Egy felmérés szerint a hazai munkaidő-kihasználtság mindössze 47 százalék, azaz évente 106 munkanap vész kárba. A bevételek növelésének egyik kulcsa a jobb munkaidő-beosztás.
A tavalyi megszorító intézkedések számos plusz terhet rónak a vállalatokra. Különösen az egyébként is nehezebben boldoguló mikro- és kisvállalkozásokat érinthetik hátrányosan az új adó- és járulékváltozások. Körösi Márta, a Humánmanufaktúra munkatársa szerint a kkv-k esetében különösen fontos, hogy kiaknázzák a cégben rejlő tartalékokat. A kisebb cégek ugyanis sokszor hasonló problémával szembesülnek: munka van bőven, nincs viszont pénz arra, hogy újabb embereket alkalmazzanak. A szakember szerint számukra a meglévő munkaerő-állomány tudatos és gazdaságos felhasználása a megoldás. Hozzátette: ez nem embertelen megoldásokat és kizsákmányolást jelent, hanem a munkaidő-kihasználtság növelését.
A Czipin & Proudfoot Consulting tanácsadó cég kutatása szerint Magyarországon mindössze 47 százalékos a munkaidő kihasználtsága, azaz éves szinten 106 munkanap vész kárba. A kihasználtsági arány még akkor is nagyon alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a 100 százalék nem elérhető. A munkaidőbe ugyanis beleszámít az étkezés és az egyéb szükségletek, így az optimális munkaidő-kihasználtság 80-85 százalék között alakul. De még így is legalább 37 százalékkal növelhető itthon a munkaidő kihasználtsága néhány apró trükkel. Ezzel azonban legfeljebb a külföldi tulajdonú multicégek foglalkoznak: a kis- és középvállalkozások nem vagy alig figyelnek erre.
Számít a munkakör
A tanácsadó cég szerint az optimális és a hazai helyzet közötti különbség négy okra vezethető vissza, ezek pedig a nem megfelelő irányítás, a nem hatékony munkavégzés, a nem megfelelő munkamorál és a nem megfelelő képesítés. Ha például a körülmények rosszak, elképzelhető, hogy a munkatársak közül sokan és sokszor vannak betegállományban. De a technikai problémák – például a számítógépes rendszer leállása – is vezethetnek oda, hogy a munkatársak nem tudnak dolgozni. Lehet, hogy egy adott munkakörben nem a megfelelő ember dolgozik, és az optimálisnál lassabban tudja csak ellátni feladatát, de lassíthatja a munkavégzést az is, ha a dolgozók nem értik pontosan a rájuk bízott feladatot. A megoldás ezek kiküszöbölése, ami Körösi Márta szerint mindössze több odafigyelést igényel a vezető részéről.
A főnök is segít
„A vezető mindenképpen – pozitív vagy negatív – példát mutat ebben is az alkalmazottaknak” – mondta a FigyelőNetnek Juhos Andrea. A DBM Hungary ügyvezető partnere szerint ha a főnök este nyolcig ott van, a munkatársak is kötelességüknek érzik, hogy maradjanak. Még akkor is, ha ilyenkor gyakran nem is foglalkoznak komoly munkával, csak interneteznek.
A jobb munkaidő-kihasználtságot az is elősegítheti, ha jól bánunk az úgynevezett belső ügyfelekkel. Ilyen ugyanis mindenkinek van, akár tudomást veszünk róla, akár nem. Ha pedig nem jó a kapcsolat vagy akár csak a kommunikáció két részleg között, máris állhat a munka. Sokszor panaszkodnak arra például a munkatársak, hogy nem kapják meg a munkájukhoz szükséges adatokat egy másik csoporttól. Ilyenkor fordul elő, hogy később, amikor már szorít a határidő, késő estig is dolgozniuk kell, hogy behozzák a lemaradást. „Mindez a munkahelyi légkört is rontja, hiszen egymásra mutogatnak majd az osztályok” – tette hozzá Juhos Andrea.
K. B. 2007.01.10.
