Ön szerint mi a vállalkozások célja? Kérem, válasszon az alábbi lehetőségek közül?
A.) Biztosítson megélhetést az alkalmazottaknak és a beszállítóknak.
B.) Járuljon hozzá a szakma fejlodéséhez.
C.) Adót fizetve gazdagítsa a társadalmat.
D.) Termeljen profitot.
E.) Egyik sem.
Szabad a gazda? A helyes válasz az “E”. Mindjárt meg is magyarázom, hogy miért, de előbb hadd mondjak el egy történetet.
A Tapasztalat Egyeteme
Kovács Boldizsár egy “alkimista” bognár. Hordókészítő nagymester, akinek kezei között a fa arannyá válik. Íme az életútja!
Szegény szülők gyermekeként szakmunkástanulónak áll, az elso évet kitűnővel végzi, de otthagyja a “színvonaltalan” iskolát, és a “Tapasztalat Egyetemére” iratkozik be. (Elszegődik inasnak a Hordókészítő Állami Vállalathoz ahol mestervizsgát szerez, majd önálló kisiparba kezd.)
Kovács úr álma az ország legnagyobb hordókészítő cégének felépítése. Felesége és gyermekei, vállvetve támogatják, a családi cég (Hasashordó Bt., Kft. majd Rt.) felfuttatásában.
A Hasashordó évről évre 40-60%-kal növeli árbevételét. Kovács úr az űrsikló sebességű növekedést a nyereség visszaforgatásából és bankhitelekből finanszírozza. A család a pénzügyi sikerek ellenére szerényen él: a nyarak munkával telnek, a “kocka Ladát” nem Mercedesre hanem Volkswagen Passatra cserélik és úszómedencés villa helyett csak “ráépítéssel” bővül a család ház.
De a folyamatos invesztíciók nincsenek hiába. A Hasashordó 3 milliárd Ft éves forgalommal piacvezetővé válik Magyarországon. Kovács úr ekkor egy családi telek értékesítésből kivásárolja egy csődbe ment “kelet-német” hordócég csúcstechnológiáját. Ezzel a húzással a Hasashordó az Elbától keletre a hordókészítés technológiai éllovasa lesz. Az árbevétel újabb duplázáshoz már csak egy kis munka és forgótoke kell.
És ekkor hirtelen megtörik a lendület
Kovács úr hatvanhoz közeledve belefárad a mókuskerékbe. Pihenésre vágyik. Jönnek az unokák és Kovácsné is inkább nagymamaként “robotolna” tovább. Orvos és jogász fiaik pedig szellemi munkára és nyugodt polgári létre vágynak. De ki viszi tovább a családi céget? A családi cégvezetés alatt “menedzsmentűr” tátong. Az új gépekbe “bele kell nőni”. Hősünk már egy ekkora céget nem tud – és nem is akar tovább vezetni.
A Hasashordót menedzsment nélkül legfeljebb a múltbeli nyereség alapján lehet eladni. Ennél azonban (a beruházások, kiaknázatlan potenciál miatt) Kovácséknak is “többe van”.
Akkor mégis, hogyan realizálható a cégben szunnyadó érték? “Az ingatlanok és a gépek eladásával?”-teszi fel a Kovács család a kérdést. ” Hisz ebbol legfeljebb a hiteleket és szállítókat lehet kifizetni” – konstatálják. “És mi biztosítja majd a biztonságos öregkort és a gyerekek indulását?” – töprengenek.
Egy cég célja, hogy pénzt termeljen – nekünk!
“Mi a vállalkozás igazi célja?” Nem munkahelyek teremtése, nem a szakma fejlesztése, nem a világ megváltása (az adóhivatal segítségével); sot még csak nem is a profittermelés!
A vállalkozás célja, hogy finanszírozza tulajdonosainak életformáját és pénzügyi szükségleteit, majd – legkésőbb az eladáskor – biztosítsa pénzügyi függetlenségünket.
De ha nem vigyázunk vállalkozásunk “pénzügyi piócává” válik. Stresszes túlórákkal leszívja energiáinkat.”Kényszerberuházásokkal” forgatja ki zsebeinket és ha személyes biztosítékokkal támogatjuk (jelzálog a családi házon) még földönfutóvá is tehet.
