A mai modern világban a számítógépek jelen vannak az élet minden területén, az üzletben, az iparban, a közlekedésben, a kutatásokban, az egészségügyben, a háztartásban és még sorolhatnánk tovább. A különböző elektronikus eszközök nagyon nagy szerepet kapnak az oktatásban is, főleg az egyetemeken, de már a középiskolákban, sőt az általános iskolákban is. A felsőoktatásban egy-egy előadás szinte elképzelhetetlen lenne kivetített fóliák nélkül. A különböző “kütyüket” természetesen nem csak az oktatók, de a hallgatók is előszeretettel használják. A diákok egy része azért veszi igénybe ezeket az eszközöket, mert jelentősen megkönnyítik a jegyzetelést, felkészülést. Ezzel ellentétben van egy másik véglet is, akik csak szórakozásból, unaloműzésből nyomkodják a laptopjukat vagy a telefonjukat az előadásokon, amivel viszont megzavarhatják a társaikat, illetve a tanáraikat is.
Szabályozás
A Pannon Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata nem tartalmaz megkötéseket arra irányulóan, hogy a hallgatók milyen elektronikus eszközöket használhatnak a tanórák keretében.
Az oktatott tárgy jellege és az oktató személye is befolyásolja, hogy mennyire hasznos és mennyire megengedett valamilyen elektronikus eszköz, például notebook használata, ezért nem lehet az összes kurzusra vonatkozó általános szabályt megfogalmazni. Így ezekre az egyes tárgyak követelményrendszerében találhatunk megkötéseket.
A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza a kurzus aláírás feltételeit, ezek között szerepelnie kell, hogy az órákon való részvétel kötelező-e. Bizonyos esetekben leírja a foglalkozásokon való részvétel előírásait. Az előírások között szerepelhet például a foglalkozásokon való aktív részvétel. Azok a hallgatók, akik az órára bevitt eszközeiket olyan tevékenységre használják, aminek nincs köze az tananyaghoz, ezt a megkötést figyelmen kívül hagyják. Ennél konkrétabb szabályozás azonban nincs.
Az egyetem etikai kódexében viszont szerepel, hogy a hallgatók, akiket tanáraik szakmai és stratégiai partnereknek tekintenek, és kölcsönösen előnyös kapcsolatra törekednek velük, kötelesek partnerként együttműködni tanáraikkal, a tőlük telhető legjobb teljesítményre törekedni, az egyetemi oktatók és dolgozók iránt lojalitást és tiszteletet tanúsítani. Már pedig ha a diákok játékkal vagy chateléssel foglalják el magukat, és nem figyelnek oda az előadásra, azzal már nyilvánvalóan nem adják meg az alapvető tiszteletet az oktatónak.
Okos kütyük, még okosabb hallgatók – alkalmazások nem csak előadásokra
A sikeres egyetemi évek első feltétele az órák látogatása, ami nem biztos, hogy mindig olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, főleg, ha az embernek a héten már negyedszerre kell korán kelnie, hogy beérjen egy reggeli előadásra. A félév közepe/vége felé egyre többször fordulunk át a másik oldalunkra, mondván “Csak még 5 perc”, és küldjük a telefonunkat is szundizni (jobb esetben). Az ilyen hétalvóknak fejlesztették ki azokat az ébresztő alkalmazásokat, amik nem hagyják abba a csörgést, amíg valamilyen feladatot el nem végeztünk. A Math Alarm Clock nevű alkalmazás például egy-egy egyszerű matematikai probléma megoldása után csendesíti el a telefont, de ha ez még nem lenne elég a Sleep If U Can (Aludj, ha tudsz!) applikáció biztosan felkeltene minket, mert csak akkor kapcsolja ki az ébresztést, ha készítettünk egy képet egy előre meghatározott helyről, vagy tárgyról.
