Milliárdokba kerül a stressz (2003)

A tartós munkahelyi stressz súlyos depresszióhoz, szívinfarktushoz is vezethet. Az Európai Unióban több tízmilliárd euróra tehetőek a stressz által okozott költségek. Magyarországon arányosan feltehetően még nagyobbak e kiadások, mégsem foglalkoznak vele a munkaadók.

Az év elején a számviteli év lezárása miatt a legnagyobb könyvvizsgáló cégek (Big 4) munkatársai heti 60-65 órát dolgoznak, nincs megállás, állandó stressznek vannak kitéve – de nem csak ők. Magyarországon a munkahelyi stressz miatt szenvedők pontos számáról nincs adat, egy nemzetközi felmérés szerint azonban az Európai Unió munkavállalóinak 28 százaléka jelentős mértékű munkahelyi feszültséget él át. Feltételezhető, hogy hazánkban ez az arány még magasabb, hiszen a munka- és életkörülmények a legtöbbször rosszabbak az uniós átlagnál – tájékoztatta lapunkat Juhász Ágnes pszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársa. Az International Labour Organisation felmérése bebizonyította, hogy a hátfájás után a stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi probléma, ami miatt az EU-ban évente legalább húszmilliárd euró többletköltség keletkezik.

Az is igaz, hogy manapság a stressz hozzátartozik mindennapjainkhoz, sőt a munkahelyi nyomás gyakorta még pozitív, teljesítménynövelő hatású is lehet. Nem is a kezelhető mennyiségű stressz jár súlyos következményekkel. A stressz akkor jelent problémát, ha nem tudunk megbirkózni vele mennyisége, vagy az eszközeink hiánya miatt – mondta Juhász Ágnes. A stressz nem más, mint a munkára adott negatív érzelmi reakció. Rengeteg kiváltó oka lehet, mint például a túlzott megterhelés, a rossz kommunikáció, a gyakori konfliktusok, a felelősség és a hatáskörök tisztázatlansága, a vezetés stílusa vagy a nem megfelelő munkahelyi körülmények, mint például a zaj. Különösen azok a munkavállalók veszélyeztetettek, akiknek nincs befolyásuk a munkavégzésre, vagy túlságosan monoton a tevékenységük. Közéjük tartoznak a futószalag mellett dolgozók, a szociális munkások, a tanárok és az orvosok. Gyakran a munkavállalók tudatos hozzáállása is segíthetne, vagyis ha ők is felismernék, hogy stressztől szenvednek, és megpróbálnának fellépni ellene. A legjobb megoldás, ha megszüntetjük a kiváltó okot. Mindannyian rendelkezünk olyan készségekkel, viselkedésformákkal, melyek segítségével fel tudjuk venni a harcot a stresszel, annak megbetegítő hatásával szemben. Probléma akkor van, ha nem tudjuk alkalmazni ezeket a stratégiákat akár azért, mert túl nagy a feszültség, akár azért, mert nincs befolyásunk a körülményeinkre, például arra, hogyan, milyen ütemezéssel, milyen eszközökkel végezzük a munkánkat. A kontroll hiánya a munkahelyi feszültség egyik legfontosabb kiváltója és egyben a depresszió, a súlyos szív-koszorúér betegségek előidézője is lehet – mondta Juhász Ágnes. Az EU-ban végzett felmérés szerint a betegállományban eltöltött napok számának 50-60 százaléka a stresszre vezethető vissza. A Confederation of British Industry kimutatta, hogy 1999-ben 6,7 millió munkanapnyi hiányzásért a stressz, illetve a stresszre visszavezethető betegségek voltak felelősek, ami 7 milliárd fontjába került a brit iparnak. A hiányzások csökkentése a munkáltatók érdeke, Magyarországon azonban mégsem jellemző, hogy a munkaadók foglalkoznának vele. Sok cégnél ugyan rendszeresen mérik a dolgozók elégedettségét, amely akár alapja is lehetne egy tudatos stresszkezelő programnak, de a felméréseket ritkán követik konkrét intézkedések – mondta Juhász Ágnes. Ha mégis történik beavatkozás, a szervezetek legtöbbször a tűzoltó megoldásokhoz folyamodnak, vagyis olyan stresszkezelő programokat indítanak (például lehetővé teszik, hogy a dolgozók a munkahelyükön rendszeres testedzésen vegyenek részt), amelyeknek az a célja, hogy a munkavállalók jobban tűrjék a stresszt. Sokkal hatékonyabb lenne azonban, ha megkeresnék a stressz okát, és azt szüntetnék meg. Ugyanakkor ez a megoldás időigényesebb, költségesebb, s azt is megkívánja, hogy a vállalatvezetés felismerje és elismerje, hogy ő is felelős az alkalmazottai egészségi állapotáért.

