Súlyos depresszióhoz, akár is szívinfarktushoz vezethet a huzamos ideig tartó munkahelyi stressz. Ez komoly plusz költséget jelent a vállalatoknak is: az EU-ban több mint tízmilliárd eurót.
Magyarországon valószínűleg még nagyobbak az ebből fakadó költségek, mégsem foglalkoznak vele komolyan a munkaadók. A Népszabadság tudósítása szerint 2003. elején a legnagyobb könyvvizsgáló cégek (Big 4) munkatársai a számviteli év lezárása miatt heti 60-65 órát dolgoztak, megállás nélkül, szinte éjt nappallá téve próbáltak megfelelni a határidők szabta kényszernek. Mindez természetesen stresszel jár. De nem csak rájuk vonatkozik a túlméretezett munkaidő okozta idegesség. Magyar statisztikák egyelőre nincsenek, de az Európi Unió felméréseiből kiderül, hogy a munkavállalók 28 százaléka él át munkahelyi feszültséget. Hazánkban ez az arány feltételezhetően magasabb, mivel az Unióhoz képest nálunk rosszabb munka- és életkörülmények között élnek az emberek.
Mi okozza a stresszt?
Kétségtelen, hogy ma már a stressz hozzá tartozik mindennapjainkhoz, a kérdés inkább az, hogy miként tudjuk kezelni. A stressz a munkára adott negatív érzelmi reakció. Nagyon sok kiváltó oka lehet, mint a nem megfelelő munkahelyi kommunikáció, a feladat- és felelősségi körök tisztázatlansága, a túlzott, vagy egyenetlen megterhelés, a rohammunka, a vezetők stílusa, a nem megfelelő munkahelyi körülmények, mint a zaj, a rezgés, a hőség vagy a rosszul működő infrastruktúra, a nagyobb követelmények, nem kielégítő elismerés, alacsony fizetés, kilátástalanság.
A munkahelyi stressz elsődleges oka maga a tudat, miszerint kevés ráhatásunk van a cégünknél végbemenő folyamatokra. Bármennyire is igyekszünk, nincs hatalmunk az ingatag gazdasági helyzet, a hátulról támadó kollégák vagy a szeszélyes főnök felett. A leginkább veszélyeztetett dolgozók ezért azok, akiknek alacsony a hatáskörük, nincs befolyásuk munkavégzésük menetére, akik túlságosan monoton munkát végeznek. Ilyenek a futószalag mellett dolgozók, de a tanárok, orvosok is.
A stressz következményei
A munkahelyi stressz bizonyíthatóan súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet. Amikor a munka során valaki stresszben van, nagy mennyiségű stressz hormon kerül a véráramlásba, gyorsul a szívritmusa, megnő a vérnyomása és megfeszülnek az izmai. Mindez nem okoz jelentős problémát, ha csak alkalomszerűen jelentkezik. Azonban tartós feszültség esetén az emberi test folyamatosan készültségben áll, így megnő a különféle panaszok és betegségek kockázata.
A feszült munkatempó különböző egészségi problémákat okozhat; ilyen a fejfájás, az álmatlanság, a depresszió, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, az étvágytalanság, az ingerlékenység, az idegösszeomlás, gyomorfekély és a különféle szívkoszorúér megbetegedések. A nők esetében pedig drasztikusan rontja a gyermek fogantatási képességet: a stressz miatt néha kimaradhat egy-egy havi vérzés, vagy hektikusan, kiszámíthatatlanul jelentkezik.
Ördögi kör alakul ki: a stressz álmatlansághoz, depresszióhoz vezet, emiatt a munkahelyi teljesítmény csökken, ez pedig a stressz szint emelkedését hozza magával. (A stressz nem kizárólagosan csak az emberekre jellemző, tudósok szerint a felnőtt babúin majmok is ki vannak téve veszélyének.)
Akik munkahelyi stressztől szenvednek (a nők jóval hajlamosabbak erre, mint a férfiak), azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. A búskomorság miatt sokan fordulnak az alkoholhoz, könnyűdrogokhoz vagy felvesznek rossz szokásokat, mint a nassolás, dohányzás, rabjai lesznek a televízió sorozatainak. Ráadásul nyugtalan hangulatban nehezebb dolgozni, az ember pedig hazaviszi a fizetett tevékenysége alatt kialakult problémáit. A munkahelyi feszültség sokszor az álmokba is belopja magát, így az ember nem tud igazán pihenni.