Az első nehézségek leküzdése után indulhat a nap! Számos alkalmazást fejlesztettek, amelyek segítségével megtervezhetjük a napirendünket. Bevihetjük az órarendünket (melyik óra, hol, mikor, kivel, előadás/gyakorlat/labor), ZH- és vizsga- időpontokat, beadandók és feladatok határidejét. Amiben ezek az alkalmazások többet nyújtanak, mint egy egyszerű naptár, hogy lenémítják a telefont, amíg órán vagyunk, továbbá képesek akár a bluetooth-t, a wifi-t és az adatforgalmat is kikapcsolni, majd az óra végén visszaállítják az eredeti állapotot. Ilyen alkalmazások például a Classes, Studious, vagy éppen a Silence. Az okostelefonok, tabletek és notebook-ok az órai munkát is segíthetik. Egyrészt órai jegyzeteinket rendezhetjük külön “füzetekbe”, illetve elláthatjuk címkékkel is, így ha tantárgyak szerint hozunk létre füzeteket, akkor is meg tudjuk oldani, hogy témánkként tudjunk tanulni, azaz ha valamit tanulunk az egyik órán, de mondjuk szóba került egy másikon is, akkor azt a jegyzetet is könnyedén megtaláljuk, így egy sokkal komplexebb tudást szerezve (egyik legismertebb ilyen alkalmazás az EverNote). Ugyanakkor nem mindig elég csak gépelni, szükség lehet alkalmanként ábrák rajzolására is. Erre is születtek alkalmazások, mint például a OneNote, de ezekkel akár a táblát is lefényképezhetjük, és a képet utólag beilleszthetjük a megfelelő helyre. Az is megoldás lehet, ha egyszerűen felvesszük az órát – vannak, akik szeretnek visszahallgatva tanulni. Az operációs rendszerekbe beépített diktafonprogramok általában nem sokat tudnak, az Easy Voice Recorderben az átlagnál már jóval több mindent beállíthatunk.
A jegyzetkészítésen kívül különféle matematikai számításokat is végezhetünk eszközeinken (például a RealCalc Scientific Calculator alkalmazással, vagy az írásfelismerő MyScript Calculator-rel), melyekre a beépített számológép nem képes. Ha ez is kevésnek bizonyulna, a Handymate támogatja geometriai, trigonometriai számítások elvégzését, terület- és térfogat-kalkulációkat, rejlik benne egy konvertáló, amellyel terület-, hosszúság-, térfogat-, súly- és hőmérsékletegységek között válthatunk.
Az intelligens eszközök továbbá megakadályozhatják a kísértésbe esést, hogy mással foglalkozzunk az órán. A SelfControl képes bizonyos weboldalakat blokkolni meghatározott ideig, így biztos nem terelődik a figyelmünk a közösségi médiára. Beértünk időben, figyeltünk, jegyzeteltünk, már “csak” meg kéne tanulnunk. Tanulási szokásaink különbözőek lehetnek, de ennek megfelelően találhatunk különböző funkciókkal rendelkező alkalmazásokat. Az ExamTime-mal készíthetünk gondolattérképet, tanulókártyákat, vagy akár kvízkérdéseket is, megjegyzéseket fűzhetünk a tananyaghoz, továbbá megtervezhetjük a tanulás folyamatát, és akár tanulócsoportokat is létrehozhatunk. Hogy a tanulás minél hatékonyabb legyen, használhatjuk a már említett SelfControlt, vagy a Lockert annak érdekében, hogy csak a tananyagra koncentráljunk, illetve mérhetjük is az egy-egy tantárgy ismeretanyagának elsajátításával töltött időt és a közbeékelt szünetek hosszát, melyekből később akár statisztikát is készíthetünk például a Study Checker applikációval.
Kütyü használat – előnyök és hátrányok
A XXI. században a technológia fejlődése már-már elengedhetetlen kelléke lett a mindennapi életnek. Napjaink rohanó világában a modern eszközök segítsége nélkül nem tudnánk lépést tartani a követelményekkel, amelyek napról-napra csak fokozódnak.
Ezeknek a kellékeknek – mint például okostelefon, táblagép, laptop, stb. – ugyanúgy vannak hátrányai, ahogyan előnyei is.
Használat előnyei
Egyértelmű előnyük, hogy bárhol, bármikor és bármit megoldhatunk használatukkal. Persze ez enyhe túlzás, de tény és való, hogy nagyon sokrétű eszközök. Gyorsak, többnyire rendelkeznek interneteléréssel valamilyen formában, így a világhálóról sok mindent elérhetünk. Például, ha egy téma nem világos, gyorsan utána járhatunk a dolognak. Segítségünkre lehetnek különböző tanulmányok, kiegészítő információk, előző órai anyagok.
Önmagukban is rendelkeznek tárhellyel, amin rendszerezhetjük a különböző előadások anyagait, amikhez ezután bármikor egyszerűen hozzáférhetünk, ha nálunk van a kütyü. Szintén hasznosak lehetnek egy utazás alkalmával. Ismerőseinktől, kollégáinktól eltávolodva is könnyen kommunikálhatunk, vagy megoszthatunk egymással szükséges anyagokat, megoldhatunk egy házi feladatot, megírhatunk egy beadandót.
Segítségünkre lehet gyors, spontán prezentálásra is, ha nincs szükségünk nagyobb felületekre.
Iskolai környezetben is számos előnyt sorolhatunk fel. Nagy segítségünkre válik, ha otthon elfelejtettünk egy vizsgát, tárgyat felvenni. Hipp-hopp pótolhatjuk ezt a hiányosságot, akár akkor is, amikor várunk egy előadásra, egy másik után.
