Rugalmasság, innováció, inspiráció, kreativitás, kooperáció… Csak néhány kifejezés, amivel jellemezni lehetne az egyre népszerűbb coworkinget. Az elmúlt években folyamatosan bővül a közösségi irodák száma Budapesten, a legjelentősebbek közé tartozik a LOFFICE, a CoWo, a Kubik, a Kaptár és a Colabs. Nem véletlenül nő a piac, ugyanis egyre több szabadúszó, önálló- vagy távmunkát végző dönt az otthoni munka helyett a coworking mellett, hiszen az inspiráló közösség, a kreatív környezet, a rugalmas munkarend mind-mind a hatékonyságot, a produktivitást segíti elő.
Változó igények
A coworking ötletét 2005-ben, Brad Norberg, a Google programozója találta ki San Franciscóban. Az akkor még nine-to-five névre hallgató újszerű irodai megoldás villámgyorsan meghódította Amerikát és Európát, az ő kiáltványát olvasva döntötte el 2009-ben Klementz Kata testvérével, Pannival, hogy megalapítják Magyarország első coworking irodáját, a LOFFICE-t.
– Mi alapvetően egy kicsit több szolgáltatást nyújtó, magasabb szinten szerveződő, designban szebb közösségi irodai teret terveztünk létrehozni – meséli Kata. – Eleinte csak a költséghatékonysági vonzata volt népszerű, mi azonban szerettünk volna egyfajta vállalkozói bázist létrehozni.
A LOFFICE jelenleg Budapesten négy, Bécsben pedig egy irodaházat működtet, elsősorban munkaállomásokat és tereket biztosít az ügyfeleknek, tíztől kétszázötven négyzetméterig terjedően lehet irodahelyiséget bérelni, valamint tárgyalók, hatalmas konferencia- és rendezvénytermek, nyári kert és Magyarország első közösségi bisztrója áll a coworkerek rendelkezésére.
A közösségi irodahasználat a gazdasági világválság alatt terjedt el igazán, a cégek ugyanis az óriási terek magas bérleti díján akartak spórolni. Az ingatlantulajdonosoknak tehát reagálniuk kellett a változó keresletre, nem tudtak már egy adott cégnek több ezer négyzetméteres irodateret kiadni. Ennek lett a kreatív megoldása a közösségi irodatér.
– Több üzleti ötletem volt már korábban is, de ezeket alkalmazottként nem tudtam megvalósítani. Közgazdászként befektetésekkel, kockázati tőkével, startupokkal, induló vállalatokkal foglalkoztam, és érzékeltem, hogyan alakul át a munka világa projektjellegűvé – fejti ki Oláh László a CoWo alapításának előzményeit. – A vállalati struktúrák teljesen átszerveződtek, már nem beszélhetünk hagyományos osztályokról, hanem egy-egy projektben minden szakterület részt vesz. Sok esetben pedig ezeket az osztályokat kiszervezik, outsource-ölik. Miután megszületett az ötlet, körbejártam a nyugat-európai közösségi irodákat és aztán kezdetem bele a vállalkozásba.
Központi lokáció
Az általam felkeresett két közösségi iroda, a LOFFICE és a CoWo alapítói egyetértenek abban, hogy a siker egyik kulcsa a megfelelő hely megtalálása lehet. A CoWo-t frekventált helyen, a Deák Ferenc tér közelében, egy szabóműhely helyén alakították ki.
– A hely kiválasztása rendkívül tudatos volt. Miután jártam Berlinben és Münchenben, és megnéztem az ottani közösségi irodákat, pontosan tudtam, hogy nekem hol kell irodát bérelnem – ismerteti Oláh László a lokáció kiválasztását. – Az is fontos szempont volt, hogy minél több természetes fény legyen, mert az nagy hatással van az emberek hangulatára, közérzetére. Márpedig a belvárosban a félemeleti, korábban üzlethelyiségeknek használt, lakásra azonban nem alkalmas nagy terekben igen jók a fényviszonyok.
A LOFFICE alapítói is kizárólag a pesti belvárosban gondolkoztak, de a központi közlekedés mellett arra is figyelt a Klementz testvérpár, hogy kerékpárutak mentén, elegáns környéken építessenek irodaházakat. Jellemző egyébként a LOFFICE-ra, hogy mindegyik irodájukat egy új értelmet nyert épületben alakították ki. Az egyik például kottanyomda, egy másik pedig cipőgyár volt azelőtt.
