Az elõítélet csökkenti a teljesítményt (2004)

Nemcsak annak romlik a teljesítménye, aki mások elõítéleteibe ütközik, hanem annak is, aki a sajátjaiba. Az elõítélet nem kedvez a kreativitásnak, de pontosságra sarkall, serkenti az analitikus képességeket. A szõke nõk buták. Több szociálpszichológiai tanulmány szerint ez és a hasonló, unalomig ismert elõítéletek valóban hatással vannak az emberekre. Ha valaki negatív elõítéletekkel szembesül, rosszabbul teljesít a feladatok megoldásánál, mint az elõítéletektõl megkímélt társai. Ugyanakkor az elõítéletek gyakorlója sem mentesül a negatív hatások alól, kognitív képességei csökkennek. A témát kutató brémai professzor, Jens Förster szerint a pozitív és negatív elõítéletek egyaránt lehetnek rossz befolyással az emberek teljesítményére. De a negatív elõítéleteknek is van jó hatásuk. Szõke sztereotípiák A hatéves kutatási projekt során egyértelmûen kiderült, hogy azok az emberek, akik ellenük irányuló elõítéletekkel konfrontálódnak, idõnyomás alatt rosszabbul teljesítenek. A kísérlet során szõke nõknek intelligenciatesztet kellett kitölteniük. Tudták, hogy pontosságukat és gyorsaságukat mérik elsõsorban. A teszt kitöltése elõtt viccgyûjteményt kellett elolvasniuk. Azok a szõkék, akik szõke nõs vicceket is olvastak, jóval kevesebb feladatot oldottak meg, mint azok, akik viccgyûjteményébõl kihagyták az ilyen vicceket. A kutatások azonban kiderítették: bár az elõítéletekkel szembesülõk teljesítménye alacsonyabb, analitikus képességeik jobbak, és pontosabban is dolgoznak. Ilyenkor ugyanis kínosan ügyelnek a feladatok megoldásának helyességére. Míg az elõítéletekkel nem szembesülõk több hibát ejtenek, viszont gyorsabban és kreatívabban dolgoznak. Az elõítéletek visszaütnek Az elõítélet nemcsak azokra hat negatívan, akik szembesülnek vele, hanem azokra is, akik gyakorolják. A Jennifer Richeson által folytatott kutatás során a rasszisták teljesítményét vizsgálták. A résztvevõ személyeknek különbözõ emberek fotóit mutatták. Akiknek faji elõítéleteik vannak, a feketéket ábrázoló képeknél nagyobb idegi aktivitást mutattak az agyban. Minden résztvevõnek ki kellett költenie egy kognitív képességeit vizsgáló tesztet. Ugyanakkor a feladatok elõtt feketékkel kellett elbeszélgetnie. Az elõítélet-mentesek sokkal jobb eredményeket értek el. Az elõítéletek feldolgozása ugyanis csökkenti az agy teljesítményét. Ez különösen akkor igaz, amikor az adott személy titkolja például rasszista gondolkodását. Ennek elpalástolására is energiát használ fel. Nehéz szabadulni Az elõítéletek nemcsak az emberek iskolai teljesítményét befolyásolják, hanem karrierjüket is. A folyamatosan elõítéletekkel találkozók valamennyire predesztinálva vannak a pontos, megbízható, jó és analitikus képességekkel jellemezhetõ munkavállalói létre, míg az elõítéletekkel nem konfrontálódók kreatívabb, lazább, a szabályokat kevésbé betartó munkavállalók lesznek. Az egyik legegyszerûebb eszköz a elõítéletek tudatosítása lehetne: ha egy szõke nõ például tisztában lenne azzal, hogy teljesítménye kizárólag azért rosszabb a barna vagy vörös hajú nõkénél, mert folyamatosan elõítéletekkel szembesül, talán javulnának az eredményei. Szakértõk szerint azonban az elõítéletek hatásait nem ilyen könnyû megszüntetni.

 

FIgyelőnet 2004.08.09.