ICQ, MSN, AOL, Gtalk és a sor még folytatható. A rövidítések mind különféle, valós idejű üzenetek cseréjét lehetővé tévő szoftvereket takarnak. A fiatalok körében óriási népszerűségnek örvendő alkalmazások egyre jobban beférkőznek a munkahelyre is. Hogyan viszonyulnak a jelenséghez a dolgozók, a munkáltatók, illetve mi a törvényi szabályozás az üzenetek küldőire és fogadóira nézve.
Az üzenőszoftver-őrület 1996-ban kezdődött, amikor az izraeli székhelyű Mirabilis megjelentette ingyenes, ICQ nevet viselő programját. Korábban csupán az America Online előfizetői tudtak valós időben üzeneteket váltani egymással. Az ICQ óriási sikerét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy mindössze öt év alatt a regisztrált felhasználók száma meghaladta a százmilliót.
Az egyre növekvő piacon mára szintén kilenc számjegyű felhasználója van a már említett AOL-nak, az MSN Messengernek, illetve további jelentős szereplője a piacnak a Yahoo, a Google üzenő alkalmazása, a GTalk, s még legalább egy féltucat hasonló alkalmazás.
A Jupiter Media Metrix nemrégiben kiadott tanulmánya szerint több mint 11 millióan a munkahelyükön is kihasználják az üzenőszoftverek előnyeit. Bár számos vállalatnál a dolgozóknak nincs lehetősége telepíteni ezeket a programokat, egyre több azoknak a cégeknek a száma, ahol lassan már nem a „tűrt”, de inkább a „támogatott” kategóriába kerülnek az efféle szoftverek, sőt, van ahol egyenesen elvárás, hogy a munkavállalók online is elérhetőek legyenek. Az általunk felkeresett vállalatoknál jellemzően ezzel a hozzáállással találkoztunk.
„A cégünknél nem, hogy támogatjuk, de meg is követeljük az üzenőszoftver használatot, erre egy saját, Lotus üzenetküldő rendszert használunk, amelyen keresztül a kollégák egymással tarthatják a kapcsolatot, bármely részén dolgozzanak is a világnak” – nyilatkozta a hvg.hu kérdésére Intődy Gábor, az IBM Magyarország szóvivője. „Ezen keresztül nem csak üzeneteket tudnak váltani, de lehetőségük van fájlküldésre is. Emellett látható, hogy a számunkra fontos kollégák elérhetőek-e, vagy sem. Ami a külső irányba történő csevegést illeti, nem határozzuk meg percre pontosan, hogy ki mennyit használhatja. Egyetlen általános feltétel érvényes, hogy nem mehet a produktivitás rovására a csetelés.”
„Üzenőszoftvereket aktívan használunk, ugyanis a távmunkában dolgozókkal néha sokkal hatékonyabban lehet kommunikálni ezek segítségével” – nyilatkozta a hvg.hu megkeresésére Tóth Richárd, az Econet.hu Nyrt. vezető rendszergazdája.
„Nálunk egyenesen elvárás, hogy a munkavállalók egy bizonyos típusú üzenőszoftvert telepítsenek a számítógépeikre” – mondta megkeresésünkre Zentai Péter Áron, az Ivy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. „Számos előnyt jelent számunkra ez a módszer, így ugyanis a leányvállalataink valós időben és fizikai helytől függetlenül tudnak egymással és az üzletfeleinkkel együttműködni, s sokszor virtuális megbeszéléseket is le tudunk ezáltal bonyolítani.”
Hasonló okból kifolyólag kedvelik a munkavállalók is az üzenőszoftvereket: „egy gyors üzenet megírása kevesebb időt vesz el, mintha valaki bejönne az irodába, s kevésbé veszi el a figyelmemet az aktuális munkámtól, mint egy telefonhívás” – nyilatkozta egy pénzügyi cégnél dolgozó, neve elhallgatását kérő interjúalanyunk. „További előnye, hogy nem számít, hogy az irodában, vagy több száz kilométerre onnan ülök le a számítógép elé, azok számára, akik az üzenőprogramon keresztül lépnek velem kapcsolatba, ugyanúgy elérhető maradok.”