Egy finn kutatócsoport 812 jó egészségben lévő ipari alkalmazottat figyelt meg, akik már több mint 25 éve dolgoznak gyárban. Közülük 73-an hunytak el e betegségben. Ellenőrizték az alanyokat érő stresszt, a vérnyomásukat és vérkoleszterin-szintjüket. Kiderült, hogy a túlsúlyosság valamint a magas koleszterinszint összefüggésben van a munkahelyen megélt stresszel. A munkahelyi stressz megkettőzi a szívinfarktus kockázatát. A tudósok szerint nem elegendő az eddigi figyelmeztetések betartása (sportolj, kevesebb zsírt egyél, ne dohányozz, ne igyál alkoholt). Manapság a „ne dolgozz stresszes helyen” figyelmeztetést is be kellene tartani.
Ismétlődő stressz ártalom – RSI
Mint minden ülőmunka, a monitor előtti munka közben is elfáradhatnak, megfájdulhatnak bizonyos izomcsoportok. Az ilyen bántalmak egyik sűrűn előforduló változata az ún. ismétlődő stressz ártalom (repetitive stress injuries – RSI). Ilyenkor egy bizonyos izomcsoport vagy ín hosszú időn keresztül természetellenes pózba kényszerül. AZ RSI-k kifejlődéséhez a kényelmetlen testtartás mellett még több faktor is hozzájárulhat, mint az ismétlődések száma, a megerőltetés mértéke, az illető fiziológiai felépítése, a munkahelyi stressz rendszeressége és az általános életmód.
Nem a számítógépek elterjedésének köszönhető az RSI-k elterjedése, hiszen például a teniszkönyök és az írógörcs régóta hírhedt RSI. Az ún. carpal csatorna szindróma egy komolyabb RSI, amelynek kialakulását elsősorban a számítógépek billentyűzetének nem megfelelő használatára vezetik vissza. A csukló ismétlődő túlerőltetésekor az ott áthaladó idegpályákon keresztül a központi idegrendszerre is hat ez az idegrendszeri rendellenesség.
A stressz és a technológiai problémák
A számítógépek, faxgépek, mobil telefonok, e-mail-lehetõség, a nyomtatók és hasonló hi-tech eszközök és szolgáltatások nemhogy csökkentenék, de növelik a munkahelyi megterheltséget. Használatukkal sokkal többet vállalnak magunkra a munkavállalók, mint korábban. Miközben munkájukat végzik, gyakran kizökkentnek a ritmusból, állandóan új és új – a fő feladattól általában jelentősen eltérő – problémákat kell megoldaniuk. Figyelmüket ezer felé kell megosztaniuk, miközben agyuk folyamatos információdömpinggel küzd.
A Support.com szoftvercég felmérése szerint az e-mail okozza a legtöbb fejfájást. A felmérésben részt vevők 23 százaléka a számítógépek jelszó-beállításait, 20 százaléka az általános céges és irodai alkalmazásokat, 10 százalék pedig a hálózati szoftverek meghibásodásait említette a legfőbb problémaként. Még a legalapvetőbb, könnyedén kijavítható meghibásodások is súlyos zavart jelenthetnek egy vállalat termelékenységében, nemegyszer órákra megakasztva a szervezet kommunikációját. A kutatás szerint az e-mail, bár a legértékesebb üzleti eszközök között tartják számon, könnyen a munkahelyi stressz fő forrásává válhat.
Mindez egy technológiai paradoxont tükröz, hiszen ahogy az üzletmenet egyre inkább a fejlett szoftverekre és technológiákra hagyatkozik, gyakran a legegyszerűbb eszköz, nevezetesen az e-mail okozza a legjelentősebb problémát a technológiai segítségnyújtás terén.
Japánban kibírhatatlan a stressz
A munkahelyi stressz Japánban szinte kibírhatatlan méreteket öltött. A japán nyelvben már szó is van arra a halálnemre, amit túldolgozás és munkahelyi feszültség okoz. Ez a szó a karoshi – és a japán egészségügyi minisztérium jelentése szerint évente több mint százan dolgozzák magukat halálra a szigetországban.
A probléma központjában a nagyon hosszú japán munkanapok vannak: 1990-ben a japánok átlagban 2124 órát dolgoznak, a német vagy francia átlag 500 órával marad el. 2001-re ez az átlag a tűrhetőbb 1843 órára csökkent – jóval a világ többi részének az átlaga felett, a japán dolgozók számára viszont szégyenletesen alacsony értékű.
A munkahelyi feszültséget a szigetországban lévő rossz gazdasági légkör is súlyosbítja: számos cég a második világháború óta először 2002-ben kényszerült leépítésre. A férfiak dominálta japán irodákban folyó erőltetett munkát és a legkisebb hibát is büntető főnökök szigorúságát az esti kemény italozás és dohányzás kompenzálja.
