2003-ban folytatódott a 2002-ben elkezdődött recesszió, a cégek visszafogták informatikai beruházásaikat. A legdinamikusabb piaci szegmens idén is az üzemeltetési szolgáltatásoké volt.
A magyarországi informatikai bevételek 2003-ban is tovább csökkentek. A legnagyobb hazai informatikai felhasználók válaszaiból az derül ki, hogy a hazai cégek különösen a hardvervásárlásokra, illetve a szolgáltatás.
A nagyvállalati szegmensben csökkent a nagy rendszerintegrációs projektek száma, míg a külföldi tulajdonú vállalatoknál nemzetközi költségcsökkentési programokat léptettek életbe itthon is; emiatt nehezebb jóváhagyatni az új beruházásokat, késnek a tenderek, a beruházásokat pedig több részletben valósítják meg. A középvállalati piac eközben folyamatosan fejlődik, de ez egyelőre még nem elég ahhoz, hogy a nagyvállalati piacon elszenvedett veszteségeket kompenzálja.
Elmaradtak az állami beruházások
Az iparágnak az sem használt, hogy korábbi legnagyobb informatikai vásárlóit elvesztette: a távközlés válsága elhúzódott, így az eladósodott telekommunikációs cégek szintén visszafogták beruházásaikat. Az elemzők szerint a vártnál gyengébben teljesített a kormányzati piac is. Az utóbbi időben leginkább a pénzügyi szektor, illetve a gyártó iparágak kínáltak lehetőséget.
A gyenge eredmények és a nem túl biztató kilátások miatt egyre több IT-cég kényszerült racionalizálni tevékenységét. Az elmúlt évben számos nagy informatikai vállalat hajtott végre szerkezetátalakítást, bocsátott el munkatársakat, vagy legalábbis létszámnövekedési stopot jelentett be, illetve átalakította portfólióját. A cégek egyre inkább feladni kényszerülnek eddig hangoztatott nézetüket, hogy mindenkinek teljes körű megoldásokat kell kínálniuk. Egyre inkább az egyes iparágaknak adható speciális megoldásokra koncentrálnak.
speciális megoldásokra koncentrálnak. |
Igény a komplex üzleti megoldásokra
A szolgáltatásokból származó bevételek aránya ugyanakkor az elmúlt három évben folyamatosan növekedett, akárcsak a szoftvereladásoké. Vagyis egyfajta elmozdulás tapasztalható az infrastrukturális jellegű beruházásoktól az üzleti megoldások irányába. Idei számok ugyan természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az IDC szerint a cégek árbevételéből 2002-ben átlagosan 54 százalékos részt képviseltek a szolgáltatások, szemben a 2000-es 48 százalékkal; ezen a területen tehát erőteljes volt az elmozdulás. Ugyanakkor a magyar piacon az integrációs jellegű szolgáltatások összesített értéke még mindig magasabb arányú volt az európai átlagnál.
A jövőben várhatóan még inkább a rendszerek üzemeltetése, hatékony kihasználása kerül előtérbe, mivel az elmúlt években a nagyvállalatok kiépítették az informatikai rendszereket. Az üzemeltetési jellegű szolgáltatások iránti kereslet így várhatóan tovább nő majd, mivel a cégek egyre több üzleti értéket szeretnének kihozni az infrastruktúrájukból. Az outsourcing szolgáltatások az utóbbi két-három évben a legdinamikusabban növekvő piaci szegmens volt, tavaly a magyar piac mintegy 15 százalékát tették ki. Az IDC szerint várhatóan tovább erősödik a verseny, és egyre több kisebb-közepes informatikai cég kezd részt venni ezen a piacon. Az IDC előrejelzése szerint a hazai outsourcing piacon évente átlagosan 19,9 százalékos növekedésre lehet számítani a 2007-ig terjedő időszakban.
Magyarországon még nem mozdul a piac
Az informatikai pénzkeretek csökkenésével a cégek felelős beosztásban lévő emberei sokkal jobban megnézik, hogy mire költenek, így a korábbi időszakhoz képest fontosabb lett, hogy a beruházás minél hamarabb megtérüljön. A gyártók ezért egyre nehezebben tudják alkalmazni az új technológiákat, mivel inkább a meglevő infrastruktúrák minél hatékonyabban kihasználására figyelnek az IT-beruházásoknál. Emiatt az integrációs szolgáltatásoknál az értékesítési ciklus időtartama hosszabbá vált.
|
Mindezzel együtt erősebb lett a verseny a szolgáltatási piacon, és a szolgáltatók között egyre több korábbi hardverszállítót és szoftverfejlesztőt találhatunk, akik a hardvereladások csökkenő nyereségessége miatt egyéb növekedési lehetőség után néznek. A kisebb szereplők, a meghatározó cégek partnerei és viszonteladói is mind több szolgáltatást kínálnak, mivel az infrastruktúra-szállítással egyre kisebb nyereséget lehet elérni, emellett az ügyfelek is egyre több hozzáadott értékeket várnak el a pénzükért.
Amíg tehát az IDC szerint Kelet-Közép-Európában az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal nő az IT-piac, és a jövő évre előrejelzéseikben még magasabb, 13-14 százalékos növekedéssel számolnak, a magyarországi helyzet továbbra sem kecsegtet nagyobb növekedéssel (2002-ben a magyar infokommunikációs piac 6 milliárd eurót tett ki, ezen belül az informatikai piac értéke 1,9 milliárd euró volt). Az informatikai kiadások pedig még mindig messze elmaradnak a fejlett országokétól: Nyugat-Európában évente 755 eurót költenek fejenként informatikára, Magyarországon ez az összeg csupán 187 eurót tett ki.
Az informatikai ipar ismerői szerint a hazai magánszektor a recesszió elmúltával rövid időn belül magára találhat, amihez újabb lökést adhat, hogy mind az amerikai, mind az európai gazdaság kilábalni látszik a recesszióból. Az informatikai piacon a lehetséges hajtóerőt a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások adhatják, így például az integrált e-business alkalmazások, e-kormányzati megoldások, e-learning megoldások, tudásmenedzsment rendszerek és a komplex IT-biztonsági megoldások.
Mozsik Tibor 2003.12.25.
