2013 - Biometrikus azonosítás az irodában

 

1

Biometrikus azonosítás

Napjaink  rohamosan  fejlődő  világában  számos  biztonsági  kérdés  merül  fel,  melyre  minden cég igyekszik a lehető legjobban  és legeredményesebben  válaszolni. Egy vállalat biztonsági rendszerének  megtervezése  és  kivitelezése  előkelő  helyet  foglal  el  a  ranglistán.  Azon cégeknél,  ahol  a  legkorszerűbb  megoldásokra  törekednek,  ott  a  biometrikus  azonosító rendszerek  a  lista  legelején  helyezkednek  el.  Ezen  rendszerek  sokszínűségéről, hasznosságáról, eredményességéről és árnyoldalairól lesz szó az elkövetkezőkben.

Mielőtt elkezdenénk  a biometriai rendszerekről és ezen belül is:  az irodában  valamint

a munkahelyen betöltött szerepéről beszélni, tisztázzuk a biometria fogalmát. A biometria egy olyan automatikus technika, amely méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai,  testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel.  Tehát az ilyen féle azonosítás az  egyént  nem  egy  kód  és  egy  kártya  segítségével  azonosítja  (ami  bárkinek  birtokába kerülhet), hanem saját  személyi tulajdonságai alapján ismeri fel. Számos ilyen rendszer került kidolgozásra az elmúlt évtizedekben, és ezek a megoldások egyre sikeresebbek.  Számos ok késztette  az  ilyen  jellegű  rendszerek  elterjedését  és  népszerűségét.  A  jelszavak  számának jelentős növekedése  biztonsági kockázatot rejt magában  és  a jelszavak menedzselése  is sok költséggel  jár.  Emellett  nő  az  igény  a  fontos  és  kényes  információk  eléréséhez  szükséges jogosultságok ellenőrzésére és az eltérő biztonsági technológiák integrálására is.

A biometrikus felismerés alkalmazható személyazonosítás céljára. Ekkor a „ki vagyok

én?”  kérdésre kapunk választ. Ebben az esetben a rendszer felismeri a személyt oly módon, hogy  megkülönbözteti  másoktól,  akiknek  a  biometriai  adatai  már  eltárolásra  kerültek.  A rendszer használható továbbá ellenőrzési célból, amikor a biometrikus rendszer hitelesít egy személyt  az  előzőleg  bejegyzett  mintái  alapján.  Ekkor  az  azonosítás  az  „az  vagyok,  akinek mutatom  magam?”  típusú  kérdésre  ad  választ,  ilyenkor  a  rendszer  a  tárolt  biometriai adatoknak a személy testével való összehasonlítása után igen vagy nem választ ad. Az  utóbbi esetben két adat egymással való összehasonlítása történik, az  elsőben  egy adatéval.  Az ilyen típusú  rendszerek  használatának  rohamos  terjedését  és  népszerűségét  a  biometriai  adatok speciális  jellemzői  indokolják.  Ilyen  adatokkal  minden  ember  rendelkezik,  vagyis univerzálisak.  Azonosításra,  másoktól  való  megkülönböztetésre  a  DNS-minták,  az ujjlenyomatok,  retinaképek,  kéz  és  arc  geometriája,  az  emberi  hang  is  célszerű  megoldás.

Ezekkel a tulajdonságokkal,  a testi hiányosságokkal élőktől  eltekintve mindenki rendelkezik.

Ezek az adatok egyediek, mindenkié különböző, nincs két ugyan olyan a Földön.  Még ezen kívül  rendelkeznek  egy  fontos  tulajdonsággal.  Ezek  az  adatok  állandóak,  nem  változnak  az idő  múlásával.  Ez  nem  minden  biometriai  adatra  igaz,  így  a  könnyen  változó  biometriai tulajdonságok nem képezik a biztonsági rendszer részét.  Ezért a rendszert abban az esetben kell csak frissíteni, ha új alkalmazottakat vesznek fel a céghez, vagy ha megtelik a memória és törölni kell egyes adatokat.

