Már nem a régi kedvvel jár dolgozni? Gyakran fáradt, fásult, ingerlékeny? Már a hétvégékkel sem tud mit kezdeni? Ha igen, akkor a kiégés, angol szóval burn out ejtette rabságba, ahonnan némi segítséggel és lelki váltással ki lehet kerülni. Ha minden rendben, akkor sem árt megtudni, mit érdemes elkerülni, vagy min kell egy-egy vészjósló jel után változtatni. Kiss István pszichológust kérdeztük. F. Péter egy magyarországi multinacionális cégnél dolgozik középvezetõként. Két éve nagy tervekkel érkezett a vállalathoz, lelkesen vetette magát a munkába, ám mostanra úgy érzi, a felsõvezetés akadályozza õt tervei megvalósításában, és a részleg mûködésének javításában. Míg korábban a dolgozni vágyás bizsergetõ érzésével érkezett a munkahelyre, mára fáradt, kedvetlen, ingerülten szól munkatársaihoz és a szabadidejével sem tud mit kezdeni. „Valószínûleg hamarosan elmegyek a cégtõl, mert sem a munka, sem a körülöttem levõ emberek nem motiválnak”, foglalta össze Péter kissé rezignáltan érzéseit. „Péter a burn out tipikus tüneteit viseli magán”, adott gyors helyzetelemzést Kiss István szakpszichológus, az ELTE tanára. Ügyfélszolgálatosok, középvezetõk, üzletkötõk: résen lenni Hogy mi is pontosan a burn out? Magyarul kiégést jelent, mely elsõsorban érzelmi kiégést jelent. „A munkahelyen akkor kerülhetnek a munkatársak ebbe a depresszív állapotba, ha belefáradnak a munkába, elveszítik motivációjukat, nem érzik azt, hogy maguk alakíthatják a cégen belüli folyamotokat, a napi stressz mellett külsõ körülmények döntenek a sikerrõl és kudarcról”, mondta a pszichológus. Kiss István veszélyeztetettnek tartja azt a réteget, amely naponta emberekkel tartja a kapcsolatot, például az ügyfélszolgálatosok, a tanárok, az eladók, az üzletkötõk vagy a középvezetõk. Szintén könnyen a burn out foglyai lehetnek a perfekcionisták, akik nehezen dolgozzák fel a bizonytalanságot vagy csapatban dolgozva a mások miatt bekövetkezett hibákat. A kiégéshez kapcsolódó tünet a sivár, kiüresedõ magánélet. A baráti szálak lazulnak, a családtagokkal sokszor feszültté válik a viszony, kikapcsolódásra egyre kisebb az igény, a lehetõség. Tömeges leépítés után a cégnél: nagy az egészségügyi kockázat A motiváció és a munkakedv elvesztését számos tényezõ elõsegítheti: a cég rossz piaci helyzete, a fõnök diktatórikus vezetési stílusa, az irreális célkitûzések és érdekes módon a tömeges leépítés utáni munkahelyi légkör is. Utóbbira finn kutatók világítottak rá a finn közalkalmazottak körében végzett vizsgálatban. Azoknál a dolgozóknál, akiknek kollégáit menesztették az intézménybõl, sokkal több pszichés valamint szív- és érrendszeri betegség alakult ki, a szívinfarktus kockázata az ötszörösére emelkedett. „A tömeges leépítés után a cégnél maradt dolgozók elbizonytalanodnak, úgy érzik, õk is bármikor az utcára kerülhetnek. Elmegy kedvük a munkavégzéstõl, viszont a munka mennyisége, a terhelés és ezzel együtt a napi stressz a leépítés miatt növekszik”, kommentálta a vizsgálati eredményt Kiss István. Bízzunk tudásunkban! Ügyeljünk a kikapcsolódásra! A pszichológus a kiégés megelõzésére, illetve kezelésére a következõ tanáccsal szolgál: „Tudatosítsuk szakmai kompetenciánkat! Ha külsõ okból nem mûködik valami, ne személyes kudarcként fogjuk fel a történést. Ha belefásultunk a munkába, próbáljunk átmenetileg más részfolyamatot végezni, ha erre lehetõség nyílik. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet, keressük az apró örömöket az életben! Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltõdni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket kell újra meglelni a munkában.” Amit a fõnök tehet a burn out ellen A munkaadók változatos munkaszervezéssel, rotációs rendszer kialakításával, a munkatársak véleményének kikérésével, a döntési folyamatba való bevonásával, a dolgozók munkájának elismerésével, személyük fontosságának hangsúlyozásával, valamint ingyenes kikapcsolódási, sportolási lehetõségek megadásával tehetnek sokat a beosztottak kiégésének megelõzésére vagy kezelésére.
Jobpilot Magazin, Karácsony Zoltán 2004.08.09.
