Az egyterű irodák pár éve mindent átíró trendje nem fog megtörni – bár egyre több látszik a hátrányokból is. Szó sincs róla, hogy megszűnne az iroda és mindenkit távmunkába küldenek, a formák és a terek viszont átrajzolódnak.
A közösségi terek egyre több négyzetmétert foglalnak el a mostani irodaház-terveken. A szakemberek úgy látják, az új munkaszervezési modellek nem igazán hatottak az irodapiacra, legalábbis nem abban az értelemben, hogy a bérlők kisebb területeket keresnének a távmunka, vagy az osztott munkahely gyakorlatának terjedése miatt.
Kell a saját asztal, de a közös is
– A területre akkor is szükség van, ha az employer branding stratégia része a távmunka, vagy az otthoni munkavégzés lehetősége és a shared desk-modell is nehezen gyűrűzik be a hazai munkakultúrába. A csapatmunka az irodában folyik, és az emberek szeretik, ha van saját asztaluk. A belső tér kialakítását ma a kommunikáció változása határozza meg. A cégeknél az agy a meghatározó: nem a vezető mondja meg a tutit, hanem közös gondolkodás, együttműködésen alapuló alkotómunka eredményeként születik meg a termék vagy a szolgáltatás. A kollaboratív munka kollaboratív tereket igényel. Nem olyan tárgyalókat kell kialakítani, ahol mindenki feszeng az asztal körül, hanem inspiráló közösségi tereket babzsákfotellel és bárszékekkel, vagy akár a szabadban.
Emellett terjed a rapidmeeting. Az erre szolgáló tárgyalóba nem is kellenek székek, elég egy tábla vagy flipchart. Más tárgyalóra van szükség viszont a nemzetközi konferenciabeszélgetéshez. Kell tehát olyan kommunikációs területre, ahol két-három ember tud Skype-konferenciát tartani, de az is lehet, hogy az épületben lévő kávézóban lesz a gyors megbeszélés ebéd után. A dolgozóknak vagy sokszor még a vezetőknek sincs falakkal leválasztott szobájuk, de vannak helyek, ahová elvonulhatnak kikapcsolódni, telefonálni. A közösségi terek is több funkciót töltenek be. A munkavégzés ugyanis nem akkor hatékony, ha valaki egész nap a számítógép előtt ül, hanem ha megszakítja aktív pihenőidővel, beszélgetésekkel – mondja Kalmár Zoltán, az iroda.hu ügyvezetője.
A mai irodabelső tehát nagy egybefüggő terekből, kisebb különböző funkció szerint kialakított kommunikációs szobákból és közösségi terekből – meditációs szoba, pingpongterem, kávézó – áll azért, hogy az emberek hatékonyan dolgozzanak és pihenjenek a munkaidejükben. Azok a terek, amelyek arra ösztönzik a kollégákat, hogy kikapcsolják az agyukat, legalább olyan fontossá váltak, mint azok, amelyek szorosan a munkavégzéshez kötődnek.
Nincs jobb az egyterűnél
Arról megoszlanak a vélemények, hogy jó gyakorlat-e az egyterű iroda – van, aki szerint leginkább a pletykálkodást segíti -, de ma szinte nincs más – mondja a szakértő. Egyébként a tapasztalatok szerint adatvédelmi szempontból is az egyterű iroda a legrizikósabb. Nincs más, és nem is lesz, hisz csak hatalmas területigény-növekedéssel lehetne újból külön szobákba ültetni az egyes munkacsoportokat, ennek a költségét pedig senki nem vállalja.
– A hibái ellenére sem találtak ki az egyterűnél hatékonyabb formát, jóllehet a problémái is látszanak már. A megoldásként az imént említett kommunikációs területek kialakítása rajzolódik ki – fogalmaz Kalmár.
Az építészeti és berendezési megoldásoknak jelentős hatásuk van a dolgozók hangulatára. Az üres falú és nagy belmagasságú helyiségekben például kicsinynek és jelentéktelennek, míg a faburkolatú és szövetekkel dekorált kisebb helyiségekben biztonságban érzik magukat az alkalmazottak.A jól tervezett iroda csökkenti a fluktuációt, de még a cég költségeit is. A serkentő, szerethető munkakörnyezet sem afféle hóbort, Y vagy Z generációs elvárás, hanem cégérdek. Minél előbb belátjuk ezt, annál hamarabb változtathatjuk meg gondolkodásunkat ennek fényében, és learathatjuk az új szemlélet termését.
