A kiégés vagy burnout általában azokkal az emberekkel fordul elő, akik teljes erőbedobással, lelkesen dolgoznak, és hajlamosak túlhajtani magukat, maximalisták. Fokozatosan alakul ki, és az oka a motiváció elvesztése lehet, úgy érzik, hogy a munkájuk értelmetlenné vált.
Pszichológus segítségével, új hobbival oldható meg a helyzet.
Az állandósult stressz, a megfeleléskényszer és túlzott hajtás egy idő után oda vezet, hogy a dolgozó a munkában nem találja meg azt a szépséget, amit korábban, nem érdekli, hogy mit “ad ki a kezéből”, és belefásul. A kiégés azonban lassan alakul ki, sok előjele van.
Ki van veszélyben?
Azok az emberek vannak leginkább veszélyben, akiknek a munkájában fontos szerepet tölt be a kommunikáció: így tehát nem igaz az a korábban igencsak elterjedt nézet, hogy a burnout a menedzserek betegsége. Könnyen kiéghet egy tanár, egy ápoló, de egy ügyfélszolgálati munkatárs vagy egy értékesítő is.
Azok is hajlamosak a kiégésre, akik az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel a bizonytalanságot, a változásokat, illetve akik erős megfeleléskényszertől vezérelve dolgoznak. Ez utóbbiak például akkor eshetnek bele a burnout csapdájába, ha nem kapják meg a vezetőiktől a munkájuk okán jól megérdemelt – szóbeli vagy anyagi – elismerést. Egy másik tényező a tehetetlenség érzése: ha valaki azt tapasztalja, hogy mindent megtesz valamilyen ügy érdekében, mégis tehetetlen, nála nagyobb és független hatalom akadályozza, akkor a fásultság könnyen legyőzi.
Mik a tünetek?
Fokozottan veszélyeztetettek azok, akik folyamatosan versenyt futnak az idővel, így türelmetlenekké, ellenségessé válnak, egyszerre több dolgot is csinálnak, maximalisták, kritikusak, a munkát és a karrierépítést mindenek elé helyezik az életükben. A túlzásba vitt munka, a megterhelő életmód óhatatlanul kikezdi az egészséget, mind lelki, mind testi károkat okoz.
Ha a kimerülésért a munkavállaló magát okolja, akkor a legtöbbször tovább növeli a tempót, ám a munkája nem lesz eredményesebb. Ezért elveszíti az önbizalmát. A következő fázisban testi és lelki problémák is megjelennek: koncentrációs, memória-, alvászavar, szexuális problémák, magas vérnyomás, fej- és hátfájás, szív- és gyomorpanaszok. Gyakran például kényszeresen enni kezd valaki, vagy épp káros szenvedélyek rabja lesz, rászokik a cigarettára, alkoholra, gyógyszereket kezd szedni.
Az utolsó szakaszban, a kétségbeesés idején már nem tudja a munkahelyén ellátni a feladatait, de a magánéletére is rányomja a bélyegét a kiégés. Sokszor leépülnek az emberi kapcsolatai, és a szabadidejében sem tud olyan tevékenységet végezni, amiben örömét lelné.
Mit tehetünk ellene?
Érdemes mérlegre tenni, hogy milyen pozitív és negatív dolgok történnek velünk a munkahelyünkön. Sokszor kiderül: sokkal több siker ér valakit, mint kudarc, ám ez utóbbit sokan hajlamosabbak felnagyítani. Ha azonban a negatív tényezők kerülnek túlsúlyba, akkor változtatni kell. Segítség is kérhető, például konzultálhatunk pszichiáterrel, ám néha elég egy másfajta munkakörben kipróbálni magunkat. A zenehallgatás, sportolás, a régi barátok megkeresése, egy új hobbi mind-mind kivezethet a reménytelenségből, segíthet leküzdeni a kiégést.
Ha valaki coachhoz fordul, ahhoz elengedhetetlen a megfelelő szintű energia megléte. A coaching sikere érdekében a coach felelős azért, hogy csak akkor vállaljon el egy ügyfelet, ha ő maga kellő szintű energiát tud vinni a folyamatba. Hogy egy adott kérdésben, egy adott pillanatban, egy adott ügyféllel rendelkezésre áll-e ez az energia, azt a coach az önismeretére alapozva tudja eldönteni. Az üzleti edző felelőssége továbbá az is, hogy az ügyfél is megfelelő energiaszinten lépjen a folyamatba. Ez azért fontos, mert a coaching az ügyfél aktív munkájára épít. A coachnak épp ezért rá kell kérdeznie, hogy ügyfelének van-e energiája a közös munkához, elég tetterős-e.
De mit tehet az üzleti edző akkor, ha a belépéshez szükséges küszöbérték alatt van az ügyfél energiaszintje? Soós Judit coach javaslata az, hogy ne is kezdje el a munkát. Kezdő coachként ő is belefutott egy olyan helyzetbe, amikor azt gondolta, hogy a kiégés szélén álló ügyfelet az ő energiáival felrázza, ez azonban nem sikerült. “Azóta saját káromon is felismertem, hogy ügyfél nélkül nem tudok sikeres folyamattal büszkélkedni” – vallja.
A coaching maga is energetizál, ha azonban a változásra való motiváció a küszöbérték alatt van, akkor az ügyfél hiába látta be, vállalt valamit, nem tud azért a dologért aktívan tenni.
Soós Judit szerint azokat az ügyfeleket nem szabad elvállalni, akik azért kérik business coach támogatását, hogy a kiégéses állapotából talpra álljanak, inkább pszichológushoz irányítja őket. Egy coach például abban lehet hathatós segítségünkre a pszichológus mellett, hogy a mindennapokat minél jobban átvészeljük, és segíthet a feladatok kirostálásában, a priorizálásban is.
