Ma már a középvezetőket fenyegetik leginkább azok a menedzserbetegségek, amelyek néhány évvel ezelőtt még a csúcsmenedzserekre voltak jellemzőek. A magas vérnyomás, stressz, szívkoszorúér-szűkülés, keringési betegségek a legjellemzőbbek. Úgy tűnik, az új topmenedzseri generáció tagjai már tudatosan figyelnek az egészségükre.
Míg a szocializmusban főként a munkahelyi frusztráció, az adott feladatnak való nem megfelelés vezetett felső vezetők körében magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz, öngyilkossági és italozási hajlamok felerősödéséhez, addig mára a topmenedzserek sokkal jobb egészségi állapotban vannak – magyarázza Pohl Ödön, a közel másfél száz céget kiszolgáló Med Service Egészségügyi Szolgáltató és Menedzser Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: a szemmel látható fejlődés részint az alapos menedzserképzésnek és – kiválasztásnak (amikor is az adott munkakör betöltéséhez alkalmas embert keresik a vállalatok), részint a fejlett országokból beáramló, a vezetők egészségét központba állító kultúrának tudható be. Ezt erősíti meg Légrádi Edit, az Opel Magyarország Kft. PR-igazgatója is: a társaságnál a vezetők ritkán hiányoznak, s a hazánkban népbetegségnek számító stressz mint betegség nem jellemző a menedzsereik körében.
Az új topmenedzser-generáció tudatosan figyel az egészségére: sokkal nagyobb szerepet kap a megelőzés, az egészséges életmód folytatása, általánossá kezd válni a golfozás, squasholás, kocogás, ráadásul a wellnessdivat újabb lökést ad e téren. Sajnos azonban a menedzserbetegségekként aposztrofált magas vérnyomás, keringési rendellenességek, stressz, cukorbetegség stb. nem szűnt meg, ezek kockázata „áthelyeződött” a középvállalati szintre – ismerteti másfél évtizedes tapasztalatait Pohl Ödön.
Ez részint annak tudható be, a középvezetők nem mindig kapnak megfelelő szakmai és vezetői alap-, illetve továbbképzési lehetőséget, részint mert övék a munka dandárja, részint pedig azért, mert ütköző szerepet töltenek be a felső vezetés és az alattuk lévők között, így igencsak nagy nyomás alatt dolgoznak. A középvezetők fiatalítása nem szünteti meg a megbetegedések kockázatát, csak idősebb életkorra teszi át a betegségek megjelenését.
A betegség miatti hiányzás többletmunkát ró a helyettesekre és a felgyógyulás után magára az érintett személyre is, hiszen át kell néznie, mi történt a távolléte alatt. Ezeket elkerülendő, a vállalat a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és a kockázatértékelés megvalósítása mellett menedzserszűrésre küldheti a vezetőket. Sok esetben csak a topmenedzserek vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, de akad példa a munkavállalók teljes körére kiterjesztett szűrésre is. Az Opelnél a felső vezetők és a vállalati hierarchia magasabb szintjein lévő középvezetők számára biztosítja ezt a lehetőséget, ami egyfajta vállalati juttatásnak minősül – emeli ki Légrádi Edit.
Az évente általában egyszer megejtett menedzserszűrés némiképp pénzkérdés is – szögezi le Pohl Ödön –, hiszen egy mindenre kiterjedő (bel-, nőgyógyászati, illetve urológiai, labor-, kardiológiai stb. vizsgálatokat magában foglaló) szűrés ára 40-50 ezer forint személyenként, s a speciális igények (például koponya-CT) ezt az összeget akár meg is duplázhatják. Nagy előnye azonban a fent említetteken kívül, hogy keretében egészségügyi tanácsadás is folyik. Átlagosan a menedzserek hetven-nyolcvan százaléka vesz részt szűrésen, ha a cég lehetőséget teremt erre; a többiek vagy már kezelés alatt állnak, vagy nem ismerik fel a vizsgálat fontosságát. A felső vezetőknél azonban rossz szemmel tekintenek a kimaradókra.