Ha hajlamosak vagyunk lemaradni órán, szintén segítségül hívhatjuk ezt az okos eszközt. Az előadás fóliáit saját tempóban is követhetjük vele. Ezzel megspórolhatjuk a nyomtatás költségét is.
Előadásokon jegyzetelésre is használhatjuk, így mindent egy helyen tudunk kezelni, nem kell 5-6 füzettel futkosni egyfolytában. Ha valamit éppen nem találunk, nem kell átbogarászni az egész jegyzetet betűről-betűre, hanem könnyedén kereshetünk benne. A kiegészítés is egyszerűen megoldható, nem kell új lapokat beszúrni; valamint könnyen formázhatjuk is ezeket a szövegeket.
Órai használata zavaró lehet, mind az előadó, mind a hallgató társak irányába, de mégis jobb az a helyzet, amikor egy diák unalmában inkább „kütyüzik”, mint beszélget társaival, ezzel közvetlenül megzavarva az órát és a környező embereket, akik ennek hatására nem tudnak figyelni. Ezzel leköti saját figyelmét és „csak” magának árt, ha nem figyel.
Használat hátrányai
Vannak jelentős hátrányai is a különböző eszközöknek. Ezek közül az egyik legsúlyosabb talán az, hogy könnyen elcsábul az ember és „bűnbe esik”. Nem az anyaggal, nem a témával foglalkozik, hanem inkább szórakoztatja magát. Használja az alkalmazásokat, játszik, megnézi a közösségi oldalak tartalmát; azt, hogy ki mit osztott meg a nagyvilággal. Ezek a tevékenységet függőséget okozhatnak, nem segítik elő a tanulmányokat, azonban az idő elütésére kiválóak.
Nézhetünk vicces tartalmakat is, amivel megzavarhatjuk az órát, ha hirtelen hangosan felnevetünk. Ezzel zavarjuk társainkat és bizonyára az előadó tanár sem örül neki.
A gépeken való jegyzetelésnek számos előnye mellett azonban hátrányai is vannak. A gépelés gyors lehet, ám nem tudunk olyan egyszerűen ábrákat készíteni, mint egy papírra. Hátránya továbbá, hogy a billentyűk, az egér használata hanggal jár, ami zavaró lehet.
Az eszközöknek véges a kapacitásuk is. Ugyan már hatalmas tárhelyekkel képesek rendelkezni, ám az akkumulátor töltöttsége nem biztos, hogy megfelelő ideig bírja a szolgálatot. Elég kellemetlen, ha az óra közben lemerül a gépünk és nincs a közelünkben konnektor.
A fejlődő technológia legnagyobb hátrányát Albert Einstein már az előző évszázadban megfogalmazta:
“Félek attól a naptól, amikor a technológia fontosabb lesz, mint a személyes kapcsolattartás. A világon lesz egy generációnyi idióta.”
Kérdőívek kiértékelése
A hallgatói kütyü használatról kérdőívet készítettünk külön a hallgatók és az oktatók számára. A kérdőívek kitöltetésénél igyekeztünk minél több szakról diákokat megkérdezni, illetve minél több tanszékről oktatókat, hogy teljesebb képet kapjunk az eszközök használatának megítéléséről. A kérdőíveket online és kinyomtatott formában terjesztettük, hogy ne legyen egyoldalú a véleményezés.
Oktatói kérdőív eredmények
Az oktatók szerint a leggyakrabban használt készülék a laptop és a notebook, második helyen pedig az okostelefon végzett. A használat célját jóindulatúan ítélték meg, szerintük ugyanannyian használják ezeket a “kütyüket” jegyzetelésre, mint saját maguk szórakoztatására. Ezeken kívül megemlítették, hogy van, aki az óra anyagához kapcsolódó információk keresésére használja, amit a többiekkel megosztva érdekesebbé teheti az előadást, akár konkrét példákkal segítheti az anyag megértését. A kérdőívet kitöltők jelentős része szerint volna szükség írásos szabályozásra, bár szinte mindannyiuk szerint gondot okozna azok betartatása, főleg a nagy létszámú előadásokon.
Az eszközök hasznosságát illetően igen eltérőek a vélemények, a MIK tanárai közül az általunk megkérdezettek szerint nem igazán zavaró a diákok eszköz használata, sőt bizonyos esetekben kifejezetten hasznosnak tartják. Általánosságban elmondható, hogy a tanárok úgy gondolják, felnőtt emberek járnak az egyetemre, és saját magával szúr ki az, aki nem használja ki az előadás idejét a tanulásra. Véleményük szerint, amíg az órát nem zavarja a hallgató, addig nincs probléma. A többi karon már kevésbé elfogadók az oktatók, kifejezetten zavarónak találják és többen tiltják is bizonyos eszközök használatát.
