A Roland Berger és a Siemens közös tanulmánya feltérképezte az információs és kommunikációs technológia területén a globális trendeket, abból a célból, hogy a vállalatok minél átgondoltabb, gyorsabb, hatékonyabb válaszokat adhassanak a jövő kihívásaira.
“A vállalatok a költségek csökkentése, a profit és az értékesítés növelése, a vevői hűség fokozása mellett a gyorsabb piacra lépés, szállítási hatékonyság célkitűzésével érhetik el, hogy az egyre gyorsabban változó fogyasztói, piaci igényeknek megfeleljenek. Éppen ezért komoly versenyelőnyt jelent a vállalatok számára a technológiai trendek időben történő azonosítása” – fogalmazott Schannen Frigyes, a Roland Berger tanácsadója. “Az általános trendek korai felismerése ugyanis optimalizálja az adott vállalati technológiát és az üzleti intézkedéseket is. Ez hatékonyabb munkavégzéshez és egy profitra váltható versenyelőnyhöz vezet. Az új rendszerek megismerése és bevezetése tehát kulcsfontosságú feladat az IT vezetők számára.”
A Roland Berger és a Siemens közös “Technológia Trend Elemzés” című tanulmánya szerint az információs és kommunikációs technológia területén négy fő trend, irányvonal azonosítható:
- Valós idejű kommunikáció fejlődése
2. Ember-gép kapcsolat minőségi, tartalmi fejlesztése
3. “Beágyazott”, intelligens eszközök elterjedése
4. Hálózati alkalmazások egyre hatékonyabb, szélesebb körű alkalmazásaA fenti négy területen történő gyors ütemű fejlesztés garantált versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot.
1. A valós idejű kommunikáció, (Real Time Communication) mely már most is “valós” igényként fogalmazódik meg mind a vállalati, mind a fogyasztói oldalon, azonnali kommunikációt jelent, mely különböző rendszerek összekapcsolásával mindig a legfrissebb, aktuális információk elérését teszi lehetővé, tértől, időtől függetlenül. Az integráció mértékének fokozása természetesen együtt jár a termelékenységi lehetőségek fejlődésével. Az integráció legmagasabb fokát a beszállítók, alvállalkozók, stratégiai partnerek bekapcsolása jelenti a belső vállalati rendszeren belül már megvalósított valós idejű kommunikációs rendszerbe, melyben természetesen minden résztvevő csak a számára valóban szükséges, releváns információkhoz férhet hozzá.
A Roland Berger-Siemens tanulmány szerint a rendkívüli esetekben is alkalmazható valós idejű kommunikáció terén további fejlesztések csak mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások felhasználásával lehetségesek. Így a jelenleg alkalmazott üzleti folyamatokat támogató kommunikációs eszközöket, mint az egységesített üzenettovábbítás, vagy videó kommunikáció, 2008-ra az úgynevezett szoftver ágensek alkalmazása váltja fel, mind a valós idejű ember-gép, mind a gép-gép közötti kommunikációban. Az ad-hoc kommunikáció terén már tesztelnek olyan kommunikációs megoldásokat, mint a virtuális, vagy holografikus megbeszélés.
“A valós idejű kommunikáció megvalósításához a vállalati vezetőknek át kell alakítaniuk a vállalati működési és kommunikációs folyamatokat” – hangsúlyozta Csordás Tamás, a Siemens Rt. Enterprise Networks üzletág-igazgatója. “Érdemes először 1g (generációs) IP rendszereket bevezetni, ezzel megteremtve a 2g IP-hez is szükséges infrastruktúrát, illetve nyílt standardokon alapuló rendszereket választani.”
Egy német telekommunikációs cég esetében a panaszkezelési folyamatok hatékonyságát jelentősen növelte a való idejű kommunikáció bevezetése. A fogyasztók által észlelt szolgáltatás minősége 5%-kal javult, az egy hívással elintézett panaszok aránya 80%-ra nőtt, az átlagos hívásidő 4 percre csökkent, így a panaszkezelési részlegnél több mint 25%-os költségcsökkentést eredményezett.
