A magyarok már nem csak a tévénézéssel töltött idő tekintetében tartoznak a világ élvonalához, hanem a legfrissebb adatok szerint a Facebook használatában is előkelő helyen állunk. Átlagosan napi másfél órát szörfözünk a világ legnépszerűbb közösségi oldalán, míg Amerikában ugyanez a mutató nagyjából negyven perc.
A közösségi média piaca Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan egyre színesebbé válik, hiszen újabb és újabb platformokat kezdünk el használni. A Facebook egyre inkább a felnőttek játszóterévé alakul: az anyukák például már az egyik legaktívabb réteg az oldalon. A fiatalok viszont egyre kevésbé használják a Facebook-ot, hiszen itt jelen vannak a szülők, a család és emiatt nem biztosít kellő intimitást. A tinédzserek ezért inkább a zárt csoportokat kedvelik, és egyre népszerűbb körükben a fotómegosztó Instagram, vagy az egy idő után „felszívódó” üzenetekkel operáló Snapchat.
FB,Insta,Snapchat
A magán felhasználás mellett a cégek, vállalatok, márkák is egyre intenzívebben használják a közösségi médiát Magyarországon és globálisan is. A Coca Cola például a Facebook-on, az Instagram-on és a Snapchat-en is aktívan kommunikál. Az üdítőital márka azt vallja, hogy a közönséggel, követőkkel kialakított jó kapcsolat érzelmeken alapul, amit a leginkább egyedi, személyes tartalommal lehet erősíteni. Ilyen volt például a vállalat #nekedisegycsók kampánya, melynek keretében egyedi címkés kólás palackokról készült fotókat tölthettek fel a fogyasztók a közösségi médiára.
Smart city
A konferencia második napja, a Mobile Hungary kiemelt hangsúlyt fektetett az oksotechnológia különböző felhasználási területeire, számos magyar cégnek, megoldásnak biztosítva bemutatkozási lehetőséget. A rendezvényen szó esett az egészségügy területén rendelkezésre álló digitális megoldásokról, az okosotthonokról, az Uber és a hasonló fuvarmegosztó cégek kapcsán a városi közlekedés jövőjéről, vagy éppen az okosváros technológiákról. Ez utóbbira kiváló példa volt Nyíregyháza, mely egy komplett „smart city” rendszert tervezett meg és épített ki. A projekt keretében többek között a megyeszékhely közel húsz pontján szupergyors közterületi internet hozzáférést tettek elérhetővé a lakosság számára, egységes digitális városkártya került bevezetésre, kiépült az e-közigazgatás, illetve városszerte wi-fi hotspotként funkcionáló és mobileszköz töltésre alkalmas intelligens padokat telepítettek.
A digitális írástudás növelése érdekében pedig rászorultsági alapon 5000 laptopot és 1000 okostelefont bocsátottak rendelkezésre a város polgárai számára egy pályázat keretében.