Jobb mint otthon
A coworking-et nagy számban ügyvédek, informatikusok, webfejlesztők, könyvelők, designerek, grafikusok, marketingesek választják, akik akár otthonukban vagy egy kávéházban is végezhetnék munkájukat, mégis inkább asztalt bérelnek valamelyik közösségi irodában.
– Korábban Párizsban otthon dolgoztam, de ez elég hamar kaotikussá vált. Megszűnt a szociális életem, és gyakran pizsamában úgy eltelt egy nap, hogy szinte semmit nem haladtam a munkával. Külön kell választani a munkát és a magánéletet, nagyon fontos, hogy térben is el legyen a kettő szeparálva. Hiába kényelmes otthon, nem alkalmas munkakörnyezet – osztja meg tapasztalatait Pólay István, aki egy amerikai távközlési startup vállalat európai üzletfejlesztési vezetője. – Miután hazakerültem Magyarországra, a családom unszolására körbejártam a főváros közösségi irodáit. Rengeteg unalmas, lehangoló hellyel találkoztam, ahol semmi kedvem nem lett volna dolgozni. Két éve tévedtem be a LOFFICE-ba, és egy teljesen más légkör fogadott itt, mint amit máshol láttam.
Oláh László úgy látja, hogy személyiségfüggő, hogy ki az, aki otthon szeret dolgozni és ki az, aki közösségi irodában. Két-háromszáz főre becsüli azok számát, akik Budapesten ez utóbbit választják.
Közösség
Elsősorban a közösség az a tényező, amiben a coworking egyértelműen jobb az otthoni munkánál. Annak ellenére, hogy mindenki a saját munkáját végzi, önállóan dolgozik, mégis kialakul az erős kapcsolati háló, sőt, a szakmai együttműködés sem ritka a közösségi irodákban.
Pólay István kiemelte, hogy az inspiráló légkör, a jó társaság nagyban növeli a produktivitást:
– Itt nem az történik pusztán, hogy egymás mellett ülünk, hanem ismerjük egymást, megbeszéljük a problémáinkat, tudunk egymás projektjeiről. Azáltal, hogy itt nincs alá- vagy fölérendeltség, sokkal nyitottabban tudunk egymással beszélni. Sok esetben ez pedig lehetőséget ad, hogy szakmai együttműködés jöjjön létre.
A LOFFICE-nál különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak közös sörözések alkalmával ismerjék meg egymást a coworkerek, hanem szakmai szinten is együtt tudjanak működni. A felmérések azt mutatják ugyanis, hogy egy kezdő vállalkozás a közösségi irodákban ötödannyi idő alatt talál üzleti partnereket, befektetőket, mintha otthonról végezné a munkáját.
– Különböző témájú szakmai kapcsolatépítő eseményeken, workshopokon próbáljuk összehozni a társaságot. Hogy egy példát említsek, ilyen az 5*5*5, amikor öt vállalkozó, öt alkalommal, öt percben mutathatja be a vállalkozását – mesél a szakmai együttműködésről Klementz Kata. – Emellett gyakran szervezünk művészeti programokat, ahova javarészt eljárnak a coworkerek és ott is találkozhatnak, beszélhetnek egymással.
Rugalmasság
A közösség mellett sokak számára különösen vonzó lehet a rugalmas, szabad munkavégzés.
– A coworking irodákban nagyon érdekes munkaszervezet alakult ki, hiszen nincsen főnök. Az emberek belátásra van bízva minden – mondja Oláh László. – A CoWo-ban szándékosan kerülünk mindenfajta formalitást. Egy időben gondolkoztunk házirenden, de nagyon ódzkodtunk tőle, nem vezettük be.
Nemcsak, hogy hierarchia nincsen, de mindenki saját időbeosztás szerint dolgozik, persze figyelembe kell venni, hogy az iroda mikor van nyitva. A CoWo-nál ezt úgy oldották meg, hogy két árkategóriájú csomagot hoztak létre. A drágább esetében a bérlő kulcsot is kap, ezáltal teljesen rugalmas, független munkaidőben tud dolgozni.