Angol áldozatok
Mivel a világon Anglia vezeti a szívbetegségben elhunytak listáját (1998-ban 250 ezer ember), a Brit Szív Alapítvány közzétett egy statisztikát, mely az egyes szívbetegségben elhunytak arányát a különböző kiváltó okok alapján becsüli meg. Az eredmények bemutatása előtt megjegyezték, hogy az elhalálozás után nehéz megállapítani, milyen szerepet játszott az illető életében a szorongás, depresszió. A kutatásokból kiderült, hogy egy szívinfarktus utáni lábadozó betegnek sokkal nagyobb esélye van a felépülésre, ha nem depressziós, mint ha az lenne. Mitöbb, a szorongásos lelkűeket nagyobb valószínűséggel éri újabb szívinfarktus. A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a munkavállalók, akik nagy önállósággal rendelkeznek szakterületükön és ki vannak téve a stressznek, 50 százalékkal hajlamosabbak a szívkoszorúér-betegségre. Évente kb. 135 ezren halnak meg szívbetegségben, amit rendszeres sportolással 12 ezerre lehetne csökkenteni. Az angol kormányzat felismerte, hogy a kincstárnak évente sok millió (kb. 10millió) fontjába kerül az egészségügy finanszírozása, s ez ellen tenni kel valamit. Eddig odáig jutottak, hogy javasolták a felnőtteknek: hetente legalább ötször sétáljanak vagy kerékpározzanak fél órát.
Európai kampány a munkahelyi stressz kezelésére
Tavaly októberben az Európai Unió olyan kampányba kezdett, amelynek célja a munkavállalók 28 százalékát érintő stressz kezelése. Friss adatok szerint a tagállamokban összesen majdnem 40 millió embert érint a munkahelyi stressz, ami kb. 20 milliárd terhet jelent a költségvetésre nézve. A munkából távol maradók 50-60 százaléka a munkahelyén megélt feszültség ellen „menekül”. Az alkalmazottak 35 százaléka nem maga ütemezi munkáját, 55 százalékuk még csak azt sem határozhatja meg, hogy mikor és menyit dolgozik. A dolgozók 29 százalékát érintő monotóniának is nagy szerepe van a probléma kialakulásában.
A Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége által szervezett kampány során olyan nyomáscsökkentő eszközöket bocsátottak a szervezetek, a munkavállalók rendelkezésére, melyek segítségével azonosíthatják a munkahelyi stressz kiváltó okait, és azokra megoldást kereshetnek. Az ügynökség honlapjáról letölthető a Pszichoszociális problémák és a munkahelyi stressz című útmutató esttanulmányokon keresztül mutatja be azt, miként lehet vállalati szinten kezelni a stressz problémáját. (http://www.unice.org)
Hogyan kerüljük el a stresszt?
- Legfontosabb feladatainkra koncentráljunk. Sokan a könnyebb munkákkal kezdik, mivel azok befejezése sikerélményt nyújt. De mivel tudjuk, hogy a neheze még hátra van, állandóan szorongunk.
- Írjuk fel, hogy melyik feladatot mikor kezdtük el és mikor fejeztük be. Előbb utóbb rájövünk, hogy mikor siklik ki a kezünk közül az idő.
- Tervezzük meg napi feladatainkat, és hagyjunk időt a váratlanul közbejövő elintéznivalóra is.
- Ha megkérdezik, mikor fejezzük be a munkánkat, ne mondjunk konkrét időpontot. Vagy ha muszáj, mondjunk többet annál, mint a valódi elképzelésünk, így biztosan lesz időnk befejezni dolgunkat, és kellemesen csalódnak bennünk.
- Ne legyünk maximalisták. Ne a tökéletességre, hanem a feladat megfelelő elvégzésére törekedjünk.
- Ha van rá módunk, jelöljünk ki egy időpontot a nap folyamán, amikor nem foglalkozunk az e-mailjeinkkel, nem vesszük fel a telefont, nem zaklathatnak bennünket kollégáink. Ilyenkor csak az elmélyült gondolkodást igénylő munkát végezzük.
- Húzzuk meg a határt, hogy mennyit segítünk másoknak, illetve mennyit dolgozunk helyettük. Ne hagyjuk, hogy kihasználjanak, ránk hárítsák a felelősséget.
- Ha kihoznak bennünket a sodrunkból, sétáljunk egyet. Egy 15-30 perces séta le fog higgasztani, de ha ehhez túl elfoglaltak vagyunk, még egy 2 perces séta is segíteni fog. Ha erre sincs időnk, relaxáljunk, nyújtózkodjunk egy kicsit, vegyünk mély lélegzeteket. A jóga vagy egyéb meditációs technika kiváló segítség.
- Ha minden más eredménytelen, menjünk haza! Kérjünk meg valakit, hogy helyettesítsen bennünket.
- Írjuk ki magunkból a feszültséget, azokat a gondolatokat, amelyek leginkább feszélyeznek. A papírt hagyjuk a másik szobában, ezzel is kifejezve, hogy megszabadultunk tőlük.
- Lefekvés előtt vegyünk hosszú, forró fürdőt, szürcsölgessünk el egy pohár bort vagy olvassunk el egy novellát.
