Ha a “Draskovits-csomag” bárhol, bármiben érinti az informatikát, joggal zúdul fel a világ: nemcsak a holnapot, hanem lassan már a mát éljük fel, ha nem költünk az informatikára… Az informatikán nem lehet, nem szabad spórolni!!!
De miután ezt – így, három felkiáltójellel – leszögeztük, nem kellene azért mégiscsak egy picinyke helyet hagyni a kérdőjelnek? Okosan költjük el azt, amit informatikára az adózók pénzéből elköltünk?
Mostani lapszámunkban található egy cikk az önkormányzatok honlapjairól, az önkormányzati informatikáról, és ez talán jó apropó a gondolatkísérletre.
Mibe kerül nekünk, hogy az állam lassan fél évtizede különféle erőfeszítéseket tesz arra, hogy legyen végre önkormányzati portál, s legyen rajta tartalom, szolgáltatás?
Nos, például a két legutóbbi pályázat, amelyet az önkormányzati informatikai fejlesztések támogatására írtak ki, 1,2 milliárd forintról szól. De ha kicsit visszalapozunk, sorjáznak a számok: 1270 millió, 2 milliárd, 500 millió, 220 millió, 600 millió… És mindeközben még nem beszéltünk az e-Kormányzat és a Magyarorszag.hu portálról, az Europaterv.hu-ról meg a többi e-demokrácia, e-government szolgáltató portálról, valamint az ezekre szánt száz- és ezermilliókról.
De ne adjuk össze, inkább spóroljunk a számolással a gondolatkísérletre!
Mi lenne, ha az IHM felvenne (közalkalmazottnak) 10 ügyes programozót, mindegyiknek kialakítana egy számítógépes munkahelyet, venne egy-két fejlesztést segítő szoftvert, és azt mondaná: kérek szépen egy nagy teljesítményű, adatbázis alapú, szabványos publikációs (tartalommenedzselő) szoftvert azon minták alapján, amelyeket svéd, ausztrál, kanadai és malajziai honlapokról le lehet lesni. Egy ilyen 3-5 mérnökéves portálmotor tíz emberrel maximum fél év alatt kész, amikor is az IHM azt mondhatná a tízből öt embernek: egymást váltva, állandó ügyeleti rendszerben ti fogjátok ellátni az üzemeltetést és az apróbb hibák javítását, a másik ötnek pedig azt: ti fogtok folyamatosan új modulokat, új űrlapkitöltő szoftvereket, új szolgáltatásokat fejleszteni a rendszerhez. A kész alkalmazáshoz – ha azt úgy háromezer önkormányzatnak nyújtja ASP-ként az IHM – tisztes géppark, nagy sávszélesség kell, amit a legegyszerűbb bérelni egy szerverhoteltől havi egy-másfél millióért. Ezután a BM meghirdetné az önkormányzatoknak, hogy nem pénzt kapnak saját portál fejlesztésére, hanem szolgáltatást, ASP-t. Vagyis az IHM nem pályázattal és készpénzzel, hanem kész alkalmazással segítené az önkormányzatokat. A minisztérium alkalmazásszolgáltatóvá (application service provider) válna, adna mind a háromezer önkormányzatnak megfelelő hozzáférést, megfelelő subdomaint, és lehetőséget biztosítana arra, hogy a fentebb leírt infrastruktúrán bármelyikük létrehozza és működtesse saját portálját. Mindehhez nem kell az önkormányzatoknak saját szerver, saját szoftver, elegendő egy internet-hozzáféréssel rendelkező PC, és egy böngésző segítségével feltölthetik saját alsite-jukat saját tartalommal. Természetesen beépíthetők olyan lehetőségek, hogy aki akar, kreálhasson saját designt, tehessen a rendszerhez saját modult, gazdagíthassa szolgáltatási palettáját egyénileg, de ezt saját úri kedvéből (és forrásaiból) tehetné. A központi támogatás ebben a vízióban maga az ASP-ként nyújtott szolgáltatás, amiért a helyieknek nem kell fizetniük, és amellyel könnyedén lehet helyi híreket közölni, helyi rendezvénynaptárt összeállítani, a polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati teendőinek tekintélyes részét az interneten keresztül lebonyolítani… Balmazújvárosban ugyanúgy, mint Zalalövőn…
Összegezve: megvalósulhatna mindaz, ami most, sok milliárd elköltése után még nem, vagy alig…
Ráadásul az alapjaiban egységes (sőt: azonos) szerkezet révén könnyen beépíthetők a rendszerbe azok a gyűjtőportálok, amelyek kiemelik a nem csupán lokális érdeklődésre számot tartó információkat, és automatikusan előállhat mondjuk Fejér megye vagy Magyarország eseménynaptárja. A helyi energiák felszabadulnának olyan többletérték előállításra, amely vagy helytörténettel, vagy egy kis történelemmel, esetleg a hely jellemző iparának részletes bemutatásával egyedivé és látogatottá tenné a honlapot…
És a költségek? Na, most tessék számolni! Ha mindent felfelé kerekítünk, akkor évi százmillió!
Tudom, a fenti gondolatok kissé vakmerőek, mint a viccbéli nyuszikáé, aki a “Mit csinálsz?” kérdésre fel sem nézve feleli: “Hegyezem a körmöm, hogy majd ha erre jön az oroszlán, széttépjem”…
Az informatikus oroszlánok nyilván morognak majd rám, hiszen így milliárdokkal csökken az állami megrendelés, az önkormányzati oroszlánok meg leharapják a fejem, hiszen jobb cashben a központi pénz, mint természetben…
Én meg… Mit is teszek én? Az oroszlánoknak mindenesetre már kész a válasz. Ha jönnek, és megkérdik, hogy mit művelek, nagy bátran a szemükbe mondom: “Én itten csak csendben hegyezem a körmöm, és közben hülyeségeket beszélek”…
