Nem a vonalkód lesz a közeljövő gazdaságának legmeghatározóbb információja, hanem a külső megjelenés, amit vizuális szoftverek értelmeznek. Az alakfelismerő szoftverek révén gyorsul a termékazonosítás, a logisztika, az e-kereskedelem, főleg hogy ezeket a programokat az okostelefon-kamerák és a köztéri kamerák képi információi hajtják. Emiatt aztán az intimszféránknak is lőttek. Már a ruhánk alapján képesek lesznek minket felismerni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás rendszerei.
Nincs kétség afelől, hogy a következő évtized gazdasági és társadalmi fejlődése ezen technológiai képességek és kapacitások mentén fog történni:
- gépi felismerés (hang-, alak-, arcfelismerés stb.)
- gépi tanulás
- mesterséges intelligencia
- automatizáció
Ezek együtt új adattömegeket képeznek, és azokat elemzik, egymás között megosztják (a szenzorok, robotok és számítógépek közötti kommunikációra alapul a dolgok internete), s ezzel új üzleti lehetőségeket teremtenek, valamint átalakítják az emberi életvitelt és a céges üzletmenetet. Emlékszünk még arra, amikor az internetpenetráció lassacskán nőtt a lakosság körében?
Egy idő után mindenki tudta, ha nincs internete, akkor nemcsak a jövőből, de a jelenből is kimarad.
Még nem igazán tudatosult a lakosságban és az üzleti szektorban, de most is hasonló átalakulást élünk át. A mesterséges intelligencia versenyelőnyt jelent, gyorsabb és hatékony működést nemcsak az üzleti szektor, de a kormányzati és civil szféra számára is. A davosi Világgazdasági Fórum év közbeni haknikonferenciái egyikén, amit a kínai Tiencsinben rendeztek és Li Ko-Csiang miniszterelnök nyitott meg, természetesen kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia (MI, angolul: artificial intelligence, AI).
Az üzleti életben a diskurzus már nem arról szól, hogy megmagyarázzák az MI-t, hanem hogy eldöntsék, vajon itt arról van-e szó, a különböző szektorok egyszerűen integrálják a mesterséges intelligenciát, s ettől hosszabb lesz az élvonalbeli cégek uralkodása, vagy az MI diszruptív technológiaként fenekestül felfordítja az iparágakat, és megdönti a fősodorbeli márkák pozícióit. Nincs egyértelmű verdikt, de gyanítható, hogy az utóbbi felé hajlik a mérleg nyelve.
A cikk
