11 év leforgása alatt Magyarországon durván kevesebb lett azon állampolgárok aránya, akik elégedettek lennének a hazai oktatás színvonalával. Mindez ráadásul 2018-ra odáig fajult, hogy a 35 OECD országból a 3. legelégedetlenebbek lettünk. Ráadásul 2007-hez képest nálunk csökkent a 2. legtöbbel az elégedettek aránya. Így történhetett meg az, hogy míg 2007-ben az OECD átlagtól csupán 8 százalékkal voltunk lemaradva, addig 2018-ra a különbség 18 százalékra nőtt.
Az OECD közelmúltban kiadott nagy-kiadványa vizsgálta többek között azt is, hogy az OECD országok lakói mennyire elégedettek saját országuk oktatási rendszerével. A listán abszolút az élen végeztek a norvégok, ahol a lakosság 87 százaléka vélekedett úgy, hogy minden rendben van az oktatási intézményrendszerükkel. Nem sokkal maradtak le az első helyről a svájciak, ahol a lakosság 85 százaléka véli úgy, hogy rendben van az oktatási rendszerük. A dobogó harmadik fokára pedig holtversenyben futott be Finnország és Dánia, 84-84 százalékos elégedettséggel.
Az összesített statisztikából kiolvasható, hogy összesen 25 olyan OECD ország van, ahol a lakosság legalább 60 százaléka elégedett volt saját országa oktatásügyével. Ez azt jelenti, hogy 25 országban 10-ből legalább 6 ember vélekedett pozitívan. Ezen felül 10 olyan ország is volt, ahol 10-ből heten mondták azt, hogy jól mennek a dolgok az oktatásban, és volt további 6 ország, ahol 10-ből több mint 8 ember nyilatkozott elismerően.
Eddig tehát a lista első fertályáról, a végeken ugyanis döbbenetes más a helyzet. A sereghajtó Törökországban például a lakosság csupán 35 százaléka vélekedett úgy, hogy rendben mennek a dolgok az oktatásban, de alig volt 10-ből több mint 4 olyan ember Litvániában, aki szerint rendben lennének a dolgok. Sajnos nekünk magyaroknak sincs okunk az örömre, ugyanis éppen 50 százaléka alatti adatunkkalaz összesített OECD lista harmadik legrosszabb eredményét produkáltuk.
Számokban ez azt jelenti, hogy országunkban csupán a lakosság 48 százaléka volt elégedett az oktatás minőségével. Azaz 10 emberből még a fele sem. Ez azt jelenti, hogy a 35 OECD ország közül 32-ben elégedettebbek a helyiek a saját oktatási rendszerükkel, mint mi magyarok a miénkkel. Az is sokat mondó adat, hogy 50 százalék alatt csupán 3 ország végzett, és 60 és 50 között is mindössze 7 ország szerepelt.
10 év bizony hosszú idő
Az OECD adatsora lehetőséget ad arra is, hogy 11 év távlatában is megvizsgáljuk az emberek oktatással való elégedettségi szintjét. Ezek alapján 11 év leforgása alatt Hollandiában, Svájcban és Izraelben nőtt a legjobban azon állampolgárok aránya, akik elégedettek az oktatás minőségével. Hollandiában 16 százaléknyival van most több elégedett ember, mint 2007-ben, míg Svájcban és Izraelben egyaránt 12-12 százalékkal.
A legdurvább hanyatlást ezzel szemben Törökországban élték meg az emberek, 11 év leforgása alatt ott ugyanis 17 százaléknyival kevesebb azok aránya, akik elégedettek lennének az oktatási rendszerük minőségével. Szintén nagyot bukfencezett hátra holtversenyben Magyarország és Svédország is, egyaránt 9-9 százaléknyival van kevesebb olyan ember, aki elégedett lenne hazája oktatásának minőségével.
A svédeknél talán annyival jobb a helyzet, hogy ott most 10-ből 6 ember elégedett csupán az eddigi hét helyett. Magyarország azonban nem elég, hogy csúfos helyet ért el 2018-ra, az addig sem túl rózsás helyzetét is rekord magasan volt képes rontania. 2007-ben ugyanis még az emberek 57 százaléka elégedett volt a hazai oktatással, azaz majdnem 10-ből hat ember. Ez egyébként akkor, az OECD összesített listáján a 10. legrosszabb hely volt, de az OECD átlagtól akkor még csupán 8 százalékkal voltunk elmaradva, 2018-ban ugyanakkor már 18 százalékkal vagyunk.
Mindezt ráadásul úgy sikerült elérnünk, hogy az OECD átlag csupán egyetlen százalékkal nőtt, szóval egyértelmű, hogy Magyarországon zuhant be durván az emberek elégedettségi szintje.