A beavatkozásokat egy felmérés előzi meg, melynek célja feltárni, hogy mi állhat a jelentős mértékű munkahelyi stressz és a – részben ennek nyomán fellépő – megbetegedések mögött. Ha egy szervezetben vagy egy szervezeti egységben kimagaslóan nagy vagy hirtelen megugrik a betegállományban töltött napok száma, az azt jelzi, hogy szükség lenne egy ilyen felmérésre, az alkalmazottak egészségének fejlesztésére – mondta Juhász Ágnes. A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai jelenleg részt vesznek egy, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Program (NKFP) által támogatott, a segítő kapcsolati modellekkel foglalkozó kutatásban. E kutatás keretein belül foglalkoznak a munkahelyi egészségfejlesztéssel is. A többéves program célja, hogy kidolgozzanak egy egészségfejlesztő tervet, amelyet bevezetnek egy cégnél, így annak hatásait rövid távon nyomon tudják követni. A program sikeressége esetén modellként szolgálhatna más, a dolgozói jó egészsége iránt elkötelezett, azért tenni kívánó vállalatok számára.

A stressz tudatos kezelésének az elfoglaltságról, az időhiányról kialakult általános társadalmi vélemény sem kedvez. A határidőnapló és a palm top státusszimbólummá vált, a „sajnos nincs időm” válasz pedig rendkívül divatossá. Ez a hozzáállás nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a stressz ilyen méreteket ölt. A kilencvenes években végzett kutatás szerint a német menedzserek gyakran éltek az idő hiányára hivatkozó kifejezésekkel, előszeretettel készítették el előre a heti időbeosztásukat, mert így azt érezték, értelmes és megfogható munkát végeznek. Ez a felfogás valószínűleg nem csak a kilencvenes évekbeli német vezetőkre igaz. Különösen veszélyes, hogy sok munkavállaló státusvesztésként éli meg, ha valaki nem túlterhelt, és nem aggódik folyamatosan a munkájáért.

E-trombózist okozhat az ülőmunka

Új-zélandi kutatók szerint a számítógép előtti hosszas kuporgás veszélyes vérrögök keletkezéséhez vezethet – írja az Index.hu. A kórkép a turistaosztály-szindrómához hasonlít. A hosszú repülőutak alatt az alsó végtagok vénáiban vérrögök keletkezhetnek. Ha a vérrög elszabadul az érfalról, a vérkeringés közvetlenül a tüdőbe szállítja. Az ott megakadó vérrög a vérkeringést életveszélyes mértékben blokkolja, kialakul a tüdőembólia.

Az e-trombózis első esetét Ausztráliából jelentették. A The Australian című napilap beszámolója szerint egy 32 éves férfi csaknem belehalt a számítógép előtt eltöltött 18 órás munkanap alatt keletkezett vérrögbe. Az új-zélandi Medical Research Institute kutatója, Richard Beasley szerint ez az első dokumentált eset, ahol egyértelműen összefügg a PC előtti mozgáshiányos munka és a tüdőembólia. A kutató ezért azt javasolta, hogy a betegséget nevezzék e-trombózisnak. Szerinte a képernyők előtt szokatlanul hosszú időt eltöltő embereknek rendszeresen fel kell állniuk, és még munka közben is meghatározott gyakorlatokat végezve mozgatniuk kell a lábukat.

———————————————————————————————————————————————————————————-

Több mint 40 millióan szenvednek a munkahelyi stressztől az Európai Unióban. Emiatt évente 20 milliárd eurónyi munka vész kárba egy legfrissebb jelentés szerint. Az okok között van az egyhangúság, a feszített határidők, sőt, a munkahelyi zaklatások is.
A munkahelyi stressztől az Európai Unió országaiban több mint 40 millió ember szenved, és az emiatt kieső munka értéke évente eléri a 20 milliárd eurós nagyságrendet – véli egy a kérdéssel foglalkozó szakbizottság, amely az Európai Unió számára készített erről jelentést.

A bizottság szerint az EU-ban a munkából kieső idő több mint feléért a stressz okozta emberi-egészségügyi problémák a felelősek. A stresszért viszont főleg a munka feletti ellenőrzés lehetőségének hiánya, a monotónia, a feszített határidők, a folyamatosan nagy sebességgel és intenzitással végzett munka, a munka rossz feltételei és nem utolsó sorban a munkahelyi zaklatások – sorolja az AP hírügynökség.

Mint a bizottság hétfőn kiadott anyagából kitűnik, az uniós dolgozóknak körülbelül 28 százaléka szembesül a problémával, aminek számtalan mellékhatása van: például az is, hogy a dolgozó nem tud olyan produktív munkát végezni, gátolja az újszerű munkamegoldások kiötlésében. Ha ezeket is ki lehetne fejezni költségekkel, akkor a stressz okozta gazdasági veszteség jóval nagyobb lenne, mint amit tisztán a baj miatti betegápolási szabadság költségvesztesége jelent.

 

M. Zs. 2003.02.04.