Az internetfüggő embert onnan lehet megismerni, hogy a legjobb barátjával még sohasem találkozott. Ez tréfás állításnak tűnik, de sokakra fennáll.
Már a korai internetkutatások megállapították, hogy az internetfüggőség sok hasonlóságot mutat a káros játékszenvedéllyel, a kényszeres vásárlással, a nikotin- és az alkoholfüggőséggel. A netfüggőség klasszikus megnyilvánulásai a társadalmi izoláció, a mindennapi élet rendjének felborulása, a sürgős internetezési vágy, valamint az elvonási tünetek. Ez is egyfajta magatartási zavar, amely akadályozza a munkát, tanulást, és az emberi kapcsolatok megromlását okozhatja, ha a beteg nem tud lemondani szenvedélyéről.
Az internetfüggő emberek legtöbbjének tönkremennek kapcsolatai, gyakori a házasságok felbomlása, a munkahely elvesztése. A páciensek jellegzetes tüneteket produkálnak; elszigetelődnek, depresszióra hajlamosabbak, családi problémáik lesznek, nem törődnek szeretteikkel, romlanak tanulmányi eredményeik, illetve munkahelyi teljesítményük, így gyakran vesztik el szenvedélyük miatt állásukat.
A betegség nem csupán függőséggel, hanem viselkedési- és személyiségzavarokkal is járhat.
Az internetezést is felvették a szenvedélybetegségek közé.
Az internet felhasználói a világhálón egy olyan világban bolyonganak, amelynek szabályai eltérőek a mindennapok szabályrendszereitől. Amerikában már régóta van internetfüggőségre specializálódott pszichológus. Itt az internetfüggőség már jegyzett szenvedélybetegség csakúgy, mint a játékszenvedély. Egy New York-i pszichiáter elnevezte az új “betegséget” Internet Addiction Disorder-nek (internet függőségi rendellenesség).
Már Magyarországon is van rá példa, hogy pszichiátriai kezelésre szorulnak azok, akik nem tudják abbahagyni az internetezést. Habár az új kórnak még nemzetközi betegségkódja sincs, a társadalombiztosítás felé szorongásként, játékszenvedélyként kódolják a kezeléseket.
Internetfüggő vagy?
Internetfüggő vagy? – kérdezte az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) nemrégiben készült felmérésében a hazai hálópolgárokat. A kérdések elsősorban arra irányultak, hogy mennyire fegyelmezett felhasználóként alkalmazza az adott személy az internet nyújtotta lehetőségeket, és milyen mértékben “nem tud ellenállni” annak. A válaszadóknak olyasfajta kérdéseke kellett felelniük, mint:
- Milyen gyakran fordul elő, hogy a számítógéptől távol, egyéb elfoglaltságai közben az internetezésről álmodozik?
- Előfordul-e már vele, hogy hangosan beszél a számítógépéhez, szidalmazza vagy tettleg is bántalmazza, ha valami nem sikerül?
- Milyen gyakran érzi úgy, hogy élete unalmas, üres és örömtelen lenne internet nélkül?
- Milyen gyakran létesít intim virtuális kapcsolatot a világhálón?
A Magyar Hírlap közlése alapján a magyarországi netezők 6-6,5 százaléka tekinthető kóros internethasználónak – az ITTK 5400 fős mintán végzett felmérése szerint. A kóros internethasználók általában évekig nem is gyanítják, hogy betegek. A szenvedélybetegség általában a fiatal felnőtteket, a 25-35 éveseket érinti, és a betegek 75 százaléka férfi.
A netfüggőség három fő jellemzője
Az internetfüggőkre vonatkozó, az ITTK által korábban végzett diagnózisban a szakemberek a következő három fő jellemzőt sorolták fel:
- A megkérdezettek jelentős részénél az internetes kapcsolatok túltengése figyelhető meg a valós kapcsolatok rovására.
- A netezés más tevékenységek – tévézés, zenehallgatás, olvasás – háttérbe szorulását okozza.
- Továbbá az internethasználat jelentős része az éjszakai órákra tehető. Ezzel kapcsolatban vezette be a nemzetközi szakirodalom a cyberözvegyek kifejezést, ugyanis a világháló éjszakai használata miatt gyakran háttérbe szorul a párok szexuális élete.
