2005. november 1-én lép hatályba a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, amely a magyarországi elektronikus ügyintézés követelményeit és szabályzatát rögzíti, ezáltal 6 ezer szolgáltatás intézését teszi lehetővé elektronikus úton.
Ügyintézés a karosszékből
Az állampolgárok első körben a jövedelemadó-bevallás, az álláskeresés, a társadalombiztosítási kifizetések, a személyi dokumentumok kérelmezése vagy például a gépkocsik nyilvántartásba vétele területén élhetnek majd az új törvény adta lehetőségekkel. A cégek az adóbevallásoknál, a társasági bejegyzéseknél és a közbeszerzésnél látják majd először hasznát az elektronikus ügyintézésnek.
A központi szolgáltatások a Miniszterelnöki Hivatal elképzelései szerint a Kormányzati Portálról lesznek elérhetőek. Az önkormányzatoknál hosszabb időt fog igénybe venni a felkészülés, a jogszabálytervezet ezt belátva a polgármesteri hivataloknak 2009 végéig adott határidőt az elektronikus ügyintézés informatikai feltételeinek kialakítására.
Az e-ügyintézés azért némi áldozatot kíván a polgároktól is: az iratokat — így például a gépkocsi adás-vételi szerződését, a személyi igazolványt, adókártyát, forgalmi engedélyt — elektronikus formában kell csatolni az űrlaphoz, azaz be kell szkennelni, vagy digitális géppel lefényképezni.
Ami szükséges: elektronikus aláírás
Ez azt jelenti, hogy elektronikus úton, sorbanállás nélkül, pusztán az internet segítségével lesznek elérhetők olyan szolgáltatások, mint a személyi igazolvány vagy az útlevél érvényességének meghosszabbítása, egy megvásárolt autó átírása, a lakcímváltozás bejelentése, a személyi jövedelemadó bevallása, vagy akár biztosítás kötése.
| E-szignó |
| Az első hazai minősített hitelesítés-szolgáltató, a NetLock Kft. weboldalán igényelhető az elektronikus aláírás elkészítéséhez szükséges minősített tanúsítvány, ehhez csupán egy Word-dokumentum kitöltésére és visszaküldésére van szükség. A minősítés egy évig érvényes, az ára nettó 4800 forint. |
Az e-ügyintézés azonban nem válhat napi gyakorlattá az iratok azonosítását lehetővé tevő elektronikus aláírás elterjedése nélkül. Az elektronikus aláírás az üzeneteket nem rejtjelezi, a célja mindössze az, hogy a címzett meggyőződhessen arról, hogy a neki küldött információ valóban a feladótól származik, és azt más nem módosíthatta.
Az elektronikus aláírások hitelesítése nyilvános kulcsú kriptográfia segítségével történik. A módszer lényege, hogy a tanúsítvány tulajdonosa két kulccsal rendelkezik, amelyek tulajdonképpen kódsorozatoknak felelnek meg. A kulcspár egyike a magánkulcs, amely csak tulajdonosa által érhető el. Az elektronikus aláírást egy matematikai eljárás a privát kulcs ismeretében helyezi el az üzenet végén.
A másik kulcs nyilvános, bárki számára hozzáférhető az úgynevezett kulcsadatbázisokból, és arra szolgál, hogy az elektronikus üzenet címzettje ellenőrizhesse vele, hogy hiteles-e az aláírás és valóban az üzenethez tartozik, valamint azt, hogy az üzenet sértetlen-e.
Bodnár Ádám, 2005.08.16.
