A Gartner piackutató cég évről évre közzéteszi digitális jövőképét, az elkövetkező időszakra jellemző főbb trendeket. Az előttünk álló és a következő évekre jellemző irányok némelyike talán meglepőnek tűnik, mások viszont már korábban kirajzolódtak.
Stratégiai előrejelzésünk provokatív módon mutatja be, várhatóan milyen jelentősebb események következnek be a technológiai fejlődés néhány legfontosabb területén – nyilatkozta a 2017-re és az azt követő évekre vonatkozó technológiai trendek ismertetésekor Daryl Plummer, a Gartner ügyvezető alelnöke és kutatási vezetője. – Tavaly megtapasztalhattuk a digitális változások elterjedését, 2017-ben pedig felgyorsul az átalakulás, és olyan másodlagos hatásokkal jár együtt, amelyek kiterjedten érintik majd mind az embereket, mind a technológiákat.
Vásárlás kiterjesztett valósággal
A Gartner szerint 2020-ra 100 millió ember fog kiterjesztettvalóság- (augmented reality, AR-) megoldásokkal vásárolni. Az AR-alkalmazások, például a Pokémon GO népszerűsége egyre inkább a mindennapok részévé teszi a technológiát, arra ösztönözve a kiskereskedőket, hogy az AR különleges szolgáltatásaival dobják fel a vásárlási élményt. Ahogy a mobileszközök és -alkalmazások használata széles körben elterjedtté vált, egyre inkább elmosva a fizikai és digitális világ közötti határvonalat, a különféle márkáknak és kiskereskedőknek olyan megoldásokat kell közös erőfeszítésekkel kialakítaniuk, amelyek ezt kihasználva korábban nem tapasztalt szintre emelik a vásárlási élményt. Az AR-alkalmazások segítségével digitális információk – szövegek, képek, videók, hangok – rétegezhetők a fizikai világra, amivel vonzóbbá tehetők a termékek, növelhető a vásárlók elköteleződése.
Képernyő nélküli netezés
A Gartner szakértői úgy vélik, hogy 2020-ra a webböngészés 30 százalékát képernyő nélkül fogják végezni a felhasználók, köszönhetően a Google Home-hoz és az Amazon Echohoz hasonló hangcentrikus technológiáknak, amelyek mindenhol elérhetővé teszik majd a párbeszédes információkat, és hozzájárulnak a hangvezérléssel működő új platformok elterjedéséhez. Mivel e megoldások használatakor a böngészéshez nem lesz szükség a kezünkre és a szemünkre, vezetés, főzés, társasági összejövetelek, fitneszedzés, gépek üzemeltetése és más tevékenységek közben is gond nélkül internetezhetünk majd.
Búcsú a mobilappoktól
A márkák 20 százaléka 2019-re megszabadul mobilalkalmazásaitól, mivel úgy ítélik meg, hogy azok használatának aránya, megtérülési mutatója és az általuk kiváltott vásárlói elköteleződés messze elmarad az elvárásoktól. Olyan új megközelítések tűnnek majd fel, amelyeknél elenyészőek az elterjedést és telepítést akadályozó tényezők, és amelyek a mobilalkalmazások kifejlesztési, marketing- és támogatási költségeinek töredékéért érnek el magas fokú vásárlói elköteleződést. Sok vállalat fog áttérni ezekre a megoldásokra, és megszabadulni alulteljesítő mobilalkalmazásaitól.
Jönnek az algoritmusok
2020-ra világszerte már több mint 1 milliárd munkavállaló viselkedését fogják pozitívan befolyásolni az egyre fejlettebb kontextualizáló algoritmusok, amelyek kedvező pszichológiai, idegrendszeri és kognitív változásokat képesek előidézni. Az emberek érzelmi alapon hajlamosak irracionálisan dönteni: az algoritmusok oly módon változtatják meg a viselkedésüket, hogy az intelligenciájukat kollektív tudást tartalmazó nagy memóriabankokkal egészítik ki, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenre “emlékezzenek”, illetve a megfelelő időben informálják őket még sohasem tapasztalt lényeges dolgokról. Mindezek révén objektívebb döntéseket hozhatnak, és objektívebben értékelhetik a körülöttük zajló eseményeket.
Terjedő blokklánc
Tízmilliárd dolláros forgalmú iparággá növi ki magát 2022-re a blokklánc-technológia – állítja a Gartner. A blokklánc-alapú főkönyv az összes tranzakció megváltoztathatatlan, megosztott nézetét kínálja a résztvevő felek számára, az értékcsere pedig napok helyett percek alatt megtörténik. A blokklánc-alkalmazások pénzösszegeket szabadítanak fel, csökkentik a tranzakciós költségeket, és felgyorsítják az üzleti folyamatokat.
