Vajon lehet-e egy ország versenyképességét növelni azáltal, hogy egy szakma terheit csökkenti az állam? A hazai információtechnológiai (it-) cégek érdekvédelmi szövetsége szerint igen. Úgy látják ugyanis, az it a gazdasági siker kulcsa.
Adókedvezmény, járulékcsökkentés, áfakönnyítés. Egy kis ízelítő abból a javaslatcsomagból, amelyet a múlt héten adott át a hazai it-ipar érdekeit képviselő Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Pénzügyminisztériumnak. A javaslat, amelynek célja a tudásintenzív gazdaság fejlesztése az azt megalapozó it-iparág támogatásával, Draskovics Tibor pénzügyminiszter azon felhívására született, amely adópolitikai javaslatokat kér a tudásintenzív gazdaság és a tudásexport növekedésének beindításához.
Az IVSZ javaslatainak fókuszában a tudásipar legfontosabb eszköze, a szellemi terméket előállító emberi erőforrás bekerülési árának (értsd: költségének) csökkentése, valamint a szűk belső piac exporttal való bővítése áll – mondta lapunknak Szekfű Balázs, a szövetség igazgatója. Véleménye szerint ahhoz, hogy hazánk vonzó befektetési célországa legyen a külföldi és a hazai informatikai tőkének, növelni kell a szakképzett munkaerő versenyképességét. Ezen a téren ugyanis jelentős a lemaradásunk a környező országokkal szemben. Romániában például egy szoftvermérnök nettó fizetése annak 1,6-szorosába kerül a munkáltatónak (egy dollár a nettó bér, 60 cent az adó és járulék) – a hazai szorzó ma 2,5-szeres (egy dollár a nettó bér, másfél az adó és járulék).
A versenyképességet Szekfű Balázs szerint csak két úton lehet növelni, az adó- és a járulékterhek csökkentésével, valamint a folyamatos továbbképzéssel. Az IVSZ igazgatója szerint minden más adottságunk megvan: művelt, szakképzett munkaerő, politikai és gazdasági stabilitás, európai uniós és NATO-tagság, valamint a fontos piacok közelsége.
A tervezettel több célt kíván elérni az IVSZ, egyrészt, hogy a multik Magyarországra hozzák szoftverfejlesztéseiket, másrészt, hogy a hazai fejlesztők hatékonyan tudjanak itthon dolgozni. A belső piacot az eddig elmaradt állami finanszírozású beruházások elindításával kívánják növelni. A program megvalósításával a szövetség számításai szerint akár egy százalékponttal is növelhető a nemzeti össztermék volumene.
Az IVSZ javaslatai ugyanakkor csak az informatikai ágazatra vonatkoznak, így felmerülhet a kérdés, hogy egy szakma terheinek csökkentése vajon tényleg az ország hasznára válik-e, avagy kizárólag lobbiérdekeket szolgál. Szekfű Balázs ezzel kapcsolatban hajthatatlan, szerinte ha az it növekszik, az az egész országnak óriási előny. Az infokommunikációs szektor outputja évi tíz százalékkal nő, miközben a GDP csupán három százalékkal, így az IVSZ szerint minden, az ágazatba fektetett forint háromszorosan térül meg. Szekfű Balázs szerint persze egy átfogó adóreform a többi ágazatra is ráférne, ám mint fogalmaz: “ez már nem az ő kompetenciájuk.” Az adóterhek könnyítése kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy honnan lesz rá fedezet. Az IVSZ szerint jelen esetben az előnyök bőven kompenzálják a kieső bevételeket. Szekfű úgy gondolja, hogy tud annyival nőni az iparág, hogy egy év múlva az új feltételekkel több adót fizessen be, mint az idén. Kérdés persze, hogy a jelenlegi feszített költségvetési helyzetben mit “vállal be” a büdzsé.
Magyarország a középmezônyben
Magyarország a 36. helyet foglalja el a Nemzetközi Távközlési Uniónak (ITU) a világ országait az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés szerint rangsoroló listáján. A Digital Acces Index több tényezô figyelembevételével (száz fôre jutó vezetékes, mobiltelefon-, és internetkapcsolat, internet-elôfizetés költsége, átlagos sávszélesség) 0 és 1 közötti skálán értékel 178 országot. Hazánk 0,63-as osztályzatával a régió negyedik helyezettje, Szlovénia, Észtország és Csehország mögött. A lista élén Svédország (0,85) áll, míg a sereghajtó Burkina Faso (0,08).
Németh Márk
