Információs technológiai fejlettségi szintjét tekintve Magyarország csak a középmezőnyben helyezkedik el az EU-hoz nemrégiben csatlakozott közép-kelet-európai országok között. A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég által kidolgozott technológiai index tanúsága szerint a magyar fejlettség messze elmarad az élen járó Észtország, Szlovénia és Csehország színvonalától. Mindez azért is probléma, mert a kutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki a gazdasági-társadalmi fejlődés üteme és az információs technológiára fordított beruházások nagyságrendje között.
A Roland Berger a témában szakértő Piepenbrock & Schuster konzultánsaival közösen dolgozta ki a közép-kelet európai technológiai indexnek (CEE Technology Index) elnevezett mutatószámot. Az elemzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a közép-kelet-európai országok eltérő fejlődési ütemét milyen mértében befolyásolja az információs technológia szintje, illetve az erre a területre fordított erőforrások nagysága.
Mindennek kiszámításakor számos tényezőt vettek figyelembe. Technológiai oldalról többek közt a vezetékes, illetve mobiltelefonok elterjedtségét, az internethasználat arányát, ezen belül a széles sávú kapcsolatok nagyságrendjét éppúgy, mint például az e-kormányzat meglétét vagy a digitális televíziózás lehetőségének elterjedtségét. Ezeket a mutatókat vetették össze a gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét kifejező „hagyományos” mérőszámokkal, mint például az egy főre jutó hazai termék, a munkanélküliség vagy a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek aránya.
Az 1,0-től 6,0-ig terjedő skálán Magyarország végül a 3,7-es értéket kapta, ami majdnem pontosan megegyezik az Európai Unióba már felvett nyolc közép-kelet-európai ország átlagával (3,68), viszont messze elmarad a legjobbaktól. Az észt index 4,94, a szlovén 4,49, a cseh mutató pedig 4,19 volt. Összehasonlításképpen: az EU fejlett részét jelképező német index 4,71, Ausztriáé pedig 5,12. Feltűnő, hogy a legnagyobb újdonsült EU-állam, Lengyelország jelentősen lemaradt a többektől, indexe mindössze 2,57.
A gazdaságot is fejleszti
„A puszta rangsornál azonban jóval izgalmasabb következtetéseket vontunk le az információs technológia fejlettségi szintje és az általános gazdasági és társadalmi dinamizmus összevetésekor” – hangsúlyozta Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy az információs technológiai beruházások meghatározó szerepet játszanak a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésében. „Az internettechnológiára vagy a széles sávú adatátviteli lehetőségek növelésére költött pénz szinte azonnal megjelenik a nemzetgazdaság fejlődésében. Egyértelmű korrelációt találtunk az információs technológiai infrastruktúrára fordított összegek és a gazdasági növekedés között. A kormányok így aktívan befolyásolhatják a gazdaság fejlődését” – mondta Schannen.
Hasonlóan pozitívan befolyásolja az információs technológia fejlettsége a szociális értelemben vett jólétet: például kölcsönhatás mutatkozik a kutatás-fejlesztésre és az információtechnológiára fordított kiadások között. A számokból az is nyilvánvaló, hogy minél többet költenek egy országban infokommunikációra, annál kedvezőbbek a szociális és tudományos színvonalat jelképező értékek is. Ez jól mérhető például a diplomát szerzettek arányán, a munkanélküliségi mutatókon vagy a K+F kiadások bruttó nemzeti termékhez viszonyított arányán keresztül.
A Roland Berger tanulmánya ugyanakkor nem mutatott ki egyértelmű kapcsolatot a távközlési piac liberalizáltsága és a technológiai színvonal között. Úgy tűnik, hogy a mélyebb vagy szélesebb verseny nem feltétlenül mozdítja elő az infrastruktúra színvonalának emelkedését. „A vállalati szektor vagy a lakosság is a számára fontosnak, előnyösnek tűnő távközlési területeken ruház be, s döntésében nem játszik szerepet az, hogy az adott területen csupán egy, néhány vagy nagy számú szereplő van a piacon” – magyarázta a Roland Berger magyarországi vezetője.
