Ember és gép 2029-re egyesül, vagyis ekkorra lehetségessé válik, hogy az emberek agyában apró robotok működjenek, amelyek növelik az észbeli képességeket, és védik az egészséget – állítja Raymond Kurzweil amerikai feltaláló és futurista.
Kurzweil szerint már most is azon a szinten állunk, hogy képességeinket gépekkel tágítjuk ki, az ember és gép összeolvadása pusztán ennek a tendenciának a folytatódása lesz.
A tudós rámutatott, hogy az úgynevezett nanobotok (nanotechnológiával létrehozott parányi robotok) majd okosabbá tesznek bennünket, javítják emlékezőképességünket, és automatikusan eljuttathatnak bennünket virtuális valóságokba – idézte Kurzweilt a BBC honlapja.
Kurzweil azon 18 befolyásos gondolkodó egyike, akiket arra kért fel az amerikai mérnöki akadémia (NAE), hogy nevezzék meg az emberiség előtt álló technológiai kihívásokat a 21. században. E szakértői bizottságban található a Google keresőprogram egyik kifejlesztője, Larry Page és a génkutatás egyik úttörője, Craig Venter.
A 14 technológiai kihívást az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) éves tanácskozásán hirdették ki a hét végén Bostonban. Ezek a következők: a napenergia hatékony felhasználása; energiatermelés magfúzióval; szén-dioxid-megkötés, tárolás megoldása; a nitrogénkör forgásának segítése; tiszta víz biztosítása; az agy működésének “visszafejtése”; az atomterror megakadályozása; a kibertér kiépítése; a virtuális valóságok fejlesztése; a városi infrastruktúra javítása; az egészségügyi informatika fejlesztése; jobb gyógyszerek létrehozása; személyre szabott tanulási módszerek kidolgozása; a természetben rejlő új lehetőségek felkutatása.
“Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése teljesen megváltoztatja a világot” – vélte Charles Vest, az amerikai Nemzeti Mérnöki Akadémia (NAE) elnöke.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a kihívások között szerepelnek olyan témák, mint az egészség és vagy az életöröm, amelyek lényegesek a virágzó emberiség számára.
A legfontosabb kihívás az emberiség jövőjének biztosítása.
“A Föld olyan bolygó, amelynek a forrásai korlátozottak, és a növekvő lakosság olyan ütemben fogyasztja őket, amely tarthatatlan” – vélik a szakértők, akik szerint új energiaforrásokat kell kifejleszteni oly módon, hogy közben visszafordítsák a környezetromlást.
Anélkül, hogy a kihívásokat rangsorolta volna, William Perry, a szakértői bizottság elnöke a megfizethető napenergiát és nukleáris fúzió beható ismeretét említette, mint két olyan célt, amelyet szerint öt-tíz éven belül el lehet érni.
“A fúzió utáni kutatás elérte a mérnökök leleményességének a határát, de az ígéretes eredmények arra engednek következtetni, hogy fúziós energiagyártás célja tíz éven belül elérhető” – így Perry. Hozzátette: Még ha számításba is vesszük ezeket a sikereket, kevéssé valószínű, hogy a fosszilis energiahordozókat rövid távon sikerül felváltani.
A jelentés az akadémia honlapján (www.engineeringchallenges.org) olvasható. A látogatókat felkérik, szavazzanak arról, hogy szerintük melyik a legfontosabb kihívás
MTI 2008.02.19.