Már a történelem kezdete óta fontos kérdésnek  számít a személyazonosítás. Az ókori

társadalomban  és  annak  fejlődésével  egyre  több  esetben  merült  fel  az  igény  az  emberek kilétének  megbízható  azonosítására.  Akkoriban  a  személyazonosság  igazolására ujjlenyomatos  agyagpecsétet  használtak.  Az  asszírok  és  babilóniaiak  fontos  tulajdonukra agyagpecsétet  tettek  és  ebbe  nyomták  bele  a  hüvelykujjuk  végét,  ezzel  megbélyegezve  és jelezve,  hogy  az  az  övék.  Kínában  sem  volt  ez  másképp.  A  hivatalos  ügyeket  csak  akkor nyilvánították  hivatalosnak,  ha  azt  agyagpecséttel  hivatalosították.  Hasonlóképpen  az  imént említettekhez,  ők  is  ujjlenyomattal  igazolták  szerződéseiket,  tulajdonukat,  vásárlásukat, büntetőügyeket  és  így  tovább.  Ahogy  haladunk  előre  az  időben  ezek  a  módszerek  egyre kifinomultabbak  lettek  és  egyre  nehezebben  hamisíthatók.  A  XXI.  században  a  cégek  és vállalatok,  a  dolgozóik  egyszerűbb  és  megbízhatóbb  azonosítására  modern  biometriai rendszereket vezettek be. Ezek megkönnyítik a személyek azonosítását mind a munkavállalók és munkáltatók számára. Az ilyen jellegű rendszerek bevezetésével nincs szükség egy plusz felügyelő  személyre,  aki  leellenőrzi  a  munkába  igyekvő  emberek  személyazonosságát  és regisztrálását. Az elavult papír alapú vagy mágneskártyás beléptető rendszereket is érdemes ilyen forradalmi rendszerre lecserélni. Ezzel felesleges időt lehet megspórolni és ráadásul még biztonságosabbak  is  mivel  kiküszöböli  a  humán  faktort,  mint  hibázási  lehetőséget.  Az elkövetkezőkben az ilyen cégek által gyakran alkalmazott azonosító rendszerekről lesz szó.

Egyre több munkahelyen merül fel, hogy az elavult papír alapú vagy mágneskártyás

beléptető rendszereket ujjlenyomat, íriszkép, esetleg véna vizsgálat alapú rendszer váltsa fel.

Az  egyes  azonosítási  módok  részletes  ismertetés  előtt  egy  tanulságos  történetet  szeretnék elmondani,  ami  érzékelteti,  hogy  milyen  fontos  jelentőséggel  bír  napjainkban  az  ember biológiai  tulajdonságait  kihasználó  beléptető  rendszerek.  Japánban,  Nara  városában  az önkormányzat  dolgozóinak  ellenőrzését  vezették  be.  Ezt  az  intézkedést  azért  hozták,  mert súlyos  visszaélésekre  és  munkakerülésre  derült  fény  az  irodákban.  Extrém  esetekről  is beszámol a cikk, miszerint egyes dolgozók egymás mágneskártyáját is lehúzták és csaltak a munkaórákkal. Tehát a jelenlegi mágneskártyás beléptetős rendszer elavultnak bizonyult.  Az önkormányzat  idén  márciusában  helyezi  üzembe  az  új  rendszert,  amely  ujj-  és tenyérlenyomattal  azonosítja  az  alkalmazottakat,  emellett  biztonsági  kamerákat  is üzemeltetnek  a  munkahelyre  érkezők  és  távozók  figyelésére.  Az  elkövetkezőkben  az  egyes munkahelyi biometriai azonosítási módokról lesz szó, ezeknek az előnyükről és hátrányukról egyaránt.

Elsőként ismerkedjünk meg a rövid történetben már említett

ujjlenyomat-azonosítással.  Ez  a  mód  talán,  ami  elsőként  az

eszünkbe  jut,  ha  a  biometriai  azonosítást  emlegetjük.  Az

ujjlenyomat azonosítására két fő biometriát alkalmaznak. Minutiát,

ami annyit jelent, hogy  az ujjlenyomatok rajzolatában a különböző

elágazásokat,  rajzolat  megszakadásokat,  hurkokat,

kereszteződéseket és hidakat  azonosít.  A másik a mintázat,  ami az

ujjlenyomatok tipikus mintázatai, az alábbi főbb típusok tartoznak  ide: sima ív, sima hurok,

dupla hurok, véletlen szerű, éles ív, csigavonal. Ezen paraméterek vizsgálatával egy személyt

szinte teljesen megbízhatóan tud azonosítani az ujjlenyomat-azonosító rendszer. A biometriai

azonosítók nagy részét az AFIS (Automatic Fingerprint Identification System  –  Automatikus

