Egyre több nyugat-európai ország nagyvállalata alkalmazza a legújabb módszert: a kora délutáni órákban rövid időre engedi aludni irodai-, főbb beosztású dolgozóit. Az alvás-kutatók által alátámasztott szokatlan módszer a kiugró mértékű alvás utáni teljesítményre épít.
Egyre több nagyvállalat próbálkozik a meglehetősen szokatlan, új teljesítménynövelő módszerrel: engedi, hogy közép-, és főbb beosztású irodai alkalmazottai kevés ideig ugyan, de aludjanak. Az első hallásra nevetségesnek tűnő módszer korántsem megalapozatlan, hiszen hatékonyságát a legnevesebb alvás-kutatók is alátámasztották.
Az alvás-kutatók ugyanis bebizonyították, hogy az emberi agy egy viszonylag rövid ideig tartó alvás-fázist követően többszörös lendülettel képes problémamegoldásra és megnövekedett teljesítmény produkálására. Ezt a módszert már régóta alkalmazzák példának okáért a Lufthansánál is, ahol a pilóták a meglehetősen hosszú interkontinentális repülőutak alatt az automata irányítórendszerek mellett egymást váltva tartanak rövid alvás-szüneteket. A beiktatott szünetekkel nagyban növelik reakcióképességüket és így a repülés biztonságát is különös tekintettel a le-, és felszállás idejére.
A módszer hatékonysága olyannyira alátámasztott, hogy azt a Nasa – saját gyakorlatából kiindulva – is ajánlja a munkáltatók számára. A stratégiai rövid alvásfázis beiktatásával ugyanis kimutatták, hogy 16 százalékkal növekedik az alkalmazottak reakcióképessége, míg ezzel párhuzamosan harmadára csökken a figyelemkiesés előfordulása az alvás utáni feladatmegoldások során. A teljesítőképesség így 35 százalékkal megnő és megtöbbszöröződik a helyes és gyors döntési képesség az eldöntendő feladatok esetén.
A pilótáknál fontos szempontok persze az irodai munka esetén teljesen más szempontok szükségességét vetik fel. A kimutatások szerint azonban az új módszer itt is éppen ugyanannyira eredményes, mint a pilótáknál, asztronautáknál. Kiugróan képes növelni a reakcióképességen túl a figyelmet, kiválóan hat a produktív gondolkodásra, a szellemi teljesítőképességre. “Legtöbb esetben pedig ezen rövid alvásfázisok alatt születnek megoldások a problémákra, vagy éppen teljesen új, ‘megváltó’ ötletek” – állítja egy egyetemi alváskutató centrum vezető szakértője.
A módszer alkalmazásakor azonban ügyelni kell arra, hogy aki túl mély alvásfázist ér el -tehát túlságosan elnyújtja az alvás idejét-, az az alvást követően csak fáradtabbnak, kimerültebbnek fogja érezni magát. Éppen ezért a kutatók szerint a legoptimálisabb, ha a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet 30 percnél tovább nem nyújtjuk el. Az emberek biológiai órája szerint azonban nem mindegy, hogy ezt a szünetet mikorra időzítjük. Az emberi szervezet teljesítménye ugyanis délután 1 és 2 óra között van a legmélyebb stádiumban. Bár legtöbben ezt az időszakot kávéval igyekeznek átvészelni, az csak rövid ideig növeli a teljesítményt és hatóidejének leteltével csak fáradtabbnak érzik magukat a dolgozók.
Ezzel szemben az egyre elterjedtebben alkalmazott stratégiai munkahelyi alvás hosszútávon, akár késő estig képes növelni a munkahelyi teljesítményt. Nem hiába, hogy ‘hódolói’ között szerepelt Einstein, Churchill, de még Napoleon is… A régi-új módszert napjainkban olyan cégek alkalmazzák, mint az IBM és az SAP, sőt, a legnagyobbak túlnyomó része erre a célra felsővezetőinek gyakorta külön alvó-, relaxáló szobát is biztosít.
Hatékonyságuk láttán ma már a német középvállalatok -mint például a steiermarki Takarékszövetkezet is- minden egyes irodai egységükben kialakítottak ilyen pihenő-helyiséget.
Az alvásszakértők szerint sajnálatos tény, hogy “a módszer elterjedését az a közfelfogás, mely szerint az alvás egyet jelent a lustálkodással és a nem termeléssel, a veszteségesen eltelt idővel – még mindig nagyon akadályozza”. Ennek ellenére azonban állítják, hogy napjaink túlságosan információ-intenzív világában előbb-utóbb még a legkisebb cégek is alkalmazni fogják a teljesítménynövelés rendkívül hatékony módszerét: a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet.
HR Portál 2006.02.17.