Ön melyik utat választja? Továbbra is keményen dolgozik Cégéért, vagy Cége dolgozzon keményebben önért?
Előfordult már, hogy miután minden számlát kifizetett, nem maradt pénz a kasszában – sőt ön kényszerült hitelt nyújtani a cégének?
Ha igen, akkor próbálja megfordítani a sorrendet. Fizessen saját magának először! Szabaduljon meg a “pénzügyi piócáktól” vagy sorolja oket hátra véradáskor!
És ha a hó végén nem marad pénz a kasszában – akkor baj van a vállalkozással. Túl kevés ügyfelet szerez vagy tart meg, túl olcsón adja termékeit, vagy túl sokat költ.
A válasz: dolgozzon a cég – ne csak ön – keményebben és okosabban, és éljen a cég – ne csak ön – takarékosabban.
Ismétlem: a vállalkozás célja, hogy lehetővé tegye, hogy ön úgy élje életét, ahogy szeretné. Hogy megteremtse az ön életformájához szükséges pénzt. Hogy kimenekítse a vállalkozás “kockázati zónájából” a megélhetéshez és a jövő független biztonságához szükséges vagyont.
Tenyészbika, fejőstehén vagy bifsztek?
És ha cégünket már nyereséggel nem növelhetjük tovább? Akkor “tenyészbikánkat” adjuk el vagy tegyük “fejőstehénné”!
Ha pedig tehenünk már nem tejel – és vevőt sem találunk rá -, akkor vágjuk le, és süssük meg bifszteknek. Vagyis: értékesítsük darabokban: piacait, gépeit és ingatlanait.
Hiszen ha már úgyis lakoma a vége, akkor jobb késsel és villával kezünkben várni a finom falatokat, mint sült almával a szánkban végezni az asztal közepén.
A szerző a Magánbankár Kft. fő tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Elérhető a következő címeken:preda.istvan@maganbankar.hu, http://www.maganbankar.hu/
Mennyi?
2005. június 30-án a regisztrált hazai gazdasági szervezetek száma 1 millió 290 ezer volt, 16 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A bejegyzett vállalkozások száma 13 ezerrel, a nonprofit szervezetek száma 2 ezerrel emelkedett. (A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma nem változott.)
A regisztrált vállalkozások számának alakulása mögött ellentétes folyamatok húzódnak. A nyilvántartott társas vállalkozások száma az elmúlt 12 hónapban 18 ezerrel emelkedett, miközben az egyéni vállalkozások száma 4 ezerrel csökkent.
2005. június 30-án 490 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült, egy év alatt 14 és fél ezerrel: számuk június végén meghaladta a 217 ezret.
A legnépszerűbb gazdálkodási forma továbbra is a betéti társaság, számuk az elmúlt 12 hónapban azonban csak 3 ezerrel növekedett: június 30-án 220 ezer volt belőlük. Ez a két gazdálkodási forma adja az összes társas vállalkozás 89%-át.
2005 második negyedévének végén a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma közel 711 ezer volt, ami több mint 4 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az elmúlt negyedévekben az új regisztrációk számánál rendszeresen több egyéni vállalkozást szüntettek meg.
A regisztrált egyéni vállalkozók 67%-ának volt vállalkozói igazolványa, míg a többi csak adószámmal rendelkezett.
Hol?
A regisztrált vállalkozások területi eloszlása az elmúlt év folyamán nem változott sem a társas, sem az egyéni vállalkozások tekintetében. 2005 második negyedévének végén a vállalkozások 40,3%-át a közép-magyarországi, 11%-át a dél-alföldi, 10,9%-át az észak-alföldi régióban tartották nyilván, míg a többi régióban egyenként 8,5-10,2%-ot.
A társas vállalkozások aránya a közép-magyarországi régióban kiemelkedő volt, 52,3%, míg a többi régió részesedése 7,0-9,2%-ot tett ki. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb: Közép-Magyarország 31,9%-os részesedését a többi régió 9,4-12,7%-kal követi.
