A fiatal nő zavartan mosolyog, miközben megy előre az egyenes vonalon. Hirtelen jobbra fordul. Botladozik, megáll, próbálja visszanyerni az elvesztett egyensúlyt. Sikerrel jár; célirányosan folytatja. Aztán balra fordul. Nem mérgezték meg, és nem is részeg: a mozgásért és egyensúlyért felelős idegeket elektromos árammal stimulálták.
Galvanizált érzetek
A két elektromos hullám közvetlenül a füle alatt, a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszert érte. Utóbbi működésének révén valósul meg a testhelyzet térbeli érzékelése, az egyensúly megtartása, a szem- és a fejmozgások kiegyenlítése. A specifikus érzéksejtek a belső fülben találhatók. Centrális nyúlványaik együttese a (hallóideggel együtt a halló-helyzetérzékelő ideget alkotó) vesztibuláris ideg. A vesztibuláris idegrendszer izgalmi állapota szédülésben és a szemgolyók ritmusos, változó irányú mozgásában nyilvánul meg. (Az embrió első érzékszerveként az egyensúlyi rendszer fejlődik ki.)
A galvános egyensúlyi stimuláció (galvanic vestibular stimulation, GVS) körülbelül száz éve ismert. Sokáig nem foglalkoztak vele, mindaddig a “természetes” megközelítést részesítették előnyben, amíg a vesztibuláris rendszer funkcióit nem kezdték el behatóbban tanulmányozni. A felettébb egyszerű technika csak az utóbbi húsz esztendőben keltette fel a kutatók érdeklődését. A kilencvenes években mutatták ki, hogy a vesztibuláris input a testegyensúly irányítása, koordinálása mellett más tevékenységeket, például az akaratlagos mozgást kontrolláló motorikus folyamatokat szintén befolyásolja. Ha a fül mögötti masztoid gyenge egyenáramot kap, a test az egyensúlynak a pozitív elektróda, az anód felé történő elmozdításával reagál. Minél erősebb az áram, annál nagyobbat rándul. Előfordulhat, hogy nemcsak az egyensúly billen fel, hanem a mozgás iránya is módosul.
Stimuláció és szimuláció
Az NTT (Japán Telegráf és Telecom) Kommunikációtudományi Laboratóriumában több éve foglalkoznak a GVS technikával. Eredményeiket előbb-utóbb kereskedelmi forgalomban szeretnék hasznosítani. A kutatásokat vezető Taro Maeda és kollégái létrehoztak egy (a stimuláció hatásait kiaknázó) fejhallgatószerű szerkezetet. Az elektromos áramot a gépezet szolgáltatja, míg a jelek irányát és erejét parányi rádió határozza meg. A gyorsulás – optikai folyamatokkal (például filmrészletekkel) vagy zenei ritmusokkal szinkronizált – virtuális érzetét idézi elő. A készülék viselője távirányítóval “vezérelhető”.
“Megrázni a világot” (Shaking the World) projektjüket augusztus első hetében mutatták be az évente megrendezésre kerülő számítógépes grafikai, multimédia seregszemlén, a Los Angelesi SIGGRAPH-on. Szerkezetüket például az említett ifjú hölgyön demonstrálták. Másokon is: az NTT egyik szóvivője távirányítóval jobbra és balra, balra és jobbra, és így tovább mozgatta a delikvenseket. Természetesen vigyázott arra, hogy csak kevés áramot kapjanak. A jelenlévők közül sokan kipróbálták. Egyesek próbáltak ellenállni és tartani az irányt, míg mások hamar feladták, s egyensúlyukat vesztve menekültek vissza a tömegbe.
Az új érzékelő-médiumként felfogható szerkezet nagy feltűnést keltett. Hagyományosabb módszerekkel nem kommunikálható nem-verbális (például kinetikus) érzeteket juttathatunk mások tudtára általa.
A résztvevők többsége nem érezte úgy, hogy kényszer hatására cselekedtek volna. Mivel a navigáció természetesnek és ösztönösnek tűnik, ha nem vagyunk tisztában a ténnyel, hogy gépileg vezérelnek, szinte fel se fogjuk a stimulációt – állítja Maeda. Csak utána tudják meg, hogy viselkedésüket a GVS befolyásolta. Ha a zeneszóra történő stimuláció 1-2 Hz-nél magasabb frekvenciájú, a felhasználó fokozottan érzi test, látómező és muzsika szintézisét.
Leggyorsabb és legvalószínűbb alkalmazása a játékiparban várható. A cég máris a potenciális érdeklődést vizsgálja – nyilatkozta Manabu Sakurai, az NTT marketingmenedzsere. Kiképzőtisztek szintén hasznát vehetik: a GVS technikával könnyebben és olcsóbban kivitelezhető a repülés-szimuláció.
Videóval demonstrálták, hogy a balesetek, ütközések is könnyebben elkerülhetők – feltéve, ha állandóan hordjuk a szerkentyűt.
Agent Portál 2005.08.14.
