Egészségkárosító hatások

A képernyő előtti munkavégzés legfontosabb negatív hatása az elfáradás, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Összetettebb a terhelés, ha adatbevitel is történik, hiszen a szemnek alkalmazkodnia kell a dokumentum, a klaviatúra, a képernyő távolságához egyaránt. A képernyőfigyelés olyan panaszokat okozhat, mint a homályos távolra látás, vörös fájó szemek és fejfájás, vibrálás, kettős látás, lassú újrafókuszálás a papírról képernyőre és fordítva, emellett előfordulhat a képernyő előtti munkával járó kimerültség és stressz. Foglalkozás-egészségügyi szakemberek vizsgálatai szerint a számítógéppel ellátott munkahelyek elterjedése összefüggésbe hozható a látórendszer és a testtartást biztosító vázrendszer, valamint bizonyos idegek fokozott megterheléséből eredő egészségügyi panaszokkal. A kar, a kéz és a vállöv átmeneti elfáradásától a tartós fájdalmon át a krónikus lágyrész változásokig sok probléma előfordulhat a billentyűzet kapcsán is. A hát, a nyak és a fej hosszú idejű statikus helyzete szintén egészségügyi panaszokat okozhat. Emellett számolni kell az ülőmunkával járó egészségromlással is: kialakulhat aranyér, a comb nyomása miatt pangás a visszerekben, a kismedencében.

Leggyakoribb szempanaszok: homályos látás, vörös, égő szemek, könnyezés vagy szemszárazság, szemfájdalom, fejfájás, kettős látás.

Munkáltatói feladatok

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltató rendszeresen ellenőrizze a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeit. Ennek keretében a képernyő előtt dolgozóknál a munkáltató köteles vizsgálni a látásromlást és a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket, valamint a pszichés megterhelést.

Az egészségkárosító hatások kiküszöbölése érdekében a jogszabály előírja, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként tíz perces szünetekkel kell megszakítani, a monitor előtti tényleges munkavégzés pedig nem haladhatja meg a napi hat órát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a munkaidő hat órára rövidülne, hanem csak annyit, hogy a folyamatosan képernyő előtt töltött idő nem haladhatja meg a hat órát, azaz másfajta munkatevékenységet is kell végezni. A jogszabályt kidolgozó egészségügyi szakemberek szerint hat óránál tovább ugyanis nem tud összpontosítani az ember. A gyakorlati alkalmazás során azonban problémát jelent majd, hogy sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem érdeke a munkavégzés időbeni korlátozása.

A munkáltató köteles szemvizsgálatra elküldeni munkavállalóját, a munkavállaló pedig köteles ezen részt venni. A vizsgálatot a foglalkozásegészségügyi-szolgáltatást végző orvos (üzemorvos) végzi, s amennyiben szükséges, beutalja a dolgozót szemészeti szakvizsgálatra. Ha a szakvizsgálat eredménye indokolja, illetve a munkavállaló által egyébként használt szemüveg vagy kontaktlencse nem megfelelő a képernyő előtti munkavégzéshez, a munkáltató köteles ellátni a megfelelő szemüveggel a dolgozót, illetve viselni ennek költségeit.

A munkahely minimális követelményei

Általános követelményként írja elő a rendelet, hogy számítógépet és a hozzá kapcsolódó munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, üzembe helyezni és üzemben tartani, hogy a rendeltetésszerű használat ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalóknak.

Képernyő és billentyűzet

A jogszabály olyan monitor használatát írja elő, amely tükröződés- és fényvisszaverődésmentes, azaz nem okoz kényelmetlenséget, látási nehézséget használójának.

A képernyőn megjelenő jeleknek jól definiáltaknak és világos formájúaknak, megfelelő méretűeknek kell lenniük, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. A képnek stabilnak kell lennie, nem fordulhat elő villódzás. Az is előírás, hogy a fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható legyen, valamint a monitor a használó igényeinek megfelelően, legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. Emellett külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát is biztosítani kell.

A rendelet előírja, hogy a billentyűzet is legyen dönthető és a monitortól különálló, annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, ne fáradjon el a karja és a keze. A billentyűzet előtt elég helyet kell biztosítani ahhoz, hogy a számítógép-kezelő megtámaszthassa a kezét és a csuklóját. A billentyűzet felszínének fénytelennek kell lennie, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. A billentyűkön lévő jeleknek egymástól könnyen megkülönböztethetőknek és a munkahelyzetből jól olvashatóknak kell lenniük.

Munkaasztal, munkaszék

A munkaasztal vagy munkafelület nem lehet fényvisszaverő felületű, és akkorának kell lennie, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. Az asztalon állítható laptartót kell elhelyezni, amelyről – rögzített állapotban – kényelmesen lehet olvasni.

Jogszabályi előírás, hogy a munkaszék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. További feltétel, hogy a szék magassága könnyen állítható, támlája pedig magasságában állítható és dönthető legyen, s a munkavállaló igénye szerint lábtámaszt vagy saroktámaszt is kell biztosítani.

Munkahelyi környezet

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő mozgástere. Az általános, illetve helyi világításnak (munkalámpa) kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot kell biztosítania a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit is. Meg kell előzni a képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést, mégpedig úgy, hogy a munkaterem és a munkahely megtervezését össze kell hangolni a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. Ennek érdekében az úgynevezett képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokat igazítható takaróeszközökkel kell ellátni (szalagfüggöny, redőny, reluxa stb.), hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

Ügyelni kell arra is, a munkahelyhez tartozó berendezések okozta zaj ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

A munkahelyi hőmérsékletre is figyelemmel kell lenni, a munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak kellemetlen érzést okozzon. A munkaegészségügyi szakemberek szerint a legideálisabb hőmérséklet a 21-23 fok. Emellett a számítógépet használó munkavállalót védeni kell a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől is.

Szoftver

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a számítógépes munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak figyelembe kell vennie a következő elveket:

• a szoftver feleljen meg a feladatnak,
• minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban is,
• legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
• a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
• alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
• a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

Hogyan ellenőrzik a jogszabály betartását?

A rendelet előírásainak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervei ellenőrzik. Bármelyik “képernyős munkahelyen” számíthatnak ezentúl ellenőrzésre a munkáltatók. Az ÁNTSZ munkatársai a helyszíni vizsgálat során jegyzőkönyvet vesznek fel, s amennyiben mulasztást tapasztalnak, határidő tűzésével felszólítják a munkáltatót a hiányosságok pótlására. Amennyiben azonban a felszólítás ellenére sem teremtik meg a megfelelő munkakörülményeket a munkáltatók, és ezzel veszélyeztetik munkavállalóik egészségét, 50 000 forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki velük szemben.