Szép számmal találhatók veszélyforrások az irodában: a fénymásoló gép ózont termel, a számítógép monitorja a látás romlását eredményezheti.
Munkavédelem alatt hagyományosan a megfelelő tárgyi feltételek biztosítását értik, ezért általában csak ezek meglétére figyelnek oda a feladat elvégzésével megbízottak. Viszont az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek az úgynevezett pszichoszociális tényezők, azaz azoknak a hatásoknak a figyelembevétele, melyek nem fizikai vagy kémiai, hanem lelki hatást fejtenek ki a dolgozókra. A dolgozó stabil lelkiállapotba segítése nem csak humánum kérdése; gazdasági hozadéka is van az ügynek. A kiegyensúlyozatlan, boldogtalan alkalmazott ugyanis hamarabb megbetegszik. Mindennek tükrében a dolgozót érő fizikai és lelki behatásokat együtt kell vizsgálni a vállalaton belül.
Bár nem tartozik a legveszélyesebb munkahelyek közé, fizikai veszélyforrások, ártalmak szép számmal találhatók az irodában is. Mint Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke elmondta: a legkézenfekvőbb veszélyeket az elektromos szerelvények, berendezések jelentik. Ezért ezek érintésvédelméről feltétlenül gondoskodni kell, továbbá arról is, hogy azok ne a földön, összevissza húzódjanak – egész egyszerűen azért, mert beléjük lehet botlani. Egyes berendezések speciális veszélyforrások – folytatta. A fénymásoló gépek ózont bocsátanak ki működés közben, ezért ha a gép környékén rendszeresen és erőteljesen ózonszagot érezni, akkor szinte biztosra vehető, hogy az ózon koncentrációja átlépte a megengedett értéket. Ilyenkor szellőztetés szükséges.
Külön figyelmet érdemelnek a számítógépek, nemcsak a sokat emlegetett sugárzás, hanem az ergonómiai problémák miatt. Veszélyt jelent a kényszertartás, a számítógép előtti merev ülés, ami hátfájdalommal, nyakfájdalommal jár. Fontos emiatt, hogy aki számítógép előtt dolgozik, rendszeres időközönként felálljon, abbahagyja a munkát, és áttornáztassa magát. Sokszor egy a billentyűzethez illeszthető kéztámasz is segíthet a jó tartásban. A monitor használatakor optikai problémák is fel szoktak lépni, mert a legtöbb szemüveg dioptriája vagy nagyobb távolságra, tehát utcai viseletre van bemérve, vagy rövidebbre, azaz olvasáshoz megfelelő távolságra. A monitor viszont pontosan a kettő között van, ehhez az idősebbek szeme nehezebben tud alkalmazkodni. Ezért sok embernek olyan dioptriájú szemüvegre van szüksége, amelyet pontosan a monitor távolságához, körülbelül karnyújtásnyira állítottak be. A monitor előtti éles látást biztosító szemüveg költségéhez egyébként a munkaadó hozzájárul – emlékeztetett egy jogszabályra az elnök. A számítógép mindezen felül idegi megterhelést is okozhat. Ha a környezeti világítás visszatükröződik a képernyőn, akkor az ott lévő szöveg nehezen olvasható. Sokan ekkor elkövetik azt a hibát, hogy felerősítik a kontrasztot, ami pedig sokkal jobban fárasztja a szemet.
Kevés szó esik az irodai levegő minőségéről. Egyre több irodában van helyi, vagy központi légkondicionálás. Ez önmagában nem kifogásolható, de rossz elhelyezés és beállítás esetén huzat keletkezik. Ennél még nagyobb veszélyt jelent a légkondicionálók elgombásodása. A hűvös és nedves közeg ideális a gombák elszaporodásához, amelyek aztán a levegőbe jutnak. De ideális más kórokozóknak is, ezért rendszeresen alaposan, szakemberrel ki kell tisztíttatni, fertőtleníttetni, illetve gombátlaníttatni.
A fizikai tényezőkön túl fontosak a pszichés tényezők. A munkahelyi stresszt magát sokan egymástól eltérően ítélik meg, megkülönböztetnek ugyanis “jó” és “rossz” stresszt. Vannak olyan emberek például, akik kifejezetten igénylik az izgalmat, akkor érzik jól magukat, ha nehéz, komoly kihívásokkal kerülnek szembe. A káros stresszhatások ugyanakkor a túlzott munkateherből és a rossz munkaszervezésből erednek leggyakrabban. Aki rendszeresen többórányi munkát visz este haza, akkor vagy saját maga, vagy a főnöke szervezte meg rosszul a munkáját – vélekedett Békés András. Ha egyik sem, akkor az illető munkamániás, sokak megítélése szerint ez már a betegséggel határos.
Szintén stresszhez vezet, ha a menedzser valóban a legkompetensebb ember a szervezetben, s emiatt nem delegálja a munkát, hanem mindent maga akar elvégezni, hiszen így látja biztosítva a munka minőségi elvégzését. Feszültséget okozhat az is, ha gyakran kell váltania a menedzsernek az egyes tevékenységek között, és rövid időn belül újabb és újabb dolgokra kell koncentrálnia. Mindkét esetben a jó munkaszervezés jelentheti a megoldást.
Index, 2003. 05.09.
