligens szoftvert, amely figyeli az alkalmazottak internethasználatát, elektronikus levélforgalmát. Amikor például az elküldött levél címzettje nem szerepel az üzleti partnerek listáján, vagy éppen a konkurenciához tartozik, illetve a felkeresett weboldal semmiképp sem köthető a munkához, a szoftver tárolja az adatokat, amelyeket később számon lehet kérni a munkatárson. Amerikában már az sem meglepő, hogy rögzítik azt az időt, amit a beosztottak a neten töltöttek, majd a kiesést levonják órabérükből. Tízből négy amerikai munkavállaló azonban nem tudja, hogy figyelik, holott ezt közölni kellett volna vele.
Magyarországon általában csak az elküldhető és fogadható elektronikus levelek méretét korlátozzák a cégek – de mindössze csak harmaduk. Kevesebb mint minden ötödik nagyvállalat tilt le bizonyos webcímeket, illetve alkalmazásokat. Mindössze minden tizedik nagyvállalatnál fordul elő, hogy korlátozzák a magánlevelezést, a weboldalak elérését, behatárolják a használat időpontját és időtartamát, és korlátozzák az e-mailben küldött fájlok típusát.
Index 2003.07.08.