Egy korábbi hazai kutatás megrajzolta a tipikusan kóros internethasználó “robotképét” is. Az illető férfi, húsz év alatti, az internet nem feltétlenül szükséges sem a munkájához, sem a tanulásához. Ennek ellenére napi hat óránál többet lóg a neten, amikor is főképp multimédiás csevegésekben és online játékokban vesz részt. Sokan közülük még csak általános iskolások.
Tengerentúli tapasztalatok
Az amerikai tapasztalatok szerint a rendszeres internethasználók körében 8-11 százalék az internetfüggőségben szenvedők aránya, akik általában más pszichopatológiai tünetekkel jelentkeznek az orvosnál, és csak a vizsgálat során derül fény a valóságos okokra. A felmérések alapján a notórius netezők nagy része az átlagnál többet keres, többségében fiatal fővárosi férfi magas iskolai végzettséggel. A nők világviszonylatban hamarosan behozzák az internetfüggő férfiakat, mivel a számok azt mutatják: a férfiak 52%-a és a nők 48%- a netezik rendszeresen.
Internetfüggő alkalmazottak
Egy tengerentúli internetes szoftvergyártó-cég, a Websense kutatói arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy az amerikai alkalmazottak 25%-a kisebb-nagyobb mértékben munkahelyi internethasználat-függő. A humánerőforrás-menedzserek 89%-a nem tud ilyen függőségben szenvedő alkalmazottról.
Netmániás egyetemisták
Szintén Amerikában, a St. John’s Egyetemen Richard J. DioGuardi vezetésével lebonyolított felmérés alapján készült beszámoló szerint minden tizedik egyetemi hallgató internetfüggőnek vallja magát. A megkérdezett 134 elsős és másodikos egyetemista 15 százaléka esetében voltak tetten érhetőek a függőség klasszikus megnyilvánulásai. Az internetfüggő egyetemisták ráadásul valószínűsíthetően szociális megnyilvánulási lehetőségként veszik számba és használják az internetet, illetve feltétlenül szükségesnek vélik jólétük biztosításához. A kutatás eredményeit az Amerikai Pszichológiai Társaság szokásos évi gyűlésén hozták nyilvánosságra San Franciscóban.
Mennyi a normális internethasználat?
Ma még nincsen megegyezés a szakemberek között abban, hogy vajon mennyi a normális internethasználat. Az amerikai kutatók véleménye szerint a heti 8-20 óra a természetes intervallum, ha más tünetekkel nem párosul. Ugyancsak vita tárgyát képezi, hogy a világháló gyakori használata izolációhoz, hús-vér emberi kapcsolatok megszakadásához vezet, vagy épp ellenkezőleg, az ismeretségek kitágulásához, az országhatárokat semmibe vevő barátságokhoz. Az elemzés ehhez kapcsolódóan idéz vizsgálatot, amely során 93 családot láttak el internetes számítógéppel. Két év után a családon belüli kommunikáció csökkenését, a magányosság és a depresszív tünetek gyakoribbá válását állapították meg.
A chat klubokban internetfüggőség is keletkezhet.
A Websense tanulmánya szerint a szörfölők 67%-a a híreket vadássza az interneten, 37%-a vásárol, 2%-a a pornó oldalakat látogatja, és 2%-a szerencsejáték kedvelő. A szenvedélyes netfüggők főleg chatelnek, az online játékoldalakat és a szexoldalakat látogatják. Egyre többen vannak, akik sokkal inkább vannak jelen a virtuális térben, mint a valódi események terében. Az internetes lét ugyanis soha nem látott teret nyit a másik emberről alkotott illúziók előtt.
Az ITTK elemzése érdekes összefüggéseket írt le: elsőként azt, hogy a cybertérnek nevezett közegben azoknak is szociális kompetencia érzése lehet, akik a valós világban szoronganak. Ennek oka, hogy az interneten a minimális az új kapcsolatok létrehozásának kockázata, illetve az érzelmek kifejezésének eszközei kevésbé bonyolultak. Ezek vonzó, ám némileg kockázatos jellemzők.
Sokszor a magányos, kapcsolatteremtési nehézségekkel küzdő emberek olcsó pszichoterápiának használják a chat fórumokat. Gyakran saját személyiségüktől eltérő emberként mutatkoznak be, és egy idealizált személy álarca mögé rejtőznek.. Az új személyiség kitalálása az elfojtott vágyak kielégítésére is alkalmas. Az ilyen fórumok látogatói között főként igen felszínes ismeretség alakul ki, komolyabb, nem virtuális kapcsolat és szerelem csak nagyon kis százalékban szövődik.