Hallgatói kérdőív eredmények
A hallgatók körében leggyakrabban használt “kütyü” az okostelefon. Ez az eredmény figyelembe véve az eszköz térhódítását egyáltalán nem meglepő. A használata ma már a diákok mindennapjainak része, ezért lehet ez a legnépszerűbb az órán használtak között is. A telefon segítségével könnyedén böngészhetünk a világhálón, akár az egyetemi épületekben elérhető nyilvános hálózatok, akár a mobilinternet segítségével. Az, hogy a diákok végül hogyan használják ki ezt a lehetőséget, igen eltérő. Legtöbben unaloműzésre használják, főleg elméleti előadásokon. Ennek oka azon kívül, hogy úgy gondolják a tananyag elérhető otthonról is, így majd onnan megtanulják, órán pedig ugyan a részvétel kötelező, de az odafigyelés már nem. Másik ok, hogy ezek az eszközök függőséget okoznak. Gyakori jelenség korunkban az információ függőség. Az ettől szenvedő személy rosszul érzi magát, ha nem juthat hozzá azonnal a legfrissebb hírekhez, legyen az bármilyen jelentéktelen. Amint pittyen a telefon, hogy jött egy üzenet vagy értesítés “kényszert” éreznek rá, hogy megtudják mi történt. Természetesen ez az egyik véglet. Sokan használják a tanulás céljából is ezeket az eszközöket. Utána nézhetnek valamilyen információnak ami szükséges lehet az órán, az egyre nagyobb kijelzőkön már a jegyzetelés is egészen könnyen megoldható. Nagy szerencse, hogy nem csak szórakoztató alkalmazásokat, de tanulást, jegyzetelést elősegítő applikációkat is bőven találhatunk okostelefonunkhoz.
A második leggyakrabban használt kütyü laptop/notebook. Sokan használják ezt az eszközt az előadásokon jegyzetelésre, mert gyorsabbnak tartják, illetve egy helyen, például egy cloud-on tárolhatják, akár rendszerezhetik a jegyzeteiket. Ez a módszer nem csak a MIK-es hallgatók körében kedvelt, általánosságban elmondható, hogy egyre népszerűbb a diákok között. Gyakorlatokon, főként a MIK-es hallgatók, sokszor inkább a saját gépüket használják, mint a gépteremben találhatókat, így nem kell az órai feladatokat e-mailben elküldeni, vagy pendrive-on hordozni, akár másik előadáson folytathatják az adott feladatot, ahelyett, hogy azon interneteznének, játszanának. Természetesen sokan használják a laptopokat böngészésre, a közösségi oldalak megtekintésére, vagy játékra. Utóbbi tud talán a legzavaróbb lenni, főleg, mikor a játékosnak a lelkes szurkolótábora is jelen van az előadáson.
Ezeken az eszközökön kívül néhány hallgató használ diktafont az előadás anyagának rögzítésére. A megkérdezett tanulóknak csak 10%-a használja ezt a “kütyüt”,és ők elmondásuk szerint mindig kérik az oktató beleegyezését.
Előfordulhat viszont, hogy bár nem diktafon használatával, de többen is felveszik a tanórán elhangzottakat telefonjuk segítségével. Ezen kívül a gyakorlatokon sokszor alkalmazzák még a telefont a tábla lefényképezésére egy-egy bonyolultabb példa, ábra esetén, vagy ha lemaradt a hallgató, illetve az elektronikus jegyzetek kiegészítésére.
A megkérdezettek között akadt, aki e-book olvasót is használt, nem csak olvasgatásra egy-egy monoton előadáson, hanem a tankönyvet vagy segédletet töltötte rá az eszközre.
Noha a kérdőívet kitöltő hallgatók közel felét zavarta már más diák, vagy ő maga zavart már más valakit valamilyen kütyü használatával, mégis jellemzően hasznosnak és szükségesnek ítélik ezek használatát, és nem volt egyetlen olyan diák sem, aki semmilyen elektronikus eszközt sem használ az órákon.
Ellenőrző kérdések:
1. Kitől származik az alábbi idézet:”Félek attól a naptól, amikor a technológia fontosabb lesz, mint a személyes kapcsolattartás. A világon lesz egy generációnyi idióta.” ?
Válasz: Albert Einstein
2. Miben segíthetik az egyetemi életet a különböző alkalmazások?
Válasz: ébresztés, határidők betartása, jegyzetelés, tanulás, csoportmunka
3. Mi a legnépszerűbb hallgatói kütyü?
Válasz: okostelefon
Készítette: Balogh Anita, Kovács Melissza, Kulcsár Annabella, Schmidmajer Réka, Tóth Ildikó