Bár egyre több helyen használják a technológiát a fentiekhez hasonló előnyeiért, nem mindenki nézi jó szemmel a munkaidőben online cseverésző kollégákat. Pedig nem szükségszerű, hogy az üzenetváltások rontsák a munkamorált, vagy akár a termelékenységet.
Kommunikációs alternatíva és különféle kockázatok
„Az üzenőszoftverek olcsó – akár ingyenes – kommunikációs lehetőséget biztosítanak a vállalatoknak és a munkavállalóknak” – írta a Salary.com munkaügyi weboldal HR-szakértője, Jenn Schraut. „Emellett fellendítheti egy cég mutatóit is. Bár sok munkaadó nem bízik benne, fontos hangsúlyozni, hogy ez egy semleges technológia, akárcsak a telefon. Ezért a dolgozókra van bízva, hogy visszaélnek-e az adott eszközzel, s vállalják-e az esetleges következményeket, vagy megfelelő keretek között használják a lehetőséget.”
Az America Online felmérései azt támasztják alá, hogy egyre többen barátkoznak meg a kommunikáció ezen módjával, ugyanis adataik szerint az üzenőszoftverek használata mintegy 19 százalékkal növekedett a tavalyi év óta. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, legalább annyi, ha nem több üzenetet váltanak ismerőseikkel, mint ahány e-mailt. A válaszadók 25 százaléka a puszta információcserén kívül szívesen fogyasztana egyéb tartalmakat is üzenőszoftveren keresztül, s egyre többen élnek a hanghívások lehetőségével. Ez utóbbi kategórián belül is egyre nagyobb tért hódít magának a mobiltelefonokra, illetve vezetékes vonalakra irányuló hívások aránya, szemben a számítógépek közötti kommunikációval.”
Biztonsági rés
Felmerül a kérdés, hogy milyen kockázatai lehetnek az üzenőszoftver-használatnak. Technikailag biztonsági rést jelenthet, ugyanis az ilyen alkalmazások titkosítása nem a legfejlettebb. Megfelelő ismeretekkel – és türelemmel – a hálózati forgalomból összegyűjthető a kommunikáció tartalma, illetve a régebbi programoknál a jelszó ismeretében egy harmadik gépre telepített szoftverrel nyomon követhető a két felhasználó közti eszmecsere.
„Külön szabályozás nincs az üzenőprogramok használatára nézve, de a szűrjük a hálózati forgalmat, így csak az általunk engedélyezett szoftvereket lehet használni” – magyarázta Tóth Richárd. „Az ilyen programok használatának mindenképpen vannak kockázatai, ezért fontos a védekezés a munkaállomásokon, illetve a külső- és belső hálózatot elválasztó eszközökön.”
Adatvédelmi szempontból az üzenetküldő szoftvereket nem ismeri a törvény, azonban Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint általános irányelvek érvényesek a beszélgetőfelekre nézve.
„A munkáltató szempontjából, aki nem szereplője a beszélgetésnek, ugyanaz a szabályozás érvényesül, mint az e-mailek esetében” – magyarázta az ombudsman. „A munkaadó csak abban az esetben kezelheti, ellenőrizheti ezt a fajta kommunikációt, ha erről az érintettek, tehát a munkavállalók tájékoztatást kaptak és hozzájárulásukról biztosították a vállalatot.”
„A kommunikáció tartalmi részét nem tároljuk el, legyen az e-mail, üzenőszoftver vagy webhasználat, csak a kommunikációban résztvevő felek azonosításához szükséges adatokat (pl. IP cím) rögzítjük” – tette hozzá Tóth Richárd.
Annak ellenére, hogy a szoftverek telepítését sok helyütt tiltják, a legtöbb üzenőprogramnak létezik webalapú változata, így, hacsak a cégeknél nem korlátozzák ezeknek a weboldalaknak az elérhetőségét, a dolgozók megkerülhetik a tiltást. A legsokoldalúbb hasonló honlap vitathatatlanul a Meebo-é, amely a legnépszerűbb csevegőprogramokhoz hozzáférést kínál egy egyszerű, áttekinthető felületen keresztül.
| hvg.hu |