Ujjlenyomat Azonosító Rendszer) rendszerek adják. Előnyeihez sorolnám, hogy csak mintegy

negyven-hatvan  jellemző  pontot  rögzít,  így  a  teljes  adatbázisban  való  keresés  az  azonosság

megállapítására  gyorsnak  tekinthető.  A  felvett  mintából  nem  lehet  visszaállítani  az

ujjlenyomatot,  így  nem  kell  tartani  a  személyiségi  jogok  megsértésétől  sem.  Ezen  az  elven

működő rendszerek nem csak biztonságosak, de kényelmesek is. Van, hogy az ember gyakran

nem  találja  a  kulcsát,  amikor  szüksége  lenne  rá.  Ennek  a  dilemmának  vége,  ha  egy

ujjlenyomat azonosító rendszert használnak a cégek beléptetésre. A rendszer további előnye,

hogy  hamisíthatatlan,  mivel  minden  ujjlenyomat  egyedi  és  nem  másolható.  Érdekességként

megjegyezném,  hogy  nem  csak  az  irodákban  a  cégeknél  használatos  mód  az  ujjlenyomat

azonosítás. A BME Gazdaságtudományi Karán ujjlenyomat-azonosító segítségével ellenőrzik,

hogy eleget tettek-e a mesterszakosok óralátogatási kötelezettségüknek.

Most pedig lássuk a következő azonosítási módot, a kézgeometriai azonosítást. Ez a

módszer  a  kéz  alakján  és  az  ujjformák  vizsgálatán  alapul.  Ezek  a  paraméterek  ugyan  csak

személyre jellemzőek és így azonosításra is alkalmasak. Ezt egy 3D-s szkennelést végrehajtó

platform végzi. Ezekben a rendszerekben egy vagy két ujj azonosságát szokták  megvizsgálni.

Alkalmazható nagy felhasználói bázis esetén is, vagy olyan felhasználóknál, akik a rendszert

ritkán  használják  és  így  nem  olyan  gyakorlottak  a  rendszer  használatában.  A  kézgeometria

olvasóknak  széles  alkalmazási  területe  van,  beleértve  a  munkaidő-nyilvántartást,  ahol  ez  a

3

rendszer  nagy  népszerűségnek  örvend.  Könnyen  integrálható  más  rendszerekbe,  ezért

megbízható azonosító rendszert tudnak létrehozni.

Az  arcfelismerő  azonosítóknak  napjainkban  korlátozott  sikerük  van  a  gyakorlatban.

Az  arc  geometriai  tulajdonságai  és  körvonala  alapján  történik  az  azonosítás.  Ilyen  mérhető

tulajdonságok:  a  szemek  távolsága  az  arc  szélétől,  két  szem  távolsága  egymástól,  orrhossz,

szájszélesség,  szemszélesség.  Ezek  a  megoldások  általában  kis  populációs  rendszereknél

alkalmazható jól.

Az  íriszmintázat  felismerése  a

pontos  személyazonosítás

legbiztonságosabb  és

legmegbízhatóbb  módszere.  Az

emberi írisz mintázata egyedi. Még  az

ikerpárok  egy  részénél  is  eltérő  a

szem  írisze,  sőt  egy  ember  két

szemének is más-más a mintázata. A hibás felismerés és a felhasználó téves engedélyezésének

esélye  1  az  1,2  millióhoz.  Az  íriszfelismerés  ezért  az  egyetlen  biometrikus  eljárás,  ami

alkalmas a nagy adatbázisok alapján történő személyazonosításra. A rendszer már elérhető és

számos  alkalmazási  területen  használják.  Azonosításra  vagy  ellenőrzésre  is  használható

egyaránt.  Az  íriszfelismerés  rugalmassága  a  napi  használatban  ebből  eredően  megnőtt,  és

ismét tisztán kiemelkedik a többi biometrikus módszer közül.

