Jó hír az állandó stresszben élő embereknek: az a közhiedelem, hogy a folytonos feszült idegállapot korai halálhoz is vezethet, tévedésnek tűnik. Sőt, a stressz valójában hasznos is, de csak bizonyos mértékig – állítják kutatók.
Az Oxford és az Új Dél-Wales Egyetemek közösen közel egy évtizedig vizsgálták a stressz és az aggódás hatásait, míg végül megdöbbentő eredményre jutottak. Ezek az állapotok nemhogy növelnék a korai elhalálozás esélyét is, de még akár pozitív hatásuk is lehet a szervezetre – írja a Telegraph.
Ehhez 1996 óta 720 ezer emberről gyűjtöttek adatokat, és így megállapították, hogy a halálozás és a stressz között van kapcsolat (az évtizedes vizsgálati idő alatt 30 ezer résztvevő halt meg). Amikor azonban a tudósok életmód váltást javasoltak, ez a kapcsolat eltűnt.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a stressz és az aggódás önmagában nem vezet halálhoz. Más tanulmányok pedig egészen odáig jutottak, hogy a stressz még hasznos is lehet (az aggódás előnyeiről itt írt bővebben a Faktor).
Javítja a memóriátTöbb tanulmány is bizonyítja, hogy a stresszhormonok összefüggésben vannak a tanulási képességgel. Ha a stresszt mérsékelt szinten tartjuk, a kortizol nevű stresszhormon hasznos lehet a koncentrációra, valamint fejleszti a rövidtávú memóriát egy bizonyos feladat befejezéséig (például vizsgahelyzetben erősítheti az emlékezőképességet). A túl sok stressz azonban depresszióhoz és az adrenalinszint kimerüléséhez vezethet.
2013-ban patkányokon végeztek el egy kísérletet, amelynek eredményei azt mutatták: kisebb stresszel járó helyzetben több idegsejt képződik és dolgozik az agyban. Valamint azt is megállapították, hogy a helyzet után két héttel javult a patkányok memóriája – két nappal később ennek még nyoma sem volt. Ennek az az oka, hogy az agysejteknek is kell egy kis idő, míg a bennük zajló folyamatok véget érnek.
Megakadályozza a megfázás kialakulásátSzintén tévhitnek bizonyult az, hogy a stressz védtelenebbé tesz a betegségekkel szemben. Ugyanis ha idegesek vagyunk, az immunrendszerünk ezt úgy érzékeli, hogy nagyobb segítségre van szükségünk valaminek a leküzdésében.
Ennek bizonyítására szintén patkányokon végeztek kísérletet: egy stresszes helyzet előtt és után is vettek tőlük vért. Abban a vérmintában, amit később vettek, sokkal több aktivizálódott immunsejtet találtak.
„Nem akarhatjuk mindig éberen tartani az immunrendszerünket” – mondta a kutatás végző Dr. Firdaus Dhabhar.
„A természet az agyat használja, a szervek képesek felismerni a közeledő kihívásokat, és olyan jelzéseket küldeni a test többi részének, amelytől beindult a stresszhormonok kibocsátása. Ez pedig egy ideig némi védelmet garantál.”
MotiválóMint a meccsek előtti izgulás, a kismértékű stressz hatása jó lehet, ha egy feladatot pontosan és minél előbb végre kell hajtani. Amennyiben a stressz szintje mérsékelt marad, hatékonyabb és kreatívabb lehet a munkavégzés is.
Kerry McGonigal professzor szerint a stressz negatív „jelentéstartamát” puszta akaraterővel megváltoztathatjuk.
„Ha képesek vagyunk másképp tekinteni a stresszre, akkor megváltoztathatjuk a hatásait is. Ehhez nem kell húsz évig terápiákra járni. A kulcs az, hogy hogyan gondolunk a stresszre. Ha elfogadjuk, akkor a félelmet bátorsággá alakíthatja át, az elszigeteltséget pedig kapcsolattá.”
A stresszes szülők gyerekei okosabbak Egy újabb általános vélemény: ha egy nő sokat stresszel a terhessége alatt, akkor az idegességét átadja a gyerekének is, ami pedig egyértelműen rossz. Egy 2006-os tanulmány viszont pont az ellenkezőjét állítja – de itt is csak a mérsékelt stressz esetében. Ettől ugyanis a gyerekek sokkal érettebbek lesznek, két éves korukban sokkal gyorsabban fejlődtek a motorikus és a fejlődési képességeik.