Digitális óriások hálójában
Folytatódik a szolgáltatások koncentrálódása: 2021-re az emberek összes tevékenységének 20 százalékában valamilyen mértékben benne lesz a hét legnagyobb digitális óriásvállalat valamelyike. Jelenleg a bevételei és piaci kapitalizációja alapján a nagy hetek közé tartozik a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon, a Baidu, az Alibaba és a Tencent. Ahogy a fizikai világ, valamint a pénzügyi és az egészségügyi szektor egyre digitalizáltabbá válik, az emberek által végzett tevékenységek közül sok igényel valamilyen internetes szolgáltatást, ami mindinkább kikerülhetetlenné teszi a digitális óriásokat. A különféle mobilappok, fizetési rendszerek, okos ügynökök és digitális ökoszisztémák a mindennapi életünk részévé teszik ezeket a behemótokat.
Az innováció járulékos költségei
A Gartner jóslata szerint 2019-ig az innovációba invesztált minden egyes dollár további 7 dolláros megvalósítási költséget generál. A vállalatok számára kulcsfontosságú lépés a bimodális IT-stílusra való áttérés. (Az úgynevezett bimodális rendszerben két különböző, de egymással koherens munkastílust valósítanak meg: a Mód 1-et olyan területekre optimalizálták, amelyek kiszámíthatóbbak és jól érthetőek, míg a feltáró jellegű, az új problémákat kísérletezéssel megoldó Mód 2-t a bizonytalan területeken használják.) A Mód 1-es és Mód 2-es csapatok tevékenységének szoros összehangolása alapvető fontosságú a digitális üzleti célok megvalósításához. Sajnos azonban a Mód 2-es “elképzelt megoldások” bevezetési költségeit nem feltétlenül veszik figyelembe a fejlesztés során, a Mód 1-es költségeket pedig nem veszik be a kezdeti finanszírozási igénybe. Az elképzelt megoldások megtervezése, kivitelezése, integrálása, optimalizálása és felügyelete jelentősen meghaladja a kezdeti innovációs költségeket. A Gartner szakértői úgy becsülik, hogy a digitális innovációra/elképzelési fázisra elköltött minden egyes dollár esetében átlagosan további 7 dollárt kell fordítani a megoldás bevezetésére.
Kezelhető marad az IoT adatmennyisége
A dolgok internetének (IoT) eszközei által generált adatok nem egészen 3 százalékkal növelik meg 2020-ig az adatközpontokkal szembeni tárolási igényeket. Márpedig az IoT hatalmas adatrobbanást okozhat a digitális világban, hiszen 2020-ig mintegy 21 milliárdnyi eszköz fog csatlakozni az internetre. Azonban a 2020-ban az adatközpontokba várhatóan érkező hozzávetőlegesen 900 exabájtnyi kapacitású merevlemez és SSD-meghajtó tárterületének az IoT diszkrét szenzorai csupán a 0,4 százalékát, a multimédia-szenzorok pedig csak további 2 százalékát foglalják majd le. Ez azt jelenti, hogy a fontos üzleti információkat szolgáltató dolgok internete által generált adatmennyiség bőven kezelhető marad a rendelkezésre álló adattárolási infrastruktúrával.
Óriási költségeket takarít meg az IoT
A karbantartás, a szolgáltatások és a fogyóeszközök területén 2022-ig nem kevesebb, mint 1 trillió dolláros költségmegtakarítást eredményez a dolgok internete. Itt az jelenti a kihívást, hogy olyan biztonságos, robusztus megvalósításra van szükség, amely a felügyeleti költségek alacsony szinten tartásával egy vagy két évtizeden keresztül biztosítja a megtakarítást. Ez egyszerű érzékelőkön alapuló, olcsó monitorozó rendszerrel érhető el, amely megbízhatóan szolgáltatja az adatokat az elemző szerverekhez. Az analízis feltárja a működési rendellenességeket, s az aktuális használat és állapot – nem pedig az eltelt idő vagy a becsült állapot – alapján javasolja a karbantartást. Megjelennek továbbá a digitális ikerrendszerek, amelyek a fizikai világban létező, szenzorokkal ellátott ikertestvérüktől közel valós idejű adatfolyamot gyűjtenek be, és ennek, valamint más adatforrásoknak (előzmények, algoritmusok stb.) a segítségével modellezik testvérük működését.
Fitneszkütyük térhódítása
Az alkalmazottak 40 százaléka fogja 2020-ra az egészségügyi költségeit viselhető fineszeszköz segítségével csökkenteni. Egyre több vállalat nevez ki fitneszprogram-menedzsereket, akik a HR-vezetővel együttműködve fitneszmonitorozó eszközökkel látják el a dolgozókat munkavállalói támogatási programok keretében. Az egészségügyi szolgáltatók életeket menthetnek, és költségeket takaríthatnak meg az egészségügyi kockázatokra figyelmeztető viselhető eszközök révén, amelyek valós idejű és előzményadatokat egyaránt szolgáltatnak használójuk egészségi állapotáról, ha az illető beleegyezik azok megosztásába.