A hang alapján történő felismerés az egyik legkézenfekvőbbnek tűnő módszer. Kétféle

hang alapján történő azonosítás létezik: az egyik magának a hangnak az azonosítása, mely a

beszélőre  egyedileg  jellemző.  A  másik  azonosítás  magának  a  beszédnek  az

azonosítása/felismerése.  A  hangazonosítás  különlegességét  az  adja,  hogy  az  elektronikus

hálózaton  közvetített  hangot  is  lehet  azonosítani,  ebben  egyedülálló.  A  speaker

recognitionnek két formája van: a beszélő mindig ugyanazt mondja (szövegfüggő azonosítás),

vagy  szövegfüggetlen  (bármit  mondhat)  azonosítás.  A  szövegfüggő  a  megbízhatóság

érdekében  erősen  igényli  a  személy  közreműködését:  az  azonosító  rendszer  utasításait

követve kell az előre felvett szöveget mondania  . Az ilyen elven működő rendszerek akkor is

jól működnek, ha az ember meg lenne fázva vagy  évekkel később használja a rendszert.  A

szoftver  mintát  vesz  az  emberi  hangból,  majd  egy  adott  algoritmus  alapján  tárolja  így  az

azonosítás biztonságos.  A hangfelismeréssel két főbb alkalmazási területen lehet napjainkban

találkozni:  az  egyik,  mint  biztonsági  rendszer  funkciójánál,  a  másik  az  épületek  és  ajtók

nyitására-zárására szolgál.

Az  aláírás  azonosító-rendszerek  kidolgozása  már

régen  elkezdődött.  A  cél  azoknak  a  paramétereknek  a

meglelése  volt,  melyek  alapján  a  felhasználót  nagy

biztonsággal  lehetett  azonosítani.  Ezek  az  író  egyénre

jellemző  paraméterek  a  következőek:  az  írótoll

dőlésszögének változása,  a toll sebességének a változása,

és az írófelületre kifejtett nyomóerő  és annak változása.

Ezen  paraméterek  méréséhez  két  platformot  dolgoztak

ki, az egyik egy speciális toll használata,  amely kábelen

közvetíti az információt a feldolgozó egységnek, a másik egy speciális írófelület használata. A

két  megoldást  kombinálva  is  lehet  alkalmazni.  Fontos  megjegyezni,  hogy  a  megoldások

adaptivitása  ugyancsak  kulcsfontosságú  az  aláírás  azonosító  rendszereknél,  mert  az  egyén

kézírása az idő múlásával, akár drasztikusan is megváltozhat.

Egyes felmérések és kutatások alapján az derült ki, hogy a magyar lakosság 85% már

hallott ilyen típusú azonosítási eljárásról, de csak 13%-uk találkozott már vele. ( A felmérésen

550  fő  vett  részt,  akik  18  és  60  év  közötti lakosok).  A  válaszadók  jelentős  része  filmekből

4

vagy  híradásokból  tájékozódott  a  technikákról.  Véleményalkotásunk  nem  a  személyes

tapasztalataikból  adódik  mégis  készek  befogadni  és  alkalmazni  a  biometrikus  azonosítási

technikát.

Statisztikai adatok alapján az mondható el, hogy a biometriai rendszerek használata a

magánszférában egyre dinamikusabban nő. Mindezt a technika rohamos fejlődése és az árak

folyamatos  csökkenése  teszi  lehetővé.  A  kifinomult  megoldások  elterjedése  a  jövőben

várható.  Azon  azonosítóknak  lesz,  illetve  van  piaca,  melyeknek  használata  nem  okoz

nehézséget  a  mindennapok  során  és  gyorsan  végzi  majd  a  feladatát.  Ide  tartozik  a  hang  és

aláírás alapú azonosítás. A cégek és az ipari szektor is elfogadja és használja ezeket.  Ezt mi

sem bizonyítja jobban, mint hogy a biometrikus  azonosító rendszerekből származó bevételek

gyorsan növekednek.

Bár  a  biometrikus  eljárások  a  szakértők  véleménye  alapján  is  biztonságosnak

tekinthetők,  mivel  nehezebb  feltörni  őket,  de  nem  szabad  megfeledkeznünk  arról,  hogy

ezeknek a rendszereknek is vannak gyenge pontjai. Az emberek aggodalma két fő csoportba

osztható:  az  egyik  a  biztonság,  amely  a  támadástól  vagy  feltöréstől  való  félelem.  A

biometrikus  rendszerek  feltörésének  valós  veszélyei  vannak.  A  rendszerek  legsebezhetőbb

pontjai  pedig  a  háttér  adatbázisok,  és  a  csatornák,  amelyek  a  rendszer  egyes  elemeit