Pólay István egy nemzetközi startup-vállalatban több ezer kilométerre dolgozik a munkatársaitól, így email-en, skype-on tud csak velük kommunikálni. Megvan viszont ennek az az előnye, hogy nem figyelik, mikor és mennyit dolgozik.
– Párizsban különösen nagy hagyománya van, hogy szigorúan nézik, ki mikor megy haza. A tömegpszichózis miatt senki nem mer elsőként felállni, és otthagyni az irodát. Azáltal, hogy itt nem ellenőriz senki, sokkal szabadabban tudom beosztani a munkámat. Akkor tartok szünetet és annyit, amennyit szeretnék. Ezáltal viszont az elvégzett munka minősége is sokkal jobb.
Kreativitás
A flexibilitáson kívül jelentősen növelheti a produktivitást a kreatív, inspiráló munkakörnyezet. Persze abban megoszlanak a vélemények, hogy hogyan kell kinéznie az irodatérnek. A CoWo inkább az otthonos környezetet preferálja.
– Igyekeztünk klasszikus, hagyományosabb irodai környezetet létrehozni. Én személy szerint kevésbé tartom fontosnak a designt, szerintem sokkal inkább van jelentősége a hangulatnak. Engem kifejezetten riaszt a sok fehér, fényes felület. A hagyományosabb anyaghasználat, a klasszikusabb, jól bevált formák, az otthonosabb környezet sokkal inspirálóbb.
Másként látja Klementz Kata, a LOFFICE-ban ugyanis kifejezetten színes, modern, művészi tereket teremtettek.
– Azt gondoljuk, hogy kreatív térben sokkal jobban áramlanak az energiák. Az emberek általában túlhajszoltak, ezért különösen nagy jelentősége van a munka közbeni kikapcsolódásnak. A pingpong, a csocsó, a wii feltölti őket, sőt, közösségépítő ereje is van. Fontos az is, hogy a coworkerek büszkék lehetnek az irodájukra. Olyan térben fogadhatják az ügyfeleiket, amit magukénak érezhetnek, és egyúttal nagyon magas szintű szolgáltatással van ellátva. A vállalkozók, startupok márkaépítésében se mindegy, hogy honnan indulnak, milyen környezetben tartják az első prezentációkat.
Szolgáltatások
Habár még nincs komoly verseny a közösségi irodák között, mégis nyilvánvalóan mindegyik próbál egyedi szolgáltatásokat nyújtani a bérlőknek.
A LOFFICE inkubátorházként is működik: programokkal, szakmai tanácsadással segíti az induló startup vállalatokat a befektetők megtalálásában, illetve a külföldi piacra való kijutásban.
– Van egy bő listánk, amin szinte minden megtalálható, ami a cégalapításhoz szükséges lehet. A különböző információs és kapcsolatépítő workshopokon kívül adó- és ügyvédi tanácsadással, valamint PR és marketingtanácsadással segítjük a bérlőinket – sorolja Klementz Kata, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a LOFFICE a tereken kívül. – Emellett különböző kulturális, üzleti modelleket dolgoztunk ki, ilyen például a vállalkozónők munkaerő piaci visszaintegrációját segítő coworking modell.
Oláh László arról mesélt, hogy a CoWo az elsődleges funkciók mellett igyekszik minden felmerülő problémában segíteni bérlőit, legyen az könyvelés, székhelybejelentés vagy pénzügyi tanácsadás.
– A jövőben azt tervezzük, hogy erre a bázisra egy-egy tevékenységet felfűzzünk. Arra gondolok, hogy széles körben nyújtsunk bizonyos magas szintű szolgáltatásokat.
Hogy milyen irányba és hogyan fognak fejlődni a coworking irodák, a jövő kérdése. Mindenesetre szembetűnő, hogy néhány év alatt hogyan futott fel az irodahasználatnak ez a teljesen új módszere. Száz évvel ezelőtt a kávéházak kínáltak inspiráló munkahelyet a szabadfoglalkozású értelmiségieknek. Úgy tűnik, a közösségi iroda lehet a kávéház 21. századi, modern megfelelője. A tapasztalatok legalábbis eddig azt mutatják, hogy működőképes projekt.
