Korunk népbetegsége a stressz. A stresszt kiváltó ingerek sokasága bombáz minket. Elég, ha csak a mindennapi közlekedésre vagy a munkahelyi kihívásokra gondolunk. A stressz megismerése, kezelése és mérése a pszichológiában is fontos szerepet játszik.
Stresszből is van kétféle…
A pszichológiában kétféle stresszről beszélhetünk, a személy számára pozitív jelentésűről (eustressz), mint például amit az első randevún érzünk, és a személy számára negatív jelentésűről (distressz).
A distressz olyan lelki állapot, amely akkor jelentkezik, ha az embert kellemetlen vagy fenyegető hatások érik. Ilyen hatások manapság egyre gyakrabban érnek minket. Kiváltó oka bármi lehet, ami a személyt alkalmazkodásra kényszeríti. A distresszt kiváltó okok éppen ezért személyenként eltérőek lehetnek, hiszen van, akit vezetés közben egy agresszívebb sofőr is feldühít, míg mások nem is vesznek róla tudomást.
Küzdeni kell…
A stresszel való megküzdésnek két fő módja létezik, amelyekkel mindannyian élünk. A kellemetlen belső állapot nem tudatos feldolgozását elhárításnak nevezzük. Ez esetben nem szándékosan, hanem tudtunk nélkül próbáljuk a belső feszültségünket csökkenteni. Ha a kellemetlen belső állapotot akaratlagosan próbáljuk kordában tartani, megküzdésről (coping) beszélünk. A megküzdés tulajdonképpeni folyamatát személyiségvonásként valamint az ember és környezete közötti kölcsönhatásként is értelmezhetjük, de mindenképpen két alapvető formáját különböztethetjük meg. Az első forma, a feladatorientált megküzdés, amikor a személy a probléma elhárításával próbálja a rá nehezedő nyomást csökkenteni. A másik forma az érzelemközpontú megküzdés, ahol a személy elsődleges célja a kellemetlen érzés megszűntetése, anélkül hogy a kiváltó okkal foglalkozna. A feladatorientált megküzdésre jó példa lehet, ha a szoros határidejű munkát valaki idő előtt elvégzi, vagy segítséget kér a megoldás érdekében, míg érzelemközpontú az, ha valaki a problémát elfogadja, vagy együttérzést keres. Ezeken felül beszélhetünk még egyéb megküzdési módokról is, mint amilyen a viselkedéses elkerülés, például a probléma elől az alkoholba menekülés.
A stressz mérésének módjai
A stressz nem csak a hozzá kapcsolódó kellemetlen érzések miatt fontos számunkra. Már-már közhelynek számít, hogy a hosszantartó stressz olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezet, mint a gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések vagy szexuális jellegű problémák. Ezek természetesen hosszú távon negatív hatással lehetnek a társas kapcsolatokra is. Ennek fényében nem meglepő, hogy mérésükre számos módszert kidolgoztak a kutatók, amelyek közül az alábbiakban csak a legfontosabbakat emeljük ki.
Már a korai kutatások feltárták, hogy melyek azok a legfontosabb események az életünkben, amelyek a legnagyobb stresszt váltják ki, és ezért nehéz hozzájuk alkalmazkodni. Ezen a listán megtalálható többek között a házastárs halála, a terhesség illetve az iskola kezdete vagy vége. Az ilyen helyzetekkel való megküzdésre, azok formáira részben utalnak egyes személyiségtesztek, mint amilyen a széles körben alkalmazott CPI-teszt. Léteznek azonban olyan mérőeszközök is, amelyek kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Ilyen az Oláh-féle. Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív. Ez a kérdőív olyan fogalmak mérését szolgálja, amelyek szerepet játszanak a stresszel való megküzdésben, mint amilyen a problémacentrikus reagálás, támaszkeresés vagy a figyelem elterelése. Ezen tulajdonságok erősségét a kérdőív 51 kérdésére adott válaszából számolja ki a szakember. Ezek után már világos képet kap arról, hogy milyen gondolkodási, érzelmi és viselkedéses eszköztár jellemzi a teszt kitöltőjét, ha egy stresszhelyzet megoldása számára a cél. Ez segítséget adhat későbbi életvezetési tanácsok megfogalmazásához is, amivel csökkenthetővé válik a negatív stressz, és javulhat az egészség.
HáziPatika.com Tauzin Tibor, Csík Andor 2008.04.02.
