Milliárdokba kerül a stressz (2003)

Az is igaz, hogy manapság a stressz hozzátartozik mindennapjainkhoz, sőt a munkahelyi nyomás gyakorta még pozitív, teljesítménynövelő hatású is lehet. Nem is a kezelhető mennyiségű stressz jár súlyos következményekkel. A stressz akkor jelent problémát, ha nem tudunk megbirkózni vele mennyisége, vagy az eszközeink hiánya miatt – mondta Juhász Ágnes. A stressz nem más, mint a munkára adott negatív érzelmi reakció. Rengeteg kiváltó oka lehet, mint például a túlzott megterhelés, a rossz kommunikáció, a gyakori konfliktusok, a felelősség és a hatáskörök tisztázatlansága, a vezetés stílusa vagy a nem megfelelő munkahelyi körülmények, mint például a zaj. Különösen azok a munkavállalók veszélyeztetettek, akiknek nincs befolyásuk a munkavégzésre, vagy túlságosan monoton a tevékenységük. Közéjük tartoznak a futószalag mellett dolgozók, a szociális munkások, a tanárok és az orvosok. Gyakran a munkavállalók tudatos hozzáállása is segíthetne, vagyis ha ők is felismernék, hogy stressztől szenvednek, és megpróbálnának fellépni ellene. A legjobb megoldás, ha megszüntetjük a kiváltó okot. Mindannyian rendelkezünk olyan készségekkel, viselkedésformákkal, melyek segítségével fel tudjuk venni a harcot a stresszel, annak megbetegítő hatásával szemben. Probléma akkor van, ha nem tudjuk alkalmazni ezeket a stratégiákat akár azért, mert túl nagy a feszültség, akár azért, mert nincs befolyásunk a körülményeinkre, például arra, hogyan, milyen ütemezéssel, milyen eszközökkel végezzük a munkánkat. A kontroll hiánya a munkahelyi feszültség egyik legfontosabb kiváltója és egyben a depresszió, a súlyos szív-koszorúér betegségek előidézője is lehet – mondta Juhász Ágnes. Az EU-ban végzett felmérés szerint a betegállományban eltöltött napok számának 50-60 százaléka a stresszre vezethető vissza. A Confederation of British Industry kimutatta, hogy 1999-ben 6,7 millió munkanapnyi hiányzásért a stressz, illetve a stresszre visszavezethető betegségek voltak felelősek, ami 7 milliárd fontjába került a brit iparnak. A hiányzások csökkentése a munkáltatók érdeke, Magyarországon azonban mégsem jellemző, hogy a munkaadók foglalkoznának vele. Sok cégnél ugyan rendszeresen mérik a dolgozók elégedettségét, amely akár alapja is lehetne egy tudatos stresszkezelő programnak, de a felméréseket ritkán követik konkrét intézkedések – mondta Juhász Ágnes. Ha mégis történik beavatkozás, a szervezetek legtöbbször a tűzoltó megoldásokhoz folyamodnak, vagyis olyan stresszkezelő programokat indítanak (például lehetővé teszik, hogy a dolgozók a munkahelyükön rendszeres testedzésen vegyenek részt), amelyeknek az a célja, hogy a munkavállalók jobban tűrjék a stresszt. Sokkal hatékonyabb lenne azonban, ha megkeresnék a stressz okát, és azt szüntetnék meg. Ugyanakkor ez a megoldás időigényesebb, költségesebb, s azt is megkívánja, hogy a vállalatvezetés felismerje és elismerje, hogy ő is felelős az alkalmazottai egészségi állapotáért.

A beavatkozásokat egy felmérés előzi meg, melynek célja feltárni, hogy mi állhat a jelentős mértékű munkahelyi stressz és a – részben ennek nyomán fellépő – megbetegedések mögött. Ha egy szervezetben vagy egy szervezeti egységben kimagaslóan nagy vagy hirtelen megugrik a betegállományban töltött napok száma, az azt jelzi, hogy szükség lenne egy ilyen felmérésre, az alkalmazottak egészségének fejlesztésére – mondta Juhász Ágnes. A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai jelenleg részt vesznek egy, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Program (NKFP) által támogatott, a segítő kapcsolati modellekkel foglalkozó kutatásban. E kutatás keretein belül foglalkoznak a munkahelyi egészségfejlesztéssel is. A többéves program célja, hogy kidolgozzanak egy egészségfejlesztő tervet, amelyet bevezetnek egy cégnél, így annak hatásait rövid távon nyomon tudják követni. A program sikeressége esetén modellként szolgálhatna más, a dolgozói jó egészsége iránt elkötelezett, azért tenni kívánó vállalatok számára.