A függőség kialakulása és megelőzése
Pszichológusok szerint a felhasználók bensőségesség és időtlenség érzete, illetve a tiltás hiánya járul hozzá a leginkább az internet káros vonzerejének kialakulásához.
A számítógép előtt ülés magányos tevékenység még akkor is, ha ezen keresztül kommunikálunk valakikkel. Nagyon sok esetben valódi függőség alakul ki, a gép elromlása esetén pedig elvonási tünetek jelentkeznek.
Az Egyesült Államokban annyira aggasztó a helyzet, hogy megalakult a COLA (Center of On-Line Addiction), amelynek szakemberei a függőség kialakulásával és megelőzésével foglalkoznak. Vizsgálják, hogy mennyiben kapcsolódnak a webfüggés (Internet Addiction Disorder, IAD) és esetleges előzetes pszichológiai problémák, például depresszióra való hajlam, egyes személyiségjegyek, -típusok, a családi kötődések, kommunikációs képességek. Ugyanezeket a tényezőket vizsgálva próbálják a különböző terápiás módszereket az “új” szenvedélybetegség gyógyítására megfelelővé alakítani. Külön foglalkoznak az internetfüggőség és az ennél specifikusabb cybersex-függés kérdéseivel, valamint a gyerekek és az internet kapcsolatával is.
A COLA munkatársai vizsgálják az interneten kialakult románcok, kapcsolatok (cyberaffair) házasságra gyakorolt hatását is. Az internetfüggő felhasználók sokkal kevesebb időt töltenek valódi társaikkal, partnerükkel. Az élő emberek helyébe a neten szerzett barátok(nők) lépnek. A regisztrált 396 netfüggő páciens 53 százaléka számolt be komoly házassági problémákról, mely szorosan kapcsolódik az internetes kapcsolatokhoz, netbarátokhoz, netbarátnőkhöz, szexoldalak látogatásához. Az internetes kapcsolatok rendkívüli erővel képesek lesöpörni a függő ember valós kapcsolatait, a beteg mintegy elidegenedik környezetétől. A “virtuális hűtlenség” leginkább a web, illetve a weben való szörfölés nagyfokú szabadságának tudható be; a személytelenség, a felelősségmentes kapcsolatok (akármennyié) kialakításának lehetősége rendkívül vonzó.
A “virtuális hűtlenség” jelei korán jelenkeznek. Megváltoznak az alvási szokások, a chatelés főleg éjszakai program. Megnő az egyedüllét igénye, a számítógép kizárólagos használata. Kiugró lesz a telefonszámla. A webfüggő elveszti érdeklődését partnere, a szex iránt. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy a házasságok nem közvetlenül az internetnek köszönhetik a problémákat. Valószínű, hogy ezekben a házasságokban a web megjelenése előtt is már lappangtak párkapcsolati konliktusok, és elsősorban ezeket kell kezelni a terapeutáknak, a számítógép kikapcsolása egyedül nem oldja meg a problémákat.
Vásárlási-, chat- és játékmánia…
A téma kutatói előreláthatóan az internetes szenvedélybetegséget is különböző alcsoportokra osztják majd, így olyan kategóriák alakulhatnak ki, mint például a szexszel kapcsolatos Web-oldalak visszatérő látogatása, a vásárlási és kártyázási kényszer, a tőzsdefüggőség, vagy a megszállott, öncélú szörfözés.
Gyógyítható, kezelhető-e ez a betegség?
A terapeuták szakvéleménye alapján az internetfüggőség néhány válfaja sikeresen kezelhető a közvetlenül egyes, jól körülírható viselkedéscsoportok visszaszorítására irányuló beszélgetési terápia, illetve gyógyító program alkalmazásával. A terapeuta első dolga annak felmérése, hogy a beteg milyen gyakran és milyen sokáig „van” a neten. Az egy-három hónapos terápiákon jegyzőkönyvet készítettnek vele szokásairól, megtanulja kezelni a bejövő impulzusokat, de közben nem kell végleg lemondania szenvedélyéről. Gyógyszert csak akkor kell szednie, ha az internetfüggőség valamilyen más betegséggel – szorongás, depresszió – együtt jelentkezik.
www.ittk.hu