2. A tanulmány szerint az ember-gép interakció a jövőbeni fejlődés második fő irányvonala. Ezen a téren a kapcsolat minősége és tartalma is komoly változások előtt áll. A jövő ember-gép interakciói a közvetett csatornákra is (tekintetkövetés, agy, gondolat, érintés) kiterjednek majd, az eddig önálló döntéshozatalra kifejlesztett szoftver ágensek pedig nemcsak a változások rögzítésére és az ezekre történő reagálásokra lesznek képesek, hanem változtatások kezdeményezésére is.
Az ember és gép közötti kapcsolatok esetében a Roland Berger-Siemens tanulmány a következő eszközök, lehetőségek használatát jósolja 2008-ra: erőforráshoz alkalmazkodó párbeszéd feldolgozása, integrált felhasználói interfész, dinamikus többnyelvű dokumentumok, párbeszéd autonóm rendszerekkel, együttműködő robotcsoportok, virtuális ágensek interakciója, “virtuális ember”, kapcsolt memória és érzékelő rendszer.
A tanulmány az ember-gép irányvonal kapcsán arra hívja fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy fontos felmérni a bevezetés előtt a rendszer skálázhatóságát. A fokozatos bevezetés során a rendszert illeszteni kell a vállalati környezethez, a felhasználók igényeihez, akiket ki is kell képezni annak használatára.
3. A következő fő irányvonalat az úgynevezett “beágyazott eszközök” alkotják, melyek nagyobb rendszerbe integrált intelligens eszközöket jelentenek. Az intelligens eszközök ellenőrző funkciót látnak el, s képesek kommunikálni mind a felhasználókkal, mind más intelligens eszközökkel. Ezen eszközök továbbfejlődése főként az automatizáció területén várható. Így többek között az intelligens és integrált oktató- és tanulórendszer megjelenését prognosztizálja a Siemens és a Roland Berger. Az “intelligens iroda” 2008-ban interaktív integrált munkaeszközöket használ, s digitális titkársággal rendelkezik. Az ipari területen egyetemesen reagáló logisztikai folyamatok és decentralizált automatizálási megoldások elterjedése várható.
Egy jelentős nemzetközi csomagküldő szolgálat teljes logisztikai láncát tette valós időben követhetővé a beágyazott technológia alkalmazásával, melynek eredményeként képessé vált az eltévedt, félre kézbesített küldemények azonnali felismerésére, s azok megfelelő helyre történő navigálására. Az ügyfelek számára pedig igazi értékteremtő szolgáltatásként lehetővé vált, hogy a küldemények helyzetét figyelemmel tudja követni interneten keresztül.
4. A negyedik irányvonal a hálózati/megosztott alkalmazások területe. A hálózati megoldások alkalmazása a számítógépek kapacitásának együttes felhasználását jelenti, ami elősegíti az informatikai erőforrások kihasználását. Három fő előnye miatt alkalmazzák ezt a módszert: gyorsabb, rugalmasabb feladatkezelést tesz lehetővé, nagyobb tárhely-kapacitással rendelkezik és a különálló rendszerek összekapcsolásával egységes, jól együttműködő rendszer jön létre.
A hálózati rendszerek fejlődése a jövőben a még rugalmasabb erőforrás-hozzáférés felé vezet, ami a három területen több új funkció megjelenését eredményezi: ilyen például a nagyobb CPU-érzékenység hálózati késleltetésre, nagy területű szolgáltató hálózat, extra hálózatok és a köztes hálózatok. “Ezen a területen kulcskérdés az adatbiztonság” – figyelmeztet Schannen Frigyes -, “ezen felül azt is meg kell vizsgálnia a vállalatoknak, hogy a rácsrendszer alkalmazások illetve más fejlesztések igényelnek-e új, nagy költségű informatikai beruházásokat. A mindenki számára kritikus fejlesztések gyors ütemben emésztenek fel nagy összegeket, ezért elengedhetetlen a fókuszálás, hogy csak azokat a beruházásokat foganatosítsák, amelyek pozitív hatással bírnak az eredmény-kimutatásra. Jelen trendjelentésük az ez irányban mozduló cégvezetőknek nyújt segítséget az első lépések megtételében.”
Prim Online 2005.02.06.