összekötik.  Biometrikus  és  kriptografikus  módszerek  okos  kombinációival  azonban

megakadályozható,  hogy  ezeknek  a  rendszereknek  az  adatait  a  hackerek  lehallgassák,

továbbítsák vagy módosítsák. A félelem másik forrása, a visszaélés, amelynek során az állam

vagy a hatósági személyek visszaélnének adatainkkal és azt nyomon követésre használnák. A

fent említett két félelemforrás megfelelő törvényi szabályozással, odafigyeléssel és a kételyek

eloszlatásával  orvosolható,  azonban  figyelembe  kell  venni,  hogy  egyes  emberek  vallási

alapon  nem  lennének  hajlandóak  használni  az  eszközöket.  Az  aggodalmak  ellenére  a

biometriai  technológiák  fejlődése  megállíthatatlan,  hisz  egyrészről  kényelmet,  másrészről

biztonságot  nyújtanak  az  embereknek,  és  szinte  biztosan  állítható,  hogy  a  jövőben  egyre

gyakrabban fogunk találkozni a személyazonosítás biometrikus lehetőségével.

Ezekből  következtethetünk  arra,  hogy  a  biometrikus  azonosítás  a  jövőben  mind

hétköznapibbá fog válni,  és idővel nem lesz szükségünk semmilyen azonosító eszközre, csak

személyes  jelenlétünkre.  Bár  a  hagyományos  azonosító  eszközök  teljes  felváltása  a  közeli

jövőben még nem lehetséges, de valószínűsítem, hogy a bank automatától kezdve egészen a

hivatali  ügyek  intézéséig  minden  biometrikus  azonosítással  fog  történni.  A  világ  a

biometrikus  azonosításnak  köszönhetően  meg  volt  változni,  ez  feltartóztathatatlan,  a

megfelelő használat azonban elsősorban tőlünk, emberektől függ.

5

12. csapat névsora

Rozner Viktória

Bernadett Fáth

Biró Viktória

Horváth Anita

Kovács András

Rácz Tamás

Megyesi Balázs

Kőszegi Dávid

Csáforda Balázs

Sárosi Máté

Dobos Máté

6

Irodalomjegyzék

1. László Árpád: Biometria – a jövő itt van ( www.bconsulting.hu )
2. Tajti Balázs: A boimetrikus ujjnyomat azonosítás alkalmazásának új lehetőségei, 2012
3. Szabó Máté Dániel: Biometrikus azonosítás és adatvédelem
4. Dr. Kovács  Tibor:  Biometrikus  azonosítás,  Főiskolai  digitális  jegyzet,  BMF,  Budapest,

2009.

5. Biometriai alapelvek,  http://www.slideshare.net/szabojudo/biometriai-alapelvek;  (2011.
6. 10.)
7. Biometrián alapuló azonosítás: http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?id=143;

(2011. 09. 13.)

7. Kézgeometria, http://handyman.hu/szakkifejezesek/kezgeometria/; (2011. 09. 15.)
8. Írisz azonosítás, http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?id=149; (2011. 09. 17.)
9. Retina azonosítás, http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?id=148;(2011. 09. 20.)
10. Retina azonosítás, http://www.recoware.hu/biometria/biometriai_azonositas/biometriai_
11. azonositasi_modszerek_felsorolas_retina.html; (2011. 09. 21.)
12. Ujjnyomat alapú azonosítás, http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?id=144;

(2011. 09. 25.)

13. Jövő már a jelenben,

http://www.origo.hu/tudomany/20071105-biometrikus-azonositas-jovo-mar-ajelenben.

html?pIdx=1

14. Munkahelyi azonosítás:  http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2012/06/biometrikusazonositas-a-munkahelyen/
15. Lógós dolgozók:

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/02/08/18/Biometrikus_azonositast_vezetnek_be_a_log

os_dolgozok_miatt.aspx

16. Ujjlenyomat diagnosztika: http://hadmernok.hu/2012_1_tajti.pdf
17. Azonosítás és adatvédelem: http://szabomat.hu/tanulmany/biometria.pdf
18. Biometrikus azonosító  rendszerek:

http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2004/2004_07/HT0407-8.pdf

Kérdések az esszéből:

1. Mi a biometria?

A  biometria  egy  olyan  automatikus  technika,  amely  méri  és  rögzíti  egy  személy  egyedi

fizikai, testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel.

2. Mely két fő biometriát alkalmaznak az ujjlenyomat-azonosító rendszerek?

Minutiát és mintázatot.

3. Milyen módszeren alapul a kézgeometriai- azonosítás?

A  kéz alakján és az ujjformák vizsgálatán alapul.  Egy 3D-s szkennelést végrehajtó platform

végzi